Hepatitisz B: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

A legtöbb ember, aki hepatitisz B fertőzést kap teljesen felépül, és élethossziglan tartó immunitást szerez. Vannak azonban olyanok is, akiknél az immunitás nem fejlődik ki, és a vérükben továbbra is hordozzák a vírust. Ezeket az embereket hordozóknak, vírusgazdáknak nevezik, és a betegséget átadhatják másoknak is.

A hepatitisz B tünetei

A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója. Ez járhat jobb bordaív alatti fájdalommal, hasi diszkomforttal és hasfájással is, bár utóbbi ritka tünet.

A hepatitisz B esetleges komplikációi

• Májcirrózis (a máj idült gyulladása, kötőszövet-szaporodással, majd zsugorodással járó betegsége).
• Májsejtrák, amely gyakrabban fordul elő férfiaknál.

A hepatitisz B kiváltó okai

A hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható.

A hepatitis B fertőzés történhet:

• minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként,> rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével
• kábítószeresek körében fertőződhet a közös fecskendő
• tetoválás
• fülcimpa vagy orr lyukasztása
• akupunktúra
• testnedvekben is kimutatták (nyálban, menstruációs és hüvelyváladékban, ondóban), melyek a korokozó átvivőeszközeként szolgáltak
• vírushordozó kismama fertőzheti születendő gyermekét. (Régen, mielőtt a vérkészítményeket szigorúan szűrni kezdték, a hepatitis B vírus (HBV) átvitele gyakran megtörtént vérátömlesztés során. A 1970-es és 1980-as évek előtt még nem álltak rendelkezésre megbízható szűrővizsgálatok, így a fertőzött vér adása súlyos következményekkel járhatott.)

Mit tehet Ön hepatitisz B esetén

Kerüli a fertőzést okozó tevékenységeket.Védőoltást kér, ami életre szóló védettséget biztosít.1999 óta, a 14 éves korúakat kötelező jelleggel és térítésmentesen hepatitis B elleni oltásban részesítik. A védőoltás genetikus úton előállított hepatitis B vírus felületi-antigént tartalmaz. Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 6 hónap múlva emlékeztető oltás követ.

Mit tehet az orvos hepatitisz B esetén

A kezelés injekciós készítmény formájában történik, melyet a betegek döntő többsége saját magának ad be. A kezelés idotartama 6-12 hónap. Gyógyulás (tartós vírusmentesség) az esetek kb. 30-40%-ában érheto el.

Amennyiben a kezelés csak részleges eredményt hoz, vagy a kezelés befejezése után visszaesés következik be, újabb kezelés ugyanezen szerrel, vagy másik kezelési mód válhat szükségessé.

A kezelés mellékhatásai:

• influenza-szerű tünetek (láz - hidegrázás, izületi és izomfájdalmak, levertség, rossz közérzet, fejfájás) főleg az injekció beadását követő 48 órában
• fogyás- hajhullás- lehangoltság, depresszió, ingerlékenység, álmatlanság
• vérkép eltérések:
• a fehérvérsejtek számának csökkenése
• a vérlemezkék (thrombocyták) számának csökkenése
• a vörösvértestek számának csökkenése (vérszegénység)
• pajzsmirigy működési zavar (alul-, vagy túlműködés)

A hepatitisz B megelőzése

• A nagy kockázatot jelentő magatartás (védekezés nélküli közösülés potencialis vírushordozóval, szennyezett injekciós tű használata) kerülése
• Foglalkozás körében a vérrel való kontaktus kerülése

Ajánlott az oltás a következő személyeknek:

• házastársa, családtagja, szexuális partnere HBV fertozött
• homoszexuális, vagy szexuális partnereit gyakran váltogatja
• olyan országba utazik - különösen, ha rendszeresen - ahol a HBV elofordulása magas.

További hasznos tudnivalók a hepatitisz B-ről

A hepatitisz B világszerte több mint 250 millió embert érint, és bár a legtöbb fertőzött felépül, a krónikus hordozás komoly közegészségügyi probléma. A betegség lappangási ideje viszonylag hosszú: átlagosan 60–120 nap, de egyes esetekben akár fél év is lehet, mire a tünetek megjelennek. Ezalatt a fertőzött személy már továbbadhatja a vírust anélkül, hogy tudna a fertőzésről.

A fertőzés súlyosságát és a kimenetelt számos tényező befolyásolja. Gyermekeknél, különösen újszülötteknél a fertőzés szinte mindig krónikussá válik, míg felnőtteknél az immunrendszer gyakran képes teljesen kiirtani a vírust. A krónikus fertőzés azonban évekig tünetmentes maradhat, miközben lassan károsítja a májat.

