Mononukleózis

A mononukleózis, csókbetegség vagy mirigyláz vírusos eredetű fertőző betegség, mely magas lázzal, torokfájással, elhúzódó fáradékonysággal és a nyirokcsomók megduzzadásával jár.

Az úgynevezett csókbetegségben leggyakrabban a kamaszok, fiatal felnőttek az érintettek. Néhány héten belül teljes gyógyulásra lehet számítani, és aki egyszer átesett a betegségen, egész életére védettséget szerez.

A mononukleózis oka és kialakulása

A mononukleózis okozója elsősorban a Epstein-Barr vírus (EBV), mely a herpeszvírusok közé tartozik. A herpeszvírusok közös jellemzője, hogy ha valaki egyszer megfertőződött velük, akkor soha nem lehet őket kiirtani a szervezetből, életünk végéig ott maradnak a szervezetünkben. Az Epstein-Barr vírus elsősorban a garat nyálkahártya sejtjeit, illetve az immundrendszer B-limfocitáit érinti.

A mononucleosis infectiosa hátterében a herpeszvírusok családjába tartozó Epstein-Barr vírus (EBV) áll az esetek több mint 80 százalékában.

Forrás: Shutterstork.com

---

Más vírusok, elsősorban a humán citomegalovírus (CMV) is okozhat mononukleózist, vagy arra nagyon hasonlító betegséget. Ez azonban jóval ritkábban, mindössze az esetek 8-10 százalékában fordul elő. A citomegalovírus okozta fertőzés az immungyenge egyénekre, kisbabákra, transzplantáltakra jóval veszélyesebb, súlyos szövődményekkel járhat.

Kapcsolódó cikk

Csókbetegség: ez a diéta megkönnyítheti a gyógyulást!

Az Epstein-Barr vírus elsősorban nyállal, illetve testnedvekkel terjed, a legtöbbször a felső légutak nyálkahártya-sejtjeiben mutatható ki. Ennek is köszönheti az egyik elterjedt nevét (csókbetegség), hiszen csókolózással fertőzheti meg az egyik ember a másikat a legkönnyebben. Bár más testnedvekkel is terjedhet, kutatások szerint a közösülés nem növeli a fertőződés rizikóját a közösülés nélküli csókolózáshoz képest.

Epidemiológia

Az Epstein-Barr vírussal való fertőzöttség igen gyakori. A felnőtt népesség 90-95 százalékában kimutathatóak a vírus nyomai. A fertőzés mindkét nemet azonos mértékben érinti.

Az EBV-vel való fertőzöttség nem minden eseteben okoz a mononukleózist, és még kisebb azon esetek aránya, ahol súlyosabb, klinikai tünetekkel is együtt jár a betegség. Mononukleózis (Pfeiffer-féle mirigyláz) esetén nem lehet szezonalitást meghatározni, minden évszakban ugyanakkora esély van a betegségre. Bár a mononukleózis elsősorban a tinédzser korosztály és a fiatal felnőttek betegsége, minden életkorban kialakulhat.

A mononukleózis rizikófaktorai

A becslések szerint a világ népességének mintegy 50 százaléka már ötéves kora előtt megfertőződik az EBV-vel, de ez nem jár együtt automatikusan a mononukleózis kialakulásával. A klinikai tünetek korosztályonként eltérők lehetnek, a gyermekeknél például általában csak enyhe, influenzaszerű betegség a jellemző. A szakemberek szerint azoknál, akik 10 éves kor után találkoznak először a vírussal, nagyobb a valószínűsége a klinikai tüneteket is mutató, súlyosabb mononukleózisnak. A diagnosztizált esetek legtöbbje a 15 és 25 év közötti korosztály tagjaiból kerül ki, de a becslések szerint még ennél a korosztálynál is csak a esetek 20-25 százalékában kell tüneteket is mutató betegségre számítani. Bár a férfiak és a nők azonos mértékben lehetnek érintettek, a pubertáskori jellegzetességek miatt a lányok általában fiatalabb életkorban esnek át a betegségen.

