Ezeket látta már?

Divertikulum (béltágulat): tüntei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

Betegségek

2016. szeptember 23. 15:55

Módosítva: 3 napja

PTA

szerző

A divertikulumoknak nevezett anatómiai képletek a bélrendszer bármelyik szakaszán előfordulhatnak, a nyelőcsőtől egészen a vastagbélig. Általában az utóbbiban gyakoriak és 40 éves kor feletti népességen. Az esetek nagy részében ezek a ki/betüremkedő kis képletek nem okoznak problémát az élet során.

Divertikulózis – divertikulitisz

A két latin szó közötti különbség jelentős, míg az előbbi magára a jelenségre utal, tehát a kitüremkedések jelenlétére, a másik fogalom azok gyulladását jelenti.

Divertikulumok leggyakrabban a vastagbélen, annak ún, szigmabél szakaszán, tehát közvetlenül a végbél előtti részen alakulnak ki. Ahol a bélfal gyengébb, és egy verőér fúrja át a vastagbél izomrétegét, ott képződhet divertikulum. Görcsök esetén a vastagbélben lévő nyomás nő, egyre több divertikulum jöhet létre.

Méretük általában 2 mm – 2 cm, az életkor előrehaladtával válnak gyakrabbá, negyven év felett már jelentkeznek. (80-90 év körül már mindenkiben fellelhetőek).

Tünetek és kezelés

Maga a divertikulózis tünetmentes, szakértők szerint a bizonytalan eredetű hasi panaszok ennek tudhatóak be, pl. fájdalmas hasi görcsök, székletproblémák (székrekedés, hasmenés). Esetleg vérzés is létrejöhet, főként ha székletdarab szorul a divertikulumba. Ez okozhat a vérzés mellett gyulladást, fertőzést.

A kezelés lényege a bél görcsös állapotának megoldása, rostdús táplálékokkal, zöldség-, gyümölcs- és gabonafélékkel, étkezési korpával.

Gyulladásos állapot: a divertikulitisz

Ha a bélen lévő kitüremkedések begyulladnak, létrejön a divertikulitisz, és fertőzés is kialakulhat. 50 év felett az emiatt műtétre kerülő betegek nagyobb része férfi. Időskorban ez az arány megfordul.

Jellemző tünetek, diagnózis

A bal alhas területén jellemző fájdalom, nyomásérzékenység, láz. Ha az orvos tudja, hogy a betegnek van divertikulózisa (fentebb), akkor egyszerűbb a diagnózis. Egyébként pedig kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal állapítható meg, de a gyulladt területre ez veszélyt jelent, ezért későbbre halasztandó.

Mivel lehet összetéveszteni?

CT-vel, ultrahanggal, kolonoszkópiával (utóbbival rák esetén) állapítható meg a pontosabb diagnózis.

Milyen szövődménye lehet?

A divertikulitisz, a gyulladás más szerv felé adhat sipolyjáratot (főként a húgyhólyag felé, ez nőkben gyakoribb). Esetleg a vékonybél, nőkben a méh, hüvely, hasfal felé alakulhat ki sipoly, átjáró, mely fertőződhet. Kialakulhat tályog, befertőződik a hasüreg, hashártyagyulladás, bélelzáródás léphet fel.

A divertikulitisz kezelése

Enyhe formája otthon is kezelhető, pihenéssel, folyadékfogyasztással, diétával, antibiotikum-kezeléssel. Majd pépes, rostszegény étrend következik, és egy hónap után a rostokban gazdagabb diéta.

Súlyos tünetek esetén: az erős hasi fájdalom, láz, súlyos fertőzés jelei esetén kórházba kerül a beteg, infúzióban antibiotikumot és folyadékpótlást kap, a tünetek enyhüléséig nem fogyaszthat szilárd étrendet.

Ha nincsen javulás, műtét szükséges, ha a láz, nyomásérzékenység fokozódik. A betegek mintegy 20%-a kerül műtétre általában. Ha magas a szövődmény, fertőzés kockázata inkább elvégzik a műtétet, még ha nyilvánvaló tünet nem is áll fenn.

Azonnali műtét

Ha a bél kilyukad, perforál és hashártyagyulladás lép fel, azonnali műtétet kell végezni. A kérdéses bélszakaszt eltávolítják, ideiglenes kivarrást képeznek a hasfalra (kolosztóma), a bélvégeket későbbi műtéttel egyesítik, a hasfalat visszazárják.