A betegség lefolyása és ellenőrzése

A hepatitisz B lefolyása lehet akut vagy krónikus. Az akut forma a fertőzés után néhány héten belül jelentkezik, és gyakran magától gyógyul. A krónikus forma viszont tartósan fennáll, és májcirrózishoz, illetve hepatocelluláris karcinómához (májsejtrák) vezethet. A krónikus fertőzöttek rendszeres laborvizsgálata és ultrahangos ellenőrzése elengedhetetlen, hogy a májkárosodás és a daganatképződés idejében felismerhető legyen.

Különleges helyzetek

Terhesség alatt a hepatitisz B külön figyelmet igényel. A vírushordozó várandósoknál nagy a kockázata annak, hogy a magzat a szülés során fertőződik. A megelőzés érdekében a születés után az újszülöttet azonnal hepatitis B elleni védőoltással és specifikus immunglobulin (HBIG) adásával védik meg. Ez a kombináció 90% feletti hatékonysággal előzi meg a fertőzést.

A fertőzés terjedésének kockázata a mindennapi életben

Fontos tudni, hogy a vírus nem terjed cseppfertőzéssel, így pusztán kézfogással, öleléssel vagy közös étkezéssel nem lehet elkapni. A kockázat főként vérrel, testnedvekkel vagy nyálkahártya-sérüléssel járó helyzetekben áll fenn. Fogkefe, borotva vagy körömvágó olló közös használata szintén veszélyes lehet, mert mikrosérüléseken keresztül is terjedhet a vírus.

A védőoltás szerepe és hatékonysága

A hepatitisz B elleni oltás az egyik legbiztonságosabb és leghatékonyabb védőoltás. A vakcina nem tartalmaz élő vírust, ezért fertőzést nem okozhat. A beadott antigén a szervezetet ellenanyag-termelésre készteti, így kialakul az immunitás. A védettség az oltási sorozat után legalább 20 évig fennmarad, de egyes kutatások szerint ennél hosszabb ideig is megmaradhat. Felnőttek számára is javasolt a pótlás, ha korábban nem kaptak oltást, különösen egészségügyi dolgozóknak, rendvédelmi szervek tagjainak, vagy magas előfordulású területre utazóknak.

Kezelés és életmód

Bár a jelenlegi gyógyszeres kezelések (például pegilált interferon, nukleozid/nukleotid analógok) képesek csökkenteni a vírus mennyiségét és lassítani a májkárosodást, a fertőzés végleges gyógyítása krónikus esetben még nem mindenkinél érhető el. A kezelés sikerét a beteg együttműködése és életmódja is nagyban befolyásolja.

A máj védelme érdekében ajánlott:

• az alkohol teljes kerülése,
• a májat terhelő gyógyszerek mellőzése (csak orvosi egyeztetéssel szedett készítmények),
• egészséges, zöldségekben, gyümölcsökben és fehérjében gazdag étrend,
• rendszeres testmozgás, a túlsúly elkerülése érdekében.

Remény a jövőre nézve

Az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a hepatitisz B kutatásában. Klinikai vizsgálatok zajlanak olyan terápiákkal, amelyek a vírus teljes eradikációját célozzák meg, például új generációs antivirális gyógyszerekkel vagy immunrendszert erősítő kombinációs kezelésekkel. A WHO célja, hogy 2030-ra a hepatitisz B-t és C-t világszerte olyan mértékben visszaszorítsák, hogy ne jelentsenek komoly közegészségügyi fenyegetést. Ehhez azonban elengedhetetlen a megelőzés, a lakosság tájékoztatása és a szűrővizsgálatok széles körű elérhetősége.

Gyakori kérdések a Hepatitisz B-ről

Mennyi idő alatt jelentkeznek a hepatitisz B tünetei?

A hepatitisz B lappangási ideje általában 60–120 nap, de ritka esetekben akár 6 hónap is lehet. Ez azt jelenti, hogy a fertőzés után hosszú ideig teljesen tünetmentes lehet valaki, miközben a vírust továbbadhatja másoknak. A tünetek fokozatosan jelennek meg, és az első jelek gyakran annyira általánosak – például fáradtság vagy enyhe láz –, hogy nem keltik fel a gyanút. Emiatt sokan nem tudják, hogy fertőzöttek, és csak véletlenszerű szűrővizsgálat során derül fény a betegségre. A hosszú lappangási idő miatt kiemelten fontos a rizikócsoportok rendszeres tesztelése.

Milyen tünetek utalhatnak hepatitisz B-re?

A betegség első szakaszában gyakori a fáradtság, étvágytalanság, hányinger, esetenként enyhe láz vagy ízületi fájdalom. Később megjelenhet a sárgaság, amikor a bőr és a szemfehérje sárgás színűvé válik a bilirubin felszaporodása miatt. Előfordulhat jobb bordaív alatti fájdalom, teltségérzet, sötét színű vizelet és világos széklet is. Fontos tudni, hogy sok beteg teljesen tünetmentes marad, és a betegség csak előrehaladott májkárosodásnál okoz panaszt. Ezért nem szabad kizárólag a tünetekre hagyatkozni, hanem szükség esetén laborvizsgálatot kell végezni.