A mononukleózis tünetei

A beteg életkora meghatározó abban, milyen tünetekkel jár együtt a mononukleózis. A legfiatalabbaknál, a 10 éven aluli gyermekeknél csak enyhe, influenzaszerű tünetekre lehet számítani, de nagyon gyakran a gyerekek teljesen tünetmentesek. A kisgyermekeknél azonban más korosztályokkal összehasonlítva gyakoribbak a bőrtünetek, a kiütések.

Ritkán bőrpír és bőrkiütés megjelenése egészíti ki a tüneteket.

Forrás: Shutterstork.com

---

Az idősebb korosztály tagjainál (akiknél a legritkább a mononukleózis) az elhúzódó láz, a fáradékonyság, az izomfájdalmak a leggyakoribb tünetek, a torokfájás, a nyirokcsomók duzzanata vagy a bőrkiütések kevésbé jellemzőek.

A tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél a mononukleózisnak rendkívül jellegzetes tünetei vannak. A tünetek klasszikus triásza: a torokfájás, a láz és a nyirokcsomók megduzzadása, ezt egészíti ki a betegek nagy részére jellemző fáradékonyság, elesettség. A mononukleózis tünetei és jelei általában:

• láz (hosszú ideig elhúzódó, 38-40 fokos)
• torokfájás (nagyon intenzív, erős)
• nyelési nehézségek
• a nyirokcsomók duzzanata
• fejfájás
• étvágytalanság
• izomfájdalmak
• hányinger
• hasi diszkomfortérzet, teltségérzet
• a lép megnagyobbodása
• a felső szemhéj duzzanata, ödémásodása (Hoagland-jel )
• a mandulák megnagyobbodása
• gennyes váladék felgyülemlése a torokban, mandulákon
• 1-2 mm-es piros vagy lilás foltok a szájpadláson
• bőrkiütések

A mononukleózis diagnosztizálása

Más, lázzal, torokfájással és nyirokcsomó-megnagyobbodással járó betegségekkel összehasonlítva a mononukleózis ritkának tekinthető. Ezen tünetekkel orvoshoz forduló betegek mindössze 1-2 százalékának van valóban mononukleózisa.

A mononukleózis megállapításához részben a klinikai tüneteket vizsgálják, részben pedig laboratóriumi vizsgálatokra (vérvizsgálatra) hagyatkoznak. A jellegzetes tünet-triász (torokfájás, megnagyobbodott nyirokcsomók, láz) mellett segíthet a pontos diagnózis felállításában a hasi terület vizsgálata, akár betapintással, akár képalkotó vizsgálatokkal, ilyenkor a lép megnagyobbodására utaló jeleket keresnek.

A májmegnagyobbodással, lépmegnagyobbodással, májenzimszint emelkedéssel járó esetekben a máj gyulladása (hepatitis) és a szerv méretének teljes normalizálódása több hetet is igénybe vehet.

Forrás: Shutterstork.com

---

A vérvizsgálat során vírusspecifikus antitesteket, abnormális fehérvérsejteket kereshetnek, de EBV-fertőzésre utalhat a transzanimáz nevű enzim emelkedett szintje vagy a fehérvérsejtek megnövekedett száma is.

