Hörghurut tünetei, vizsgálata és kezelése

Az idült hörghurut a tüdő légútjainak tartós gyulladásos megbetegedése.

Idült elzáródásos (krónikus obstruktív) tüdőbetegségnek is szokták nevezni, mert a tünetek egyike a légzés akadályozottsága. Súlyos betegség, mely összefügg a dohányzással és nehezen kezelhető.

A hörghurut tünetei

• A "dohányzók köhögése", kifejezetten a reggeli órákban. (Gyakran az idült hörghurut legkoraibb jele.)
• Idült köhögés köpettel, mely legalább három hónapon át tart
• Sípolás (nehéz légzés jellegzetes sípoló hanggal)
• Fokozodó légszomj
• Fáradékonyság

A hörghurut (bronchitis) a hörgők gyulladása, amely jellemzően megfázás vagy influenza szövődményeként alakul ki, és leggyakrabban vírusok okozzák. A tünetek közé tartozik a köhögés, torokfájás, váladékozás, és láz is előfordulhat.

Forrás: EgészségKalauz

---

A hörghurut esetleges komplikációi

• gyakori légúti fertőzések.
• pneumonia (tüdőgyulladás).
• emfizéma (tüdőtágulat, a tüdő léghólyagocskáinak károsodása)
• szívbetegség
• halál

A hörghurut kiváltó okai

A dohányfüst, az ipari füst/köd vagy a nagyfokú légszennyezés a légutakat tartósan károsítja. Idült gyulladás és nagyfokú váladékképződés lép fel, mely a légutak visszatérő fertőzéseit eredményezi. Idővel a légutak szövetei kifejezetten károsodnak és szűkülnek. Bizonyos genetikai betegségek (pl. cisztás fibrózis) esetén is gyakoriak a visszatérő fertőzések, hörghurut.

Mit tehet Ön hörghurut esetén

• Orvoshoz kell fordulni idült hörghurut gyanúja vagy nehéz légzés esetén.
• Az idült légzési nehézséggel az orvos előirásai szerint törődni kell.
• Dohányzás azonnali elhagyása.

Mit tehet az orvos hörghurut esetén

• Felállítja a diagnózist, kezeli a légzési zavarok egyéb okait. (Klinikai tünetek alapján, spirométerrel.)
• Bronchodilatátorokat (gyógyszerek, melyek tágítják a légutakat) és egyéb szükséges gyógyszereket ír fel.
• Tanácsot ad, hogy hogyan éljen és kezelje magát az idült légzési nehézséggel küzdő beteg.
• Ha szükséges, kezeli a légutak fertőzéseit a későbbi károsodások megelőzésére. (A betegek sokkal hajlamosabbak a légúti fertőzésekre, mint mások.)
• Kezeli az egyéb fennálló szövődményeket.

A hörghurut megelőzése

• Ha dohányzik, hagyja abba!
• Kerülje azokat a helyeket, ahol a dohányzás megengedett.!
• Tartsa be a munkahelyek által előírt biztonsági szabályokat!
• Viseljen védőöltözetet, ahol erre szükség van!

A betegség kialakulása

A krónikus hörghurut megértéséhez érdemes kicsit mélyebbre tekinteni abba, mi zajlik a légutakban, amikor ez a betegség tartósan kialakul. A hörgők belső felszínét csillószőrös hám borítja, amely normál esetben folyamatosan tisztítja a légutakat: eltávolítja a belélegzett port, szennyeződést, mikroorganizmusokat. Amikor azonban a dohányfüst vagy a légszennyezés tartós irritáló hatásnak teszi ki ezt a rendszert, a csillószőrök működése lelassul, majd károsodik, miközben a nyálkatermelő mirigyek fokozott termelésbe kezdenek. A légutakban így egyre több sűrű váladék gyűlik fel, amit egyre nehezebb felköhögni – ez vezet az idült, „makacs” váladékos köhögéshez.

A légutak idővel beszűkülnek, falaik megvastagodnak, és a gyulladás következtében veszítik rugalmasságukat. Ez az oka annak, hogy a krónikus hörghurut a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) részének tekinthető: tartós, nem visszafordítható légúti szűkület alakul ki, amely a légzés egyre nagyobb erőfeszítést igényel.

A betegség lassú romlása sokszor észrevétlenül indul, ezért a betegek gyakran csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a tünetek már zavaróvá, a hétköznapokat befolyásolóvá válnak. A reggeli köhögést sokan „természetesnek” gondolják, pedig a „dohányzók köhögése” valójában a légúti károsodás korai jele. Ha ilyenkor történik beavatkozás – mindenekelőtt a dohányzás elhagyása –, a folyamat még lassítható, és az életminőség jelentősen javítható.

