Min múlik, hogy valaki lúdtalpas lesz vagy sem?
A lúdtalp sokaknál gyerekkorban derül ki, másoknál csak felnőttkorban alakul ki fokozatosan. Van, akinél panaszt sem okoz, másnál viszont térd-, csípő- vagy derékfájdalom forrása lehet. De mitől alakul ki egyáltalán? Genetika, életmód, testsúly – vagy mind együtt?
A láb boltozata nemcsak esztétikai kérdés. A talp hosszanti íve lengéscsillapítóként működik: elosztja a terhelést járás és futás közben. Ha ez az ív lesüllyed, a terhelés átrendeződik, és a teljes mozgásláncra hatással lehet.
Gyerekkori fejlődés kérdése
Kisgyermekkorban a legtöbb gyerek lába „laposnak” tűnik, mert a boltozatot zsírszövet fedi. Az igazi lúdtalp diagnózisa csak később, a boltozat kialakulása után állítható fel.
A Cleveland Clinic szerint sok gyermeknél a lapos láb teljesen normális fejlődési szakasz, és az esetek többségében magától rendeződik.
Genetikai hajlam
A lábboltozat szerkezete részben öröklött. Ha a családban előfordult lúdtalp, nagyobb az esély a kialakulására. Az inak és szalagok rugalmassága, az ízületek lazasága szintén genetikai tényező lehet.
Inak és szalagok gyengülése
A láb boltozatát izmok, inak és szalagok tartják fenn. Ha ezek meggyengülnek vagy túlterhelődnek, az ív lesüllyedhet. Felnőttkorban gyakori ok a hátsó sípcsonti ín (posterior tibial tendon) gyengülése vagy sérülése.
A Mayo Clinic szerint a felnőttkori szerzett lúdtalp gyakran ínproblémához kapcsolódik.
Túlsúly és tartós terhelés
A testsúly közvetlenül befolyásolja a talpra nehezedő nyomást. A túlsúly hosszú távon fokozza a boltozatra ható terhelést, ami hozzájárulhat a lesüllyedéshez.
Hosszú ideig tartó állómunka, kemény talajon végzett fizikai munka vagy nem megfelelő lábbeli viselése szintén növelheti a kockázatot.
Sérülés és gyulladás
Bokasérülés, ínszakadás vagy gyulladás következtében is kialakulhat boltozatsüllyedés. Ilyenkor gyakran egyoldali a probléma, és fájdalommal jár.
Okoz-e mindig panaszt?
Nem minden lúdtalp fájdalmas. Sokan teljesen tünetmentesen élnek laposabb boltozattal. Panasz akkor jelentkezik, ha a lesüllyedt ív miatt a terhelés nem megfelelően oszlik el.
Tünetek lehetnek:
– talpfájdalom
– boka befelé dőlése
– térdfájdalom
– derékfájdalom
– gyors kifáradás járás közben
Megelőzhető?
Teljes mértékben nem minden esetben, különösen genetikai hajlam esetén. Ugyanakkor a kockázat csökkenthető:
– megfelelő, jól tartó cipő viselésével
– rendszeres lábtorna és talpizom-erősítés
– testsúly kontrolljával
– hosszú állás közbeni pihenőkkel
Gyermekeknél a túl korai, merev cipő viselése helyett a természetes lábmozgás támogatása segítheti a boltozat fejlődését.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
– Ha fájdalom jelentkezik
– Ha a láb gyorsan deformálódik
– Ha egyoldali, hirtelen kialakuló lúdtalp jelentkezik
A lúdtalp kialakulása tehát több tényező eredménye: genetika, terhelés, életmód és sérülések egyaránt szerepet játszhatnak benne. Nem minden eset igényel kezelést, de panasz esetén a korai beavatkozás segíthet megelőzni a további problémákat.
Összegzés
- A lúdtalp (pes planus) kialakulása gyakran gyermekkorban derül ki, de felnőttkorban is fokozatosan megjelenhet.
- A genetikai hajlam, a lábboltozatot tartó inak és szalagok gyengülése, valamint a túlsúly is kockázati tényezők.
- Hosszú ideig tartó állás, nem megfelelő lábbeli, fizikai munka és sérülés szintén előidézheti a boltozat süllyedését.
- Nem minden lúdtalp jár fájdalommal; panaszok főként terhelési problémák esetén jelentkeznek, például talp-, boka-, térd- vagy derékfájdalom formájában.
- A megelőzésben szerepet játszik a megfelelő cipőválasztás, lábtorna, súlykontroll, valamint panasz esetén fontos a korai szakemberhez fordulás.
Bőrkeményedés: ez a hétköznapi tünet súlyos betegségekre is utalhat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