Orvosnál a mononukleózissal

Segítheti a diagnózist és a megfelelő terápia megválasztását, ha feljegyezzük és az orvosnak elmondjuk:

• Közeli kapcsolatba kerültünk, kerülhettünk-e diagnosztizált mononukleózisos beteggel az elmúlt 1 hónapban?
• Közeli kapcsolatba kerültünk-e olyan személlyel, akinek a szervezetében korábban kimutatták az Epstein-Barr vírust?
• Voltunk-e már korábban mononukleózisosak?
• Kimutatták-e korábban a szervezetünkben az Epstein-Barr vírust?
• Kapcsolatba kerültünk, kerülhettünk-e macska székletével? (A mononukleózis tünetei hasonlíthatnak a toxoplazmózis tüneteire, így érdemes ezt is kizárni)

A mononukleózis lefolyása és kimenetele

Az EBV-fertőzéssel összefüggő mononukleózis lappangási ideje hosszú, akár több hónap is lehet, átlagosan 30-6 0 nap telik el a fertőződés és az első tünetek megjelenése előtt. Fontos megjegyezni, hogy a tünetek megjelenése előtt 1 héttel a vírusrészecskék már kimutathatók a nyálban, vagyis valaki már jóval azelőtt továbbfertőzhet másokat, hogy tüneteket mutatna.

A betegséget nem mindig előzik meg ún. prodromális („jósló”) tünetek, de előfordulhat, hogy néhány nappal a láz és a torokfájás előtt hidegrázásra, étvágytalanságra, általános rosszullétre, fáradékonyságra, izomfájdalmakra, fejfájásra panaszkodik a beteg.

A leggyakoribb tünet a láz, mely délutánonként a legmagasabb. A lázas állapot akár két hétig is eltarthat. Az első napokban a láz mellett a felső szemhéj ödémásodása is megfigyelhető. A torokfájás és a mandulák megnagyobbodása mellett a kemény és a lágy szájpadláson apró, piros foltok is megjelenhetnek, ezek néhány napon belül nyom nélkül eltűnnek. A torokfájás a betegség első napjaiban a legintenzívebb, 8-10 napon belül múlik el.

A nyirokcsomók megnagyobbodása esetenként csak a részletes orvosi vizsgálat során ismerhető fel.

Forrás: Shutterstork.com

---

Szintén jellegzetes tünet a nyirokcsomók duzzanata, főként a nyak első és hátsó részénél, az állcsont alatt, ritkábban a hónaljban és a lágyéknál. A duzzanatok szimmetrikusak (vagyis a test jobb és bal oldalát egyaránt érintik), szabadon mozgathatók, általában nem fájdalmasak, kevésbé érzékenyek.

A hasi terület vizsgálatánál gyakran, az esetek közel felében megállapítható a lép, ritkábban a máj megnagyobbodása. Ez utóbbi néhány esetben sárgasággal is együtt járhat. A lépmegnagyobbodás a betegség második hetében éri el a maximumát, és a következő 7-10 napban fokozatosan múlik el.

A legtöbb tünet 2-4 hét alatt teljesen elmúlik, de az általános gyengeség, elesettség, fáradékonyság akár hónapokon keresztül is megmaradhat. A teljes felépülésre időnként 3 hónapot is kell várni, általában ekkor térhet vissza a beteg a korábban megszokott tevékenységeihez (pl. a sportoláshoz). Ezt a „türelmi időt” javasolt kivárni, még akkor is, ha jobban érzi magát a beteg. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a relatív jobb napokat gyengébb időszakok követik, a kellemetlen tünetek időről időre visszatérhetnek.

Visszatérhet a mononukleózis?

A herpeszvírusokra, így az Epstein-Barr vírusra is jellemző, hogy életünk végéig a szervezetünkben maradnak, azokat nem lehet végérvényesen kiirtani. Bizonyos herpeszvírusok (például az ajakherpesz, illetve nemi szervi herpeszt okozó HSV-1 és HSV-2) időről időre újra aktiválódhatnak, az általuk okozott betegségek többé-kevésbé rendszeresen fellángolhatnak. Az EBV újraaktiválódása az esetek legnagyobb részében nem jár együtt ismételt mononukleózissal, ugyanakkor a vírus kimutatható a nyálban és így természetesen annak az esélye is megnő, hogy másokat megfertőzünk. Újabb tünetekre azonban csak nagyon ritkán lehet számítani, főként azoknál, akiknek nagyon gyenge az immunrendszere (pl. transzplantáltak vagy HIV-fertőzöttek). Azért sem lehet teljesen kizárni a mononukleózis visszatérését, mert nem csak az EBV okozhatja ezt a betegséget, hanem más vírusok is.