A dohányzás azonban nemcsak a tüdőt károsítja

A nikotin és a cigarettafüst más összetevői gyulladásos folyamatokat indítanak el a szervezetben, és fokozzák az érelmeszesedés kockázatát is. Emiatt az idült hörghurutos betegek körében a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága kiemelkedően magas. A fokozott légszomj, a terhelhetőség romlása és a fáradékonyság tehát nemcsak a tüdő állapotát tükrözheti, hanem a keringési rendszer terheltségét is.

Ha a krónikus hörghurut többször súlyosbodik (úgynevezett exacerbáció), az újabb és újabb gyulladásos epizódok tovább roncsolják a tüdő állományát. Ennek következményeként alakulhat ki az emfizéma, amelyben a tüdő apró léghólyagocskái pusztulnak el, elveszítik rugalmasságukat, így a kilégzés egyre nehezebb, „csapdába esik a levegő”. Ezen a ponton már olyan típusú légzési elégtelenség jöhet létre, amely oxigénterápiát tehet szükségessé.

A betegséggel élők számára fontos felismerni, hogy az időben megkezdett kezelés nemcsak a tüneteket csökkenti, hanem a betegség rosszabbodását is lassítja. A modern hörgőtágítók, legyenek rövid vagy hosszú hatásúak, a légutak simaizmait lazítják el, ezzel javítják a légáramlást. Sok esetben inhalációs kortikoszteroidokra is szükség van, amelyek a gyulladást csökkentik, főleg akkor, ha gyakran fordulnak elő fellángolások. A beteg együttműködése ebben kulcsfontosságú: a belégzőkészülék pontos használata alapfeltétel ahhoz, hogy a gyógyszer valóban eljusson a légutak mélyére.

Az idült hörghurut kezelésének egy másik alappillére az életmódváltás

A dohányzásról való leszokás mellett a légszennyezés kerülése is sokat számít. Városi környezetben élőknek érdemes figyelniük a napi légszennyezettségi adatokra, és rosszabb napokon lehetőség szerint zárt térben tartózkodni, illetve kerülni a megterhelő kinti tevékenységeket. A rendszeres, személyre szabott mozgásprogram – akár gyógytornász által összeállítva – segíti a légzőizmok megerősítését, javítja az általános állóképességet és csökkenti a légszomjérzetet.

A megfelelő folyadékbevitel is kulcsfontosságú: a sűrű légúti váladék akkor tud könnyebben kiürülni, ha a szervezet kellően hidratált. Emellett egyes betegek számára hasznos lehet a légúti fizioterápia vagy a speciális légzéstechnikák elsajátítása, amelyek segítik a váladék fellazítását és eltávolítását.

A megelőzés terén a védőoltások kiemelt szerepet kapnak

A krónikus hörghuruttal élők számára az influenza elleni oltás és a pneumococcus elleni vakcina különösen ajánlott, mivel ezek jelentősen csökkentik a tüdőgyulladás és az akutan fellángoló légúti gyulladás kockázatát. Sok beteg tapasztalja, hogy egy egyszerű megfázás is súlyos légzési nehézséget okozhat, ezért az apró fertőzések megelőzése sem elhanyagolható.

A betegség lelki terhei sem mellékesek

A tartós légszomj, a terhelhetőség csökkenése és a mindennapi tevékenységek nehézzé válása gyakran szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Fontos, hogy a beteg tudja: nincs egyedül a tüneteivel. A családi támogatás, a betegcsoportok, illetve szükség esetén a pszichológiai segítség sokat javíthat az életminőségen. A betegség megértése, a saját állapot reális felmérése és az aktív együttműködés mind elősegíti azt, hogy a krónikus hörghurutos beteg teljesebb életet élhessen.

A krónikus hörghurut tehát nem csupán a légutak problémája, hanem összetett, a teljes szervezetet érintő kórállapot. A korai felismerés, az időben megkezdett kezelés, az életmódváltás, a dohányzás elhagyása és a rendszeres orvosi kontroll mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegség lassabban romoljon, és az érintettek hosszú távon is javulást tapasztaljanak. A legfontosabb azonban az, hogy a beteg ne halogassa a segítségkérést – hiszen a jól beállított kezelés években mérhető különbséget jelenthet.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!