Mindenki ezt nézi most!

Óvatosan a diétákkal, a rák nem a böjt ideje!

2010.01.04. Módosítva: 2015.11.04.

Gyakran olvasni egymásnak ellentmondó híreket arról, melyik tápanyag járul hozzá a rákbetegség kockázatának csökkentéséhez vagy növeléséhez, s mi segíti elő vagy gátolja a daganatos betegség legyőzését. Mivel az egyes tumorok egyedi jellemzői és az esetleges kísérőbetegségek miatt univerzális, mindenki számára követendő étrendi javaslat nincs, tanácsos dietetikussal konzultálni, aki személyre szabottan tud iránymutatást adni.

A rák kialakulásáért 35%-ban a táplákozás felelős

Végiggondolva bármennyire is logikus, mégis megdöbbentő szembesülni azzal a ténnyel, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek jelentős hányadát mi magunk idézzük elő az életmódunkkal. Nemzetközi tudományos felmérések bizonyították, hogy a különböző ártalmak hosszú években mérhető egészség- és életveszteséget okoznak.

A dohányzás káros hatása széles körben közismert, zömmel maguk a cigarettázók is tisztában vannak a méreganyagok folyamatos adagolásának egészségi kockázataival, csak önmaguk megnyugtatásaként elbagatellizálják azokat. A májrákok, hasnyálmirigy daganatok, szájüregi tumorok jelentős részénél ugyancsak egyértelmű az ok-okozati kapcsolat az alkoholfogyasztás és a betegség között.

A rákkal összefüggésben ritkábban esik szó a túlsúlyról, pedig mára az is kiderült: a szív- és érrendszeri problémák mellett bizony a rosszindulatú daganatoknak egy részében is közrejátszik a súlyfelesleg. Az egyes kockázati tényezők pedig sok embernél összeadódnak.

– A daganatos betegségek kialakulásáért mintegy 35 százalékban tehető felelőssé a táplálkozás. Ezt az adatot úgy is lefordíthatjuk, hogy a rák ekkora arányban lenne megelőzhető, illetve kialakulása késleltethető – számszerűsíti az adatokat Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Nagy kihívás a berögzült hazai étkezési szokások megváltoztatása, ugyanis sokan ragaszkodnak a hagyományos magyar konyhához, amiben a vörös húsok, az állati zsiradékok használata, a nehéz, túlzottan sós és fűszeres ételek dominálnak.

A hosszú ideig élt nagyapák példájára hivatkozva sokan csak legyintenek erre, ám azóta megváltozott az életvitel, s nem igénylünk annyi kalóriát, ráadásul a sok zsír mellett sokkal több cukrot is fogyasztunk, elég csak a szénsavas üdítőkre vagy a "gyümölcs ízű" levekre gondolni. A szokások jelentőségére rávilágít, ha térségünket a mediterrán konyhával hasonlítjuk össze: ott is sok zsiradékot használnak, nem kevés alkoholt isznak és fő étkezésnek a vacsorát tekintik, arányaiban mégis kevesebb a daganatos megbetegedés. Hogy mi ennek az oka?

Hogyan segítenek az élelmiszerek?

A fenti ellentmondás titkát a tápanyagok összetételében találták meg: sertészsír helyett az olívaolaj használata, szalonna helyett a tengeri halak fogyasztása vagy a tömény italok, égetett szeszek helyett a jó minőségű vörösbor népszerűsége mind olyan tényezők, amelyek a mediterrán térségekben élők szervezetét ellenállóbbá teszik a daganatos megbetegedésekkel szemben. (Mindezt kiegészíti az életfelfogás, a stresszkezelés különbözősége.)

Antal Emese megjegyzi: tévhit az, hogy a növényi olajoknak kisebb a kalóriatartalmuk mint az állati zsíroknak. Tehát nem az energiatartalom különbözősége miatt ajánlottak, hanem mert más az összetételük. A bennük lévő kémiai kötések alapján különböztetik meg a telített, az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat, előbbiek rendszerint az állati, utóbbiak a növényi eredetű zsiradékokra jellemzőek. Ezek lebontása során más-más vegyületek keletkeznek a szervezetünkben, ezáltal fejthetnek ki bennünk kedvezőtlen vagy kedvező élettani hatásokat.

A zöldségek és a gyümölcsök fogyasztását sem véletlenül propagálja mindenki: ezek fontos ásványi anyag- és vitaminforrások, amelyek rosttartalmuk miatt az emésztőrendszerre is kedvezően hatnak. A rostok megfelelő folyadékfogyasztás mellett teltségérzetet okoznak, ezáltal is csökkentik az elhízás kockázatát. A bélrendszerre azzal fejtenek ki kedvező hatást, hogy megkötnek különböző káros anyagokat, növelik a béltartalom térfogatát, ezáltal csökken a széklet tranzitideje is.

Az ételek elkészítése sem mellékes

Nemcsak az számít, hogy mit eszünk, az is legalább ennyire fontos, miként készítjük el és tálaljuk az ételeket. Egyes kutatások például összefüggést találtak az ételek és teák túl forró fogyasztása, valamint a gégerák és nyelőcsőrák előfordulása között, s feltételezik, hogy a tűzforró ételek szövetkárosító hatása állhat a háttérben.

Tudományos tény az is, hogy a hűtőszekrények és fagyasztóládák elterjedésével jelentősen csökkent a gyomorrák előfordulása, mert világszerte háttérbe szorult a füstölés mint tartósítási mód. A betegség ma is azokban az országokban fordul elő nagyobb arányban, ahol a nemzeti ételek között népszerűek a füstölt élelmiszerek: idehaza a füstölt húsáruk (kolbász, sonka, szalonna), míg például Ja- pánban vagy a Kaszpi-tenger környékén a füstölt, pácolt, sós tengeri halak említhetők.

– A grillezés és a szabad tűzön való sütés közel sem annyira egészséges mint az a köztudatban él. Ugyan pozitív, hogy ezek az ételek kevés zsiradékkal készülnek, ám a kormos, megpirult-megégett részek rákkeltő anyagokat tartalmaznak. Ugyanezen megfontolásból kell elkerülni a sütéshez használt zsiradékok túlhevítését, s az elhasznált olajak, zsírok további felhasználását – fogalmaz Antal Emese. Hozzáteszi: a párolást tartják az egyik legegészségesebb ételkészítési eljárásnak, mivel közben nem keletkeznek káros vegyületek, emellett nincs szükség sok zsiradékra sem, mindeközben pedig az alapanyagoknak megőrzi a tápértékét és a vitamintartalmát.

A cikk folytatását lásd a Rákgyógyítás oldalon!

Forrás: Rákgyógyítás