Meddig fertőz a mononukleózis?

Az Epstein-Barr vírus rendkívül gyakori, a fertőződéshez azonban a nyállal (illetve más testváladékkal) való közvetlen kapcsolatra van szükség. Az EBV-fertőzés nem minden esetben okoz mononukleózist, a becslések szerint ez az esetek 50 százalékában következik be. Még alacsonyabb azoknak az aránya, akiknél a mononukleózis súlyosabb klinikai tüneteket okoz.

Függetlenül attól, hogy vannak-e tüneteink van sem, másokat is megfertőzhetünk az Epstein-Barr vírussal. Természetesen, akkor a legnagyobb az esélye a vírus továbbadásának, ha klinikai tüneteket mutat a beteg, ez akár 4 hét is lehet. Azt azonban még nem tudták pontosan meghatározni a szakemberek, meddig fertőz valaki. Egyes elképzelések szerint akár egy évig is fertőzhet valaki a mononukleózisból való felépülés után!

Vészhelyzet mononukleózis esetén

Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha a mononukleózisos beteg:

• légzési nehézségekre panaszkodik
• nyelési nehézségeket tapasztal
• nagyon szapora a pulzusa, felületes és gyors a légzése
• erős fájdalmai vannak a hasa bal oldalán
• éles fájdalmat tapasztal a bal vállában
• erős fejfájást, nyaki merevséget tapasztal

A mononukleózis szövődményei, komplikációi

A mononukleózis az esetek 95%-ban komplikációmentesen lezajlik, a szövődmények ritkák és általában ezek sem okoznak komolyabb problémákat.

A torokfájás az első hét végén a legerősebb, a láz akár 2-3 hétig is folyamatosan fennmaradhat.

Forrás: Shutterstork.com

---

Ezek a lehetséges szövődmények:

• Lipschütz-fekély: a külső női nemi szerveken kialakuló, fájdalmas fekélyes sebek a mononukleózissal küzdő tinédzser lányok egyharmadát érinthetik. Ez a probléma nem nemi úton terjedő betegség! A fekélyes sebek 6 héten belül hegesedés nélkül meggyógyulnak.
• Gianotti-Crosti szindróma: főként a hatévesnél fiatalabb gyermekeknél kialakuló bőrtünet. Az apró, bőrszínű vagy pirosas, enyhén viszkető, fényes felületű kiütések az arcon és a végtagokon szimmetrikusan jelennek meg. A kiütések nem fertőznek! Néhány hét alatt maguktól, hegek nélkül meggyógyulnak. Gyakran ez az egyetlen tünet utal a EBV-fertőzésre.
• Thrombocytopenia és neutropenia: a vérlemezkék, illetve a fehérvérsejtek közé tartozó neutrofil sejtek számának csökkenése gyakori szövődmény lehet a mononukleózist követően. Ezek a problémák általában enyhe mértékűek, de mindenképpen rendszeres orvosi megfigyelésre van szüksége a betegnek, hogy a súlyosabb komplikációkat megelőzhessék.
• Krónikus fáradtság szindróma: bár a krónikus fáradtság szindróma (CFS) pontos oka még nem ismert, kialakulásában szerepet játszhat a mononukleózis, illetve maga az Epstein-Barr vírussal való fertőzöttség. Az esetek legalább egyötödében (a legújabb kutatási eredmények szerint akár 75 százalékában vírusfertőzést követően jelentek meg a krónikus fáradtság szindróma tünetei. Ugyanakkor nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a CFS egyedüli oka a vírusfertőzés, a szakemberek szerint valószínűleg a genetika is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Jelenleg is folynak a kutatások azzal kapcsolatban, hogy ennek a komplex betegségnek a lehetséges kiváltó okait felderítsék.