Jelentős vérzés esetén a vérzésforrás felkutatása sürgős teendő, ha ez nem található meg, a vastagbél nagyobb részét eltávolítja a sebész.

Mire érdemes odafigyelni a mindennapokban, ha divertikulózist vagy divertikulitiszt diagnosztizáltak?

A rostbevitel növelése mellett különösen fontos a megfelelő folyadékfogyasztás – legalább napi 2–2,5 liter víz –, hiszen a rostok csak így tudják „síkosítani” a székletet, megkönnyítve a bélmozgást. Az élelmi rost nemcsak a székrekedés ellen véd, hanem hosszú távon csökkentheti a gyulladások kiújulásának kockázatát is. Ezzel együtt a mozgásszegény életmód és az elhízás növeli a divertikulitisz esélyét – a rendszeres testmozgás (akár napi séta) tehát megelőző hatású.

A legújabb kutatások szerint a feldolgozott húsok és a vörös hús túlzott fogyasztása is fokozhatja a divertikulitisz kockázatát. Ezzel szemben a növényi alapú étrend – különösen a hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák, leveles zöldségek – védelmet jelenthetnek (lásd a Harvard School of Public Health 2022-es kutatását).

Sokan kérdezik: tilos-e a magvas gyümölcs, popcorn vagy diófélék fogyasztása? Korábban ezeket kerülendőnek tartották, de ma már nem bizonyított, hogy ezek ténylegesen növelnék a gyulladás kockázatát. Egy 2008-as nagyszabású JAMA-tanulmány (Strate et al.) szerint a dió, kukorica és popcorn nemhogy nem árt, hanem akár még védőhatással is bírhat.

Végül fontos kiemelni: a rendszeres szűrővizsgálatok és a kolonoszkópia segíthet a divertikulózis elkülönítésében más vastagbélbetegségektől, különösen 50 év felett, amikor nő a vastagbélrák kockázata is. A háziorvossal vagy gasztroenterológussal való rendszeres kapcsolat ilyenkor elengedhetetlen.

Gyakori kérdések a Divertikulumról

A divertikulózis mindig panaszokkal jár?

Nem feltétlenül. A divertikulózis – vagyis a bélfal kis kitüremkedéseinek jelenléte – gyakran tünetmentes, és sok esetben csak véletlenül derül rá fény például egy kolonoszkópia vagy hasi képalkotó vizsgálat során. Az enyhébb, bizonytalan hasi panaszok (például puffadás, görcsök, székrekedés) sem mindig köthetők egyértelműen hozzá.

Mitől alakulnak ki a divertikulumok?

A leggyakoribb kiváltó tényező a rostszegény étrend, amely székrekedéshez és megnövekedett bélfali nyomáshoz vezet. Emellett az öregedés, a genetikai hajlam, a mozgásszegény életmód és az elhízás is hajlamosító tényezők.

Meg lehet előzni a divertikulitiszt?

Igen, többnyire igen. A megfelelő megelőző életmód sokat segíthet: bő rostbevitel, elegendő folyadékfogyasztás, rendszeres testmozgás és a túlsúly kerülése. A feldolgozott ételek, a túlzott húsfogyasztás, valamint a gyakori székrekedés viszont fokozhatják a gyulladásos fellángolás esélyét.

Tényleg tilos diót, mákot vagy magvas gyümölcsöt enni?

Ez egy régi, mára meghaladott nézet. Korábban úgy gondolták, hogy a kis magok beszorulhatnak a divertikulumokba és gyulladást okozhatnak. Azonban a friss kutatások (például a JAMA-ban publikált tanulmány) szerint ezek az ételek nem növelik a divertikulitisz kockázatát, sőt akár védőhatásúak is lehetnek, ha másképp egészséges a bélműködés.

Műtét után teljesen gyógyultnak tekinthető a beteg?

Ha a gyulladt bélszakaszt eltávolítják, és nem marad vissza más divertikulum, akkor a kiújulás esélye csökken. Ugyanakkor a divertikulózis – mint anatómiai állapot – a bél egyéb szakaszain továbbra is jelen lehet, így az életmódbeli ajánlások betartása továbbra is fontos a hosszú távú egészség megőrzéséhez.

Felhasznált irodalom: