Ezeket látta már?

Rosszindulatú tüdődaganat: ezekkel a szűrővizsgálatokkal csökkenthető a halálozás esélye

Tüdőrák lelet

Európában lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rosszindulatú tüdőrák miatt.

Az alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálatok jelentősen csökkenthetnék a tüdőrákban elhunytak számát.

Tüdőrák - a COVID-19 nyomán kialakult tüdőfibrózis kockázati tényező

Évente több, mint 10.000 magyarnál diagnosztizálnak rosszindulatú tüdődaganatot, 2018-ban 5984 férfinál és 4278 nőnél mutatták ki a súlyos betegséget.(1) Sajnos a betegek többsége (évente 8000-8500 fő) életét veszti, ezzel Európában Magyarország áll a tüdőrák okozta halálozási statisztikák élén. A tüdőrák legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás, ugyanakkor a betegségben szenvedők 25%-a soha nem cigarettázott. Sajnos a beltéri radon, az azbeszt, az egyébként előforduló tüdőbetegségek, így a COPD, a fibrózis, a tüdőgyulladás szintén elősegíthetik rosszindulatú daganat kialakulását.(2)

Az utóbbi időben egyre több szakértő kutatja azt a jelenséget, hogy a COVID-19 szövődményeként tüdőfibrózisban szenvedő betegek körében szintén megnövekedett a tüdőrák kockázata. Ez pedig a világjárvány nyomán milliókat érinthet, és ahhoz vezet, hogy a tüdőrákban szenvedők között egyre nagyobb lesz a nem dohányzók aránya.(3)A betegség előfordulása is egyre gyakoribbá válik, és a tüdőrák következtében elhunytak száma is növekedni fog.

A tüdőrák szűrése az életet jelentheti

A rosszindulatú daganatos betegségekről általában elmondható, hogy minél korábbi stádiumban ismerik fel őket - azaz a daganat kiterjedése még kicsi és nem alakultak ki áttétek – annál jobb eséllyel kezelhetők. Ez az állítás a rosszindulatú tüdődaganatokra még inkább érvényes. A kis kiterjedésű daganatok sebészeti kezelésével a tüdőrák-betegek öt évet meghaladó túlélési esélyei jelentősen megnövekednek. Az alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálatokkal sokat tehetünk az elhalálozások csökkentéséért. Egy amerikai felmérésben 20%-kal csökkent a tüdődaganatban elhunytak aránya csak annak köszönhetően, hogy a rizikócsoportba tartozó pácienseket legalább egyszer alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálattal szűrték.(4)

Hörghurut vagy bronchitis? Mind a kettőt erős köhögés jelzi: lássuk!

Alacsony sugárterhelésű CT-vizsgálat a leghatékonyabb módszer a tüdőrák szűrésére

Az alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálatok igen részletes képet nyújtanak a tüdő állapotáról. A modern szoftverek segítségével a tapasztalt radiológusok akár pár milliméter nagyságú elváltozást is képesek felfedezni a tüdőben, ezek sebészeti kezelése pedig hatékonyan megoldható. Ennek tükrében a tüdőrákszűrő vizsgálatok szerepe felértékelődik.

– fejtette ki Dr. Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója. Fontos, hogy a betegség szűrése alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálattal történjen, hiszen a klasszikus mellkas röntgenvizsgálat az eseteket nagy részében nem ad megfelelő képet az elváltozások biztos felismeréséhez. Sokakban felvetődik a kérdés, hogy mennyire kockázatosak ezek a tüdő CT vizsgálatok, hiszen a computer tomográfia (CT) röntgensugarat használ, amely szintén rákkeltő lehet. „Ma már egy alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálat sugárterhelése nem több, mint amennyi háttérsugárzás éri a szervezetet egy tengerentúli repülőút alatt. Tehát egy tüdőrákszűrő CT-vizsgálat haszna jóval meghaladja annak kockázatát. Mi, itt az Affideánál évek óta dolgozunk azon, hogy a CT-vizsgálatoknál a lehető legkisebb sugárterhelés érje a páciensek szervezetét, ugyanakkor a képek minősége a lehető legjobb legyen. Ezt a sugárdóziscsökkentő tevékenységünket az Európai Radiológus Társaság ötcsillagos minősítéssel ismerte el, amellyel hazánkban egyedüliként rendelkezünk. ” – tette hozzá Dr. Kardos Lilla. A tüdőrákszűrő CT vizsgálatok ajánlottak mindazok számára, akik több évtizede dohányoznak, valamilyen súlyosabb tüdőbetegséggel élnek együtt, esetleg a családjukban előfordult már tüdőrák.

[1] https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/

[2] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7135238/

[3] https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0306987720317266

[4] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29425790/

Forrás: EgészségKalauz