Ritka, de súlyos szövődmények lehetnek:

• léprepedés
• neurológiai betegségek (agyhártyagyulladás, illetve agyvelőgyulladás, Guillain-Barré szindróma, myelitis, ideggyulladás)
• tüdőgyulladás
• máj- és veseelégtelenség
• sárgaság

Fontos megemlíteni, hogy a mononukleózis lehetséges szövődményei mellett maga az Epstein-Barr vírussal való fertőzöttség is szerepet játszhat bizonyos súlyos betegségek kialakulásában, ez azonban ritka, mindössze az esetek 5 százalékára jellemző, és általában más rizikófaktorok megléte is szükséges a kockázat növekedéséhez. Ilyen rizikófaktor lehet a genetikai örökség vagy az, ha valaki transzplantált.

Az EBV (kisebb-nagyobb mértékben) összefüggésbe hozható daganatos betegségekkel, különböző típusú limfómákkal, és jelenleg is folynak a kutatások, hogy az EBV és bizonyos autoimmun betegségek (pl. a szklerózis multiplex) közötti kapcsolatot feltérképezzék.

A mononukleózis kezelési lehetőségei

A mononukleózisos betegek 95 százaléka tulajdonképpen spontán, szövődmények nélkül gyógyul. Más vírusos eredetű betegségekhez hasonlóan, a mononukleózis esetén alkalmazott terápia a tünetek enyhítését célozza. Az alkalmazott gyógyszerek között találhatunk láz- és fájdalomcsillapítókat, ritkábban a torok fájdalmait csökkentő öblögetőket, szopogató tablettákat. Az antibiotikumok mononukleózis esetén hatástalanok és feleslegesek! Fontos az elegendő pihenés, a sok folyadék, az ágynyugalom.

A gyógyulási folyamat az esetek egy részében akár fél évig vagy még tovább is elhúzódhat.

Forrás: Shutterstork.com

---

A mononukleózissal összefüggő egyik ritka, de súlyos komplikáció, a léprepedés rizikóját jelentősen csökkenteni lehet a hasat érő ütések, traumák megelőzésével. Mononukleózist követően éppen ezért legalább egy hónapig kerülni kell a kontakt sportokat, a komoly fizikai megerőltetést (pl. súlyemelést), a megnövekedett hasi nyomással járó tevékenységeket, a székrekedést előidéző táplálkozást.

A mononukleózis megelőzése

A mononukleózis, illetve az azt okozó vírusok ellen jelenleg nincs védőoltás. A megelőzésben fontos szerepet játszik a fertőzöttektől való távolságtartás, és az alapvető higiéniás szokások (pl. kézmosás) betartása. Mivel azonban a vírus időről időre aktiválódhat, és az esetek többségében nem okoz tüneteket sem, a fertőződés megelőzése rendkívül nehéz, szinte lehetetlen.

A fejlettebb államok lakossága jellemzően 15-24 éves kor között találkozik először a vírussal, ilyenkor a fertőzés a mononukleózis tüneteit idézi elő.

Forrás: Shutterstork.com

---

Mit tehetünk otthon mononukleózis esetén?

• Rendkívül fontos az ágynyugalom, a fizikai megerőltetés kerülése.
• A beteg szobáját rendszeresen szellőztessük és takarítsuk.
• A beteg által használt személyes tárgyakat, evőeszközöket, poharakat más ne használja!
• A nyelési nehézségek és a torokfájás ellen, a gyógyulás támogatásáért érdemes naponta többször langyos, sós vízzel öblögetni.

Szüksége van speciális étrendre a mononukleózisos betegnek?

Bár nagyon speciális diétát nem kell követnie a mononukleózisos betegnek, néhány szempontot nem árt figyelembe venni az étrend összeállításánál.

