Koronavírus: ezek a citokinvihar tünetei

#citokin #citokinvihar #koronavírus #Covid-19
2021.03.07.

Az sem jó, ha az immunrendszer túltolja a védekezést. Nagyjából ezt jelenti a citokinvihar. Hogyan okozhat trombózist és mik a tünetei?

Kiderült, hogy a koronavírus fertőzöttek súlyos állapotát vagy halálát gyakran nem is maga a vírus illetve a tüdőgyulladás, hanem a citokinvihar okozza.

A citokinvihar az immunrendszer túl heves gyulladásos reakciója, ami szervi elégtelenséghez és végül a szervezet teljes összeomlásához vezethet.

A citokinek olyan molekulák, amelyek az immunsejtek közötti információátadást szolgálják. Normális esetben ezek szabályozzák az immunválasz erősségét egy kórokozó ellen. A citokinek hirtelen, nagy mennyiségben történő felszabadulása a citokinvihar.

Citokinvihar kialakulása koronavírus fertőzés esetén Forrás: egeszsegkalauz.hu

Mi történik, ha kialakul a citokinvihar?

Ha valakinél citokinvihar alakul ki, akkor a szervezetében túl nagy mennyiségben termelődnek olyan fehérjék, amik gyulladásokat okoznak. Ilyenkor tehát már nem is a kórokozó károsítja a szerveket, hanem az a túl erős immunválasz, ami teljesen felemészti a test saját energiáit. Ahogy a fenti illusztráción is látszik, a Covid-19 az érrendszerre is rossz hatással lehet, méghozzá úgy, hogy ez az erős gyulladásos válasz megnöveli a vérrögképződés ezáltal a szívinfarktus és a trombózis kockázatát.

A citokinvihar tünetei közé tartozik:

  •  a magas láz, 
  • a gyulladás látható jelei (például bőrpír, duzzanat), 
  • a súlyos fáradtságérzet 
  • és a szédülés.

A kifejezés a 2020‑as koronavírus-járvány idejében vált a mindennapi beszéd tárgyává, amikor kiderült, hogy a fertőzöttek súlyos állapotát vagy halálát gyakran nem is maga a vírus illetve a tüdőgyulladás, hanem a citokinvihar okozza.

Citokinvihar kezelése

Hazánkban kezdődhetnek meg annak a magyar fejlesztésű terápiának a klinikai vizsgálatai, amellyel nagy eséllyel meg lehet akadályozni a koronavírus által kiváltott túlzott immunreakciót, a citokinvihart és a nyomában kialakuló súlyos szervkárosodásokat. Az infúziós kezelést egy Amerikában élő magyar biológus immunológus, Baranyi Lajos fejlesztette ki.

A terápia során aktív peptideket, vagyis fehérjemolekulákat juttatnak infúzióval a szervezetbe. Ezek nem mérgezőek, toxikus bomlástermékük sincs, mindössze néhány óra alatt elbomlanak, tehát nem terhelik az immunrendszert, ugyanakkor lefojtják annak túlaktiválódását. Mivel pedig vírusfüggetlenek, nem tud kialakulni velük szemben rezisztencia. A készítménnyel kapcsolatos preklinikai, illetve klinikai vizsgálatokat az előzetes információk szerint Szegeden, illetve Budapesten fogják elvégezni.

Ez is érdekelheti:

Koronavírusos voltam, szedjek vérhígítót a szövődmények ellen?

Ezek a tünetek azt jelzik, hogy sokáig leszünk betegek

Koronavírus: ezek a brit mutáció tünetei

Forrás: egeszsegkalauz.hu