Hogyan terjed a hepatitisz B?

A vírus vérrel, testnedvekkel és nyálkahártya-sérülés útján jut át egyik emberről a másikra. Terjedhet nem steril injekciós tű vagy orvosi eszköz használatával, tetoválás, piercing vagy akupunktúra során, ha a higiénés feltételek nem megfelelőek. A szexuális úton való terjedés is gyakori, különösen védekezés nélküli kapcsolat esetén. A vírus az anyáról az újszülöttre is átjuthat a szülés során, ezért fontos a megelőző újszülött-oltás. Mindennapi érintkezéssel, kézfogással, öleléssel vagy közös étkezéssel a hepatitisz B nem terjed, így a beteggel való hétköznapi kapcsolat nem veszélyes.

Kik vannak fokozott kockázatnak kitéve?

A legnagyobb veszélyben azok vannak, akik gyakran kerülnek kapcsolatba vérrel vagy testnedvekkel, például egészségügyi dolgozók vagy rendvédelmi szervek tagjai. A kockázat magas az intravénás kábítószer-használók körében is, akik közös tűt használnak. Szintén érintettek azok, akik sok szexuális partnert váltogatnak vagy magas hepatitisz B előfordulású országba utaznak. A fertőzöttel egy háztartásban élők is nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ha közös borotvát, fogkefét vagy körömvágót használnak. Ezekben a csoportokban kiemelten ajánlott a rendszeres szűrés és az oltás.

Létezik védőoltás hepatitisz B ellen?

Igen, a hepatitisz B elleni védőoltás biztonságos, hatékony és világszerte elérhető. A vakcina három adagból áll: két alapoltás 1–2 hónap különbséggel, majd egy emlékeztető oltás 6 hónap múlva. Az oltás nem tartalmaz élő vírust, ezért fertőzést nem okozhat. A beadás után kialakuló immunválasz hosszú távú, akár 20 évig vagy annál tovább is védettséget nyújt. Magyarországon 1999 óta kötelező a 14 évesek oltása, de bármely életkorban elvégezhető, ha valaki korábban nem kapta meg.

Mit tehetek, ha hepatitisz B-vel diagnosztizáltak?

Először is fontos, hogy kövesse orvosa tanácsait, és rendszeresen ellenőriztesse a májműködését laborvizsgálatokkal. Kerülje az alkoholt és a májat terhelő gyógyszereket, valamint figyeljen a kiegyensúlyozott, egészséges étrendre. Ne használjon közös borotvát, fogkefét vagy más vérrel érintkező eszközt, hogy ne fertőzze meg szeretteit. Ha kezelést kap, tartsa be az előírt adagolást és a rendszeres kontrollt, mivel ezzel növelheti a terápia sikerét. A betegség kezelése mellett a lelki támogatás és a család bevonása is segíthet a mindennapi életminőség javításában.

Gyógyítható a hepatitisz B?

Az akut forma legtöbbször magától gyógyul, a szervezet immunrendszere képes kiirtani a vírust. A krónikus forma azonban tartós kezelést igényel, és nem minden esetben szüntethető meg teljesen. A modern gyógyszerek képesek jelentősen csökkenteni a vírus mennyiségét, ezáltal megelőzni a májcirrózist és a májrákot. A kezelés hatékonysága egyénenként eltérő, és függ a betegség stádiumától, valamint az életmódtól. A korai felismerés és a megfelelő orvosi gondozás a legjobb esélyt nyújtja a hosszú távú egészség megőrzésére.

Megfertőzhetem a családtagjaimat?

Igen, ha vérrel vagy testnedvekkel kerülnek kapcsolatba. A vírus átjuthat közös borotva, fogkefe vagy körömcsipesz használatával is, mivel ezek mikrosérüléseket okozhatnak. Fontos, hogy minden ilyen eszköz személyes legyen, és a háztartás tagjai közül azok, akik nem védettek, kapják meg a védőoltást. A mindennapi érintkezés, közös étkezés, kézfogás nem jelent kockázatot, így a családi együttélés alapvetően biztonságos. A megelőzés kulcsa a higiénia, az oltás és a kockázatos tevékenységek kerülése.

Hepatitisz B-vel lehet gyermeket vállalni?

Igen, de a tervezés és a várandósság alatt fokozott orvosi felügyelet szükséges. A vírushordozó kismamák újszülöttje a születés után azonnal hepatitisz B elleni védőoltást és hepatitis B immunglobulint kap, amely több mint 90%-ban megakadályozza a fertőzés kialakulását. A terhesség alatt a májműködés ellenőrzése, valamint a vírus szintjének monitorozása segít megelőzni a szövődményeket. A szoptatás általában nem ellenjavallt, ha a csecsemő megkapta a védőoltást és a szükséges immunglobulint. Megfelelő megelőző intézkedésekkel a gyermek egészségesen jöhet a világra.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!