Ezeket látta már?

Ezek az agyi rendellenességek egyértelműen összefüggnek az alvás minőségével!

demencia szellemi hanyatlás Alzheimer-kór ellen alvás

Néhány egyszerű tanács megfogadásával könnyen fiatalon tarthatja az elméjét. A negyedik szabály kulcsfontosságú, mégis sokan állnak hadilábon vele.

Mit lehet tenni a demencia ellen? Hogyan kerülhető el a szellemi hanyatlás? Mi áll az Alzheimer-kór hátterében?

Februárban tartják a Demencia és az Alzheimer-kór tudatosításának hetét - a téma megkerülhetetlenül sokakat érint. A prevenció kulcsfontosságú, ezért cikkünkben a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt, illetve tippekkel szolgálunk az agy fiatalos működésének megőrzésére.

Azt, hogy a demencia valóban elkerülhető, bizonyítja az alábbi történet Dr. Bohács Krisztina, kognitív pszichológus, intelligenciakutatótól:

"Az idős kor nem feltétlenül vezet szenilitáshoz – még akkor sem, ha ezt netán az agy kóros elváltozásai is indokolnák. Ennek egyik ékes bizonyítékaként emlegetik az „apáca-kutatást” (Nun Study, 1986-2001 Minnesotai Egyetem), a követéses vizsgálatban összesen 678 római katolikus tanítórendi apáca vett részt, akik 75–104 év közöttiek voltak. Az alanyok többsége abba is beleegyezett, hogy az agyát a halála után tudományos céllal megvizsgálják.Az apácák szellemi és fizikai értelemben egyaránt aktív életet éltek, feszes napi időbeosztásban. A kutatók azt vizsgálták, mi az oka annak, hogy az apácák rendkívül magas kort érnek meg, és mennyire érinti őket a demencia problémája.

A boncolások során a kutatók legnagyobb döbbenetére az derült ki, hogy számos apáca agya az előrehaladott Alzheimer-kór állapotát mutatta, viszont az aktív életvitelük folytán nem fejlődött ki náluk tünetileg a betegség. Tehát számtalan olyan eset van, amikor orvosi szempontból az agy mutat ugyan kóros elváltozást, de az illető életében egy szemernyi nem érzékelhető a betegségből."

Demencia és Alzeheimer-kór - így előzze meg!

A felnőttkori feledékenység megnehezítheti a munkavégzést és a mindennapi teendők hatékony elintézését, de negatív hatással lehet a társas kapcsolatokra is.

Világszerte februárban tartják az átlagéletkor növekedésével globálisan egyre többeket érintő demencia- és Alzheimer-kór tudatosításának hetét. Fontos téma, mivel az emlékezetvesztés, zavarodottság és az önellátási képességek csökkenése mind az érintettek, mind családtagjaik mindennapi életét jelentősen megnehezíti. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében a tudatosság kulcsfontosságú.

Mit jelent pontosan a demencia?

A demencia az agy működésének jelentős csökkenése, a memória zavaraival, a gondolkodás és a szociális képességek hanyatlásával járó tünetegyüttes. Bár a feledékenység önmagában nem feltétlenül jelent demenciát, akár a legelső tünetek egyike is lehet.

A demencia kialakulásának kockázata 65 éves kor fölött már igen magas, de fiatalabb korban is vannak a kialakulására hajlamosító tényezők. Magyarországon a demenciával élők száma folyamatosan növekszik, részben az elöregedő népesség miatt.

A 65 évesek 10%-át érinti valamilyen formában a demencia, majd a kialakulásának valószínűsége nagyjából ötévente megduplázódik, és a 85 év feletti korosztálynak már 50 százalékát érinti. A demencia négy stádiumát különböztetik meg, az enyhe feledékenységtől a teljes leépülésig.

Az Alzheimer-kór és hajlamosító tényezői

Az időskori demencia, azaz szellemi és fizikai leépülés hátterében az esetek 80 százalékában az Alzheimer-kór áll. Az Alzheimer-kór esetén a központi idegrendszer gyulladások és kóros elváltozásai az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnéséhez, illetve az idegsejtek pusztulásához vezetnek.

Ennek következtében romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége, egészen addig, míg a legegyszerűbb hétköznapi feladatokat sem képes már elvégezni.

A betegség gyakorisága folyamatosan nő a várható élettartam emelkedésével. Az életkor előrehaladtával súlyosabbá váló agyi betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak.