• A nyelési fájdalmak, nyelési nehézségek miatt részesítsük előnyben a folyékony vagy pépes ételeket (gyümölcsturmixok, krémlevesek, főzelékek stb.)!
• Az erősen fűszeres, csípős és a nagyon savas ételek (pl. a citrusgyümölcsök) irritálhatják az egyébként is érzékeny garatot.
• A betegség akut szakaszában nem javasoltak a túl száraz, ropogós, „érdes” felületű ételek (chips, rántott hús stb.)
• A lábadozás idején nagyobb figyelmet érdemes fordítani a rostokban gazdag táplálkozásra és a megfelelő folyadékfogyasztásra. A székrekedés ugyanis növelheti a hasűri nyomást, így a lép sérüléseinek rizikóját is.

Gyakori kérdések a mononukleózisról, csókbetegségről

Mikor térhet valaki vissza a megszokott életmódjához a mononukleózisból való felgyógyulás után?

A szakemberek legalább 4-6 hétig nem javasolják a megerőltető tevékenységeket, a kimerítő edzést. Érdemes fokozatosan, a kezelőorvossal egyeztetve visszavezetni ezeket a mindennapokba.

Megvéd-e a gumi óvszer a mononukleózistól?

Bár az EBV-vel való fertőződéshez közeli kontaktus kell, a vírus nem elsősorban szexuális úton terjed, hanem a fertőzött nyálán keresztül.

Fertőződés után mennyire gyorsan jelentkeznek a tünetek?

A mononukleózis lappangási ideje viszonylag hosszú, akár 8 hét is lehet, a tünetek megjelenése nem várható azonnal. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a fertőzöttek jó része tünetmentes vagy csak nagyon enyhe tünetei vannak, és ezért nem is mindig derül ki, hogy valóban mononukleózisos.

Meddig tart a mononukleózis okozta hasi fájdalom?

A lépmegnagyobbodás miatt a has bal részénél kialakuló fájdalom általában 7-10 napon belül elmúlik.

Hányszor lehet mononukleózisos valaki életében? Életre szóló védettséget szerez, aki egyszer átesik rajta?

Nagyon ritka, hogy valakinél egynél többször is tünetekkel együtt járó mononukleózis alakuljon ki. Ezt ugyanakkor nem lehet teljesen kizárni, többek között azért, mert a mononukleózist nemcsak az Epstein-Barr vírus okozhatja, hanem más vírusok is.

Kizárható-e a fertőződés rizikója a csókolózás kerülésével?

A csókbetegség elnevezés egy kicsit félrevezető. Az igaz, hogy a betegséget okozó vírus nyállal terjed, és ezt a legkönnyebben csókolózás során adhatjuk át másnak, de más módon is megfertőződhetünk, például közös használatú poharak, evőeszközök, fogkefék is hordozhatják a vírussal fertőzött nyálat. A tüsszentéssel, köhögéssel is a levegőbe kerülhetnek nyálcseppek, és így vírusrészecskék is.

A Gianotti-Crosti szindróma és a mononukleózis között lehet összefüggés?

Igen, van összefüggés a Gianotti-Crosti szindróma és a mononukleózis (Epstein–Barr vírus-fertőzés) között. A Gianotti-Crosti szindróma gyakran vírusos fertőzések után alakul ki, és az Epstein–Barr vírus, amely a mononukleózist okozza, egyik ismert kiváltó oka lehet. A fertőzés során a szervezet immunválasza kiütéseket a végtagokon és az arcon eredményezhet, ami a Gianotti-Crosti szindróma jellegzetes tünete. Így a mononukleózisban szenvedő gyermekeknél vagy fiatal felnőtteknél előfordulhat, hogy a betegség bőrtünet formájában is megnyilvánul.

Felhasznált források:

• Medscape
• MedicineNet 
• Healthline
• JAMA
• Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly
• Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser
• Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci
• Dermatology (Elsevier, 2018.), szerk: Jean L. Bolognia, Julie V. Schaffer, Lorenzo Cerroni