Petefészekrák: ezek a vizsgálatok akár az életét menthetik meg
Az egyik legveszélyesebb nőgyógyászati daganattípus a petefészekrák.
A nőgyógyászati rosszindulatú daganatok közül a legtöbben főleg a méhnyak-és a mellrákra gondolnak, viszont a petefészekrák is sok emberéletet követel, ráadásul az esetek háromnegyedében késői stádiumban diagnosztizálják.
Hogy kik a veszélyeztetettek és milyen tünetek utalhatnak rá, arról dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó orvosát kérdeztük.
A petefészekrák sok életet követel
A petefészekrák a nők körében az 5. leggyakoribb rosszindulatú daganattípus, ezért fontos azok rendszeres ellenőrzése, akik az emelkedett kockázatú csoportba tartoznak, hiszen a mielőbbi felismerése életmentő lehet. Sajnos ezen daganat gyors progressziót mutat, hamar áttéteket képezhet, így fontos a megfelelő időben megkezdett, megfelelő terápia.
Kiket veszélyeztet leginkább a petefészekrák?
A petefészekrák kialakulásának pontos oka nem ismert, ám vannak rizikótényezői, melyek megnövelik az esélyét. Egyes típusok megjelenésében a genetika játszik kiemelt szerepet, így ha a családban előfordult hasonló daganatos megbetegedés, akkor fontos a rendszeres szűrésre járni, csakúgy, ha valaki BRCA-1 és BRCA-2 génmutációval küzd, melyek az emlőrák megjelenésért is felelősek. A vastagbélrákkal hasonló összefüggést mutat. Ezen kívül veszélyeztetettek azok is, akik nem – vagy 35 éves kor felett- szültek, nem szoptattak, a menopauzában lévők (>50) , illetve akik az olyan hormonkezelésben részesültek, melynek során mesterségesen hozták létre az ovulációt (pl. IVF, inseminatio).
A petefészekráknak eleinte nincs figyelemfelkeltő tünete
A daganat egyik fő veszélye, hogy a korai stádiumában nincsenek különösebb tünetei, ha pedig mégis vannak, azok nem specifikusak a daganatra: ilyen panasz többek között a haspuffadás, gyomor-és bélpanaszok, deréktáji fájdalom, vérzészavarok. Érdemes tudni, hogy ezen tüneteket jóindulatú ciszta is okozhatja!. Sajnos, amikor már kifejezett jelei vannak (növekvő haskörfogat-szabad hasűri folyadék), akkor a rák már előrehaladott állapotban van.
- Éppen ezért fontos, hogy ha valaki a veszélyeztetett csoportba tartozik, akkor vegyen részt rendszeres (évenkénti) nőgyógyászati kivizsgáláson! Az éves nőgyógyászati vizsgálatnak része kell legyen a petefészkek hüvelyi ultrahang vizsgálata is. Bár a petefészekrák szűrési módszer még nincs rá kidolgozva, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal (CT, MRI) felállítható a diagnózis, melynek pontosításához a daganat szövettani/citológiai tisztázása szükséges. Súlyos esetben a tumor hatalmasra nőhet, ki is tapintható- mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó orvosa.
A műtét elkerülhetetlen
Amennyiben valakinél petefészekrákot diagnosztizálunk, úgy műtétre, vagy a kezelés megkezdéséhez szövettani mintára mindenképp szükség van. Hasi exploráció során (műtét) eltávolításra kerül a daganat, valamint az érintett szövetek (legtöbbször a méh, méhkürt, a petevezetők, a petefészkek és a cseplesz is...). Cél a látható daganatmentesség elérése a műtéttel. Emellett kemoterápiára, sugárkezelésre és egyéb onkológiai gyógyszerek alkalmazása is indokolt, ezen műtéteket és kezeléseket ezért onkológiai centrumokban kell elvégezni. A kezelések után rendszeres ellenőrző vizsgálatokon kell a betegnek részt vennie, mert a daganat kiújulhat.
Összegezve
- A petefészekrák a nők körében az 5. leggyakoribb rosszindulatú daganattípus.
- Sok esetben a petefészekrákot késői stádiumban diagnosztizálják.
- Vannak rizikótényezők, melyek megnövelik az esélyét a petefészekráknak.
- A petefészekrák tünetei nem specifikusak a daganatra, így fontos a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat.
- A kezelések után rendszeres ellenőrző vizsgálatokon kell a betegnek részt vennie.
Petefészekrákra is utalhat, ha itt fáj
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