Ugyanakkor a szakértők kiemelik az életmód fontosságát, mivel az olyan "civilizációs betegségek", mint az elhízás, diabétesz, magas vérnyomás és koleszterinszint, erősen hajlamosítanak az Alzheimer-kór kialakulására. Kevesen tudják, hogy az Alzheimer-kórt 3-as típusú diabéteszként is emlegetik, abból kiindulva, hogy a betegség a vércukor szinthez és az inzulinszabályozáshoz is köthető. A kognitív rendellenességek (ideértve a demenciát és az Alzheimer-kórt is) egyértelműen összefüggnek az alvás minőségével.

Összességében kimondható, hogy a rosszul alvóknál ilyen jellegű agyi betegségek 68 százalékkal nagyobb arányban fejlődtek ki, mint a jó alvóknál. Számos tanulmány rámutat, hogy az egyedül élők, vagy akik csak kevés szociális kontaktussal rendelkeztek, 60 százalékkal nagyobb arányban váltak demenssé.

Mit tehetünk a megelőzésért?

Bár az Alzheimer-kór ma még nem gyógyítható, ugyanakkor sokat tehetünk a megelőzéséért. Érdemes az első gyanús jeleknél felkeresni egy szakembert, hiszen minél korábban elkezdődik a fejlesztés, annál nagyobb mértékben lehet megőrizni a kognitív képességeket. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében az egyéni felelősség és tudatosság kulcsfontosságú.

A rendszeres orvosi ellenőrzések és az egészséges életmódra való odafigyelés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősebb korban is megőrizzük szellemi frissességünket. Ne feledje, az idősebb kor nem feltétlenül jár együtt a mentális hanyatlással, és a prevenció kulcsfontosságú a hosszú, egészséges élet elérésében. Az agytréning bármilyen életkorban hatékony megoldás!

5 tipp az agy öregedésének lassítására

Az öregedés egy természetes folyamat - így van ez agyunk esetében is. Nem kell tehát megijedni, ha az idő múlásával kisebb változásokat észlelünk - például ha kicsit "lelassulunk". A rövidtávú memóriában fellépő gyakori "kihagyások" azonban már Alzheimer-kórra figyelmeztethetnek, ha pedig a hosszú távú memóriával is gondok adódnak, az vaszkuláris demenciát is jelezhet.

1. Táplálkozzon egészségesen

Hozza lendületbe magát megfelelő táplálkozással. Kerülje a cukrot, gabonát és feldolgozott élelmiszereket. Fontosak a zöldségek és gyümölcsök, különösen a lutein és zeaxanthin tartalmúak, melyek javíthatják a memóriát és neurális hatékonyságot.

2. Mozogjon intenzíven

Az aerobic gyakorlatok nemcsak a testnek, hanem az agynak is jót tesznek. A rendszeres mozgás okozza a BDNF szintet, amely kulcsfontosságú az agy megfelelő működéséhez. Heti 1,5-3 óra mozgás javasolt a kognitív funkciók javításához.

3. Tréningezze az agyat

Az agytréning programoknak kiemelkedő szerepük van az agy működésének javításában. Rendszeres tréning hatására az agy hálózata hatékonyabban működik. Klinikai kutatások eredményei támasztják alá a Gibson Kutató Intézet által kidolgozott, világszerte sikerrel alkalmazott BrainRx agytréning program pozitív hatásait kognitív területeken. Az MRI eredmények azt mutatták, hogy a BrainRx agytréning nemcsak kognitív teljesítményjavulást, hanem fizikai változásokat is elősegít, támogatva az idegrendszer optimális működését és a kognitív funkciók fejlődését.

4. Aludjon eleget

Az alvás kulcsfontosságú az agy méregtelenítéséhez és regenerációjához. A napi 7-9 óra alvás javítja a kognitív funkciókat és csökkenti az agyi betegségek kockázatát. A jó alvás frissíti az agysejteket és támogatja a memóriát.

5. Éljen társasági életet

Az egyedül élők gyakrabban tapasztalnak kognitív rendellenességeket. A szociális kapcsolatok iemelkedő szerepet játszanak az agyi egészségben. Építsen ki baráti kört, vállaljon önkéntes munkát, és maradjon aktív a társadalmi életben a saját érdekében.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Alzheimer-kóros személyt ápol? Jó, ha megfogad pár hasznos tanácsot

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

demencia

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához