25 évig kezelt reumatoid artritiszes betegeket egy doktornő, de egy napon őt is ledöntötte a betegség – ezt tette utána

Ízületi gyulladás esetében még orvos-érintettként is nehézséget okozott a gyors diagnózis felállítása. Most már, nyolc évvel később a doktornő is normális életet él - elmesélte, nála milyen tünetekkel kezdődött a betegség.

A legtöbben úgy képzeljük el az orvosokat, mint akik kívül állnak a betegségek világán: külső szemmel szemlélik, diagnosztizálják, kezelik a betegeket. Elgondolkodtató, hogy mi történik akkor, ha egy neves szakorvos saját magán tapasztalja meg azt, amit addig csak a pácienseinek írt le? Dr. Tammi L. Shlotzhauer reumatológusnak ez a sors jutott, s meg is osztotta másokkal az átélteket. A doktornő története több lett, mint egy betegnapló. Az esete egyfajta hídat teremtett orvos és beteg között. Egy olyan kapcsot, amely emlékeztet minket arra, hogy a gyógyulás nem csak a panaszmentességről szól, hanem néha az elfogadásról, az alkalmazkodásról és a remény megtalálásáról is.

Dr. Tammi L. Shlotzhauer reumatológus huszonöt éven át kezelt reumatoid artritiszes betegeket, mielőtt a betegség 56 éves korában őt is ledöntötte a lábáról. Egy átlagosnak tűnő reggel arra ébredt, hogy nem tud kikelni az ágyból. A válla, csípője annyira fájt, hogy mozdulni sem bírt. És bár az RA-ról maga is könyvet írt – akkor már a negyedik kiadása jelent meg –, ez a diagnózis elpször eszébe sem jutott. Sőt, ami azt illeti, jó sokáig nem, ugyanis tíz hónap telt el a biztos laboratóriumi megerősítésig. A neves reumatológus személyes történetét fájdalomról, gyászról, megküzdésről – és arról, mit tehetünk mi is, ha RA-val élünk a The Telegraph osztotta meg.

Reumatoid artritisz: nem az idősek betegsége

A reumatoid artritisz (RA) egy autoimmun betegség, amely bármely életkorban jelentkezhet – nemcsak az időseket érinti, ahogy azt sokan tévesen gondolják. A betegségnél az immunrendszer saját ízületeinket támadja meg, gyulladást és fájdalmat okozva. Korai szakaszban a tünetek alattomosan, enyhe ízületi érzékenység vagy merevség formájában jelentkezhetnek, gyakran reggelente.

A diagnózist nehezíti, hogy a korai RA-tesztek gyakran álnegatívak, és a tünetek más betegségekhez – például az oszteoartritiszhez – is hasonlíthatnak. Dr. Shlotzhauer is átélte ezt a bizonytalanságot, amelyet a reumások gyakran hosszú hónapokig viselnek.

A stressz, mint kiváltó tényező

Bár nem dohányzott, nem volt túlsúlyos, és családi hajlam sem terhelte – mégis megbetegedett. Egyetlen tényező tűnt ki: felesége elvesztése. Öt hónappal az első tünetek előtt özvegyült meg, miután párja mellrákban elhunyt. A gyász, a kimerültség, a rossz táplálkozás és az alvászavarok mind-mind olyan stresszhatások, amelyek összefügghetnek az autoimmun betegségek – így az RA – fellángolásával.

A gyógyulás nem egyenlő a tünetmentességgel – hanem alkalmazkodással

Kollégája gyors segítsége révén megkezdhette a kezelést: először nagy dózisú szteroidot kapott, majd betegségmódosító gyógyszereket (DMARD-ok), amelyek segítenek megelőzni az ízületek visszafordíthatatlan károsodását. Bár egyes szerek allergiás reakciót váltottak ki nála, idővel sikerült megtalálni azt a terápiás kombinációt, amellyel ma is teljes életet él.

Ahogy ő fogalmaz:

A saját tanácsaim követése volt az egyik legnehezebb. Egy dolog másokat kezelni – és egészen más együtt élni a fájdalommal.

Mit tehetünk mi, ha RA-val élünk? – A doktornő nyolcpontos életmódprogramja

Dr. Shlotzhauer szerint a gyógyszeres kezelés mellett legalább ennyire fontos az életmódbeli tényezők tudatos alakítása. A Telegraph cikkében részletesen összefoglalta mindazt, amit ő maga is kipróbált:

1. 1 Tudatos táplálkozás: a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, halakban gazdag étrend – akár mediterrán stílusban – gyulladáscsökkentő hatású lehet.
2. 2 Tea igen, alkohol nem: a polifenolokban gazdag zöld tea előnyös lehet, de az alkohol – különösen gyógyszeres kezelés mellett – kifejezetten káros.
3. 3 Stresszkezelés: a pozitív átfogalmazás és a mentális rugalmasság gyakorlása segít a betegség hullámzásaival való megküzdésben.
4. 4 A dohányzás elhagyása: a legnagyobb életmódbeli rizikófaktor – az RA kialakulására és súlyosbodására egyaránt.
5. 5 Mozgás – óvatosan: az úszás, a kerékpár vagy a jóga segíthetnek megőrizni az ízületek mozgékonyságát és csökkenteni a fájdalmat.
6. 6 Alvásprioritás: a RA-ban szenvedőknek a regenerációhoz több alvásra van szükségük – akár napi 9-10 óra is szükséges lehet.
7. 7 Fogápolás: a fogágybetegség és az RA között egyre szorosabb összefüggést találnak. A rendszeres fogkőeltávolítás csökkentheti a gyulladást is.
8. 8 Szexualitás, mint tabu: az RA gyakran okoz szexuális nehézségeket – de ezeket nem kell eltitkolni, orvossal is érdemes megbeszélni.

„Jobb orvos lettem”

Dr. Shlotzhauer ma is rendel, zenét tanul, vintage hangszereket javít, és teljes életet él. A fájdalom nem tűnt el, de megtanult együtt élni vele. Sőt: „az RA segített jobb emberré válni” – mondja.

Reumatoid artritisz: amikor a szervezet saját magára támad – mit tehet, ha érintett?

Tudta, hogy a reumatoid artritisz nemcsak az idősek betegsége, hanem sokszor épp az aktív, középkorú emberek életét nehezíti meg? Sőt, akár fiatal felnőtteknél is jelentkezhet. Ez a krónikus, autoimmun eredetű állapot világszerte milliókat érint, és még azokat is meglepetésként érheti, akik egyébként szakértői a témának – mint például Dr. Tammi L. Shlotzhauer, aki hosszú évekig gyógyította az RA-val élőket, mielőtt maga is a betegek közé került.

Mit jelent pontosan az RA?

A reumatoid artritisz olyan állapot, amikor az immunrendszer – ahelyett hogy a külső kórokozókat támadná – saját ízületei belső hártyáját veszi célba. Ez a gyulladás duzzanatot, fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okoz, és ha nem kezelik, idővel visszafordíthatatlan károsodáshoz vezethet. A tünetek általában szimmetrikusan jelennek meg: ha fáj az egyik csukló, gyakran a másik is.

Az RA nemcsak az ízületekre korlátozódik. Megjelenhet a tüdőben, a szemben, a szívben vagy akár az idegrendszerben is. A Mayo Clinic szerint a korai tünetek közé tartozik a reggeli merevség, a kimerültség, és az ujjakban, csuklókban érzett lappangó fájdalom vagy érzékenység.

Mi okozza, és kiket érinthet?

A betegség pontos kiváltó okát a mai napig nem ismerjük, de több tényező is hajlamosítóként szerepel. Nőknél jóval gyakoribb – a hormonális különbségek is szerepet játszhatnak ebben. A dohányzás az egyik legerősebb életmódbeli rizikófaktor: egyes kutatások szerint akár 40%-kal is növeli az RA kialakulásának kockázatát, különösen, ha genetikai hajlam is fennáll.

De nem csupán a nikotin lehet a háttérben. A krónikus stressz – például gyász, kimerültség, rossz alvás – szintén összefüggést mutat az autoimmun betegségek, így az RA fellángolásával is. Egy átfogó tanulmány szerint ezek az állapotok gyengítik az immunrendszer szabályozó funkcióját, és elősegítik a gyulladásos válaszreakciókat.

Emellett egyre több bizonyíték utal arra is, hogy a szájüreg egészsége is befolyásolja az ízületek állapotát. A fogágybetegségben szenvedőknél – főként, ha genetikai hajlam is társul – nagyobb eséllyel alakul ki reumatoid artritisz. És nem utolsósorban a bélflóra, vagyis a mikrobiom összetétele is befolyásolja, hogy kialakul-e gyulladásos autoimmun válasz. Egy friss kutatás szerint az epesavak anyagcseréje és a bélbaktériumok változásai szerepet játszhatnak a csontpusztulással járó RA-formák kialakulásában.

Hogyan állítják fel a diagnózist?

A reumatológus a panaszok részletes kikérdezésével, fizikális vizsgálattal, laborvizsgálatokkal (pl. RF, anti-CCP, CRP, süllyedés) és képalkotó eszközökkel (ultrahang, röntgen, MRI) állítja fel a diagnózist. Fontos tudnia, hogy a vértesztek a betegség korai szakaszában akár negatívak is lehetnek – ezért is kulcsfontosságú a tapasztalt szakorvos szerepe a felismerésben.

Minél előbb sikerül az RA-t diagnosztizálni, annál nagyobb az esély arra, hogy megelőzzük az ízületi deformitásokat és az életminőség romlását.

Milyen kezelések állnak rendelkezésre?

Az RA kezelése ma már egyre célzottabb. A terápia célja a gyulladás visszaszorítása, az ízületi károsodás megelőzése és a mindennapi életminőség fenntartása. A betegségmódosító szerek (DMARD-ok) – mint a metotrexát – az alapjai ennek a stratégiának. Ha ezek nem elég hatékonyak, a biológiai szerek következnek, amelyek pontosan meghatározott immunfolyamatokat gátolnak. Emellett újabb lehetőséget kínálnak a JAK-inhibitorok, amelyek tabletta formájában szedhetők.

A szteroidokat csak rövid távon alkalmazzák, mert bár gyorsan enyhítik a tüneteket, hosszú távon csontvesztéshez és más szövődményekhez vezethetnek.

És mit hoz a jövő? A válasz: meglepően sokat. Egy különleges, bolygóideget stimuláló bioimplantátum például mesterséges intelligencia segítségével szabályozza a gyulladásos válaszokat, és már az első tesztalanyoknál is biztató eredményeket mutatott.

A génszerkesztés, különösen a CRISPR-technológia, szintén új terápiás célpontokat azonosított – ezek hosszabb távon akár személyre szabott terápiákhoz is vezethetnek.

Mit tehet magáért hétköznapokban?

A kezelés nem csupán a gyógyszerekről szól. Az életmódváltoztatás legalább olyan fontos – sőt, sok esetben meghatározza a kezelés sikerességét is.

A rendszeres mozgás, például séta, úszás vagy jóga, segít az ízületek mozgékonyságának megőrzésében. A mediterrán étrend – amely bőségesen tartalmaz zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, halat és olívaolajat – gyulladáscsökkentő hatású lehet. Egy új tanulmány szerint az ilyen étrendet követőknél 29 százalékkal alacsonyabb volt az RA kialakulásának kockázata.

Az alvás szintén kulcskérdés: RA-val élőknek gyakran több pihenésre van szükségük, és egy jól kialakított esti rutin sokat segíthet. A stressz csökkentése – például relaxációval, tudatos jelenléttel, pozitív újraértékeléssel – nemcsak lelkileg könnyít, hanem csökkentheti a gyulladást is.

Érdemes odafigyelni a szájhigiéniára is: a napi kétszeri fogmosás, a fogselyem és a rendszeres fogkőeltávolítás nemcsak a fogainak tesz jót, hanem az ízületek gyulladását is enyhítheti.

Egy betegség, ami tanít is

Ahogyan Dr. Shlotzhauer is fogalmazott: „Nem hittem volna, hogy nehéz lesz saját magamra alkalmazni azt, amit másoknak tanácsoltam.” A fájdalom, a fáradtság, a hullámzó tünetek mind-mind próbára tesznek. De a tudat, hogy van út előre, és hogy a test, ha támogatást kap, képes megküzdeni – reményt ad.

A reumatoid artritisz nem könnyű út. De nem is járhatatlan. Időben elkezdett kezeléssel, tudatos odafigyeléssel és nyitottsággal saját teste üzeneteire Ön is megőrizheti a mozgását, az örömeit és az aktív élet lehetőségét.

Kapcsolódó cikk

Ebből tudható, hogy ízületi gyulladás okozza a mellkasi fájdalmat

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!