Orrváladék, taknyosság: mikor menjünk orvoshoz?

#takony #orrváladék #takony színe #fika
2018.12.03.

Az egyik leggyakoribb tünet az orrdugulás, orrfolyás. Jelezhet allergiát vagy megfázást, de influenza kísérője is lehet. Mire utalhat az orrváladék színének, állagának változása, és mikor kell haladéktalanul orvoshoz fordulni a taknyossággal?

Az orrunkban található nyálkahártya folyamatosan termel váladékot (még akkor is, ha teljesen egészségesek vagyunk), ennek ugyanis nagy szerepe van a kórokozók és irritáló anyagok elleni küzdelemben, illetve abban, hogy a nyálkahártya kellően nedves maradjon. A ragacsos váladékba ugyanis beleragadnak azok az apró, idegen részecskék, melyeket belélegzünk, és utána ezeket vagy kifújjuk, vagy pedig egyszerűen lenyeljük. Előfordulhat azonban, hogy valamilyen inger hatására a váladéktermelődés növekszik. Ilyen inger lehet például az allergia, vagy a felső légúti fertőzések. A fokozott működés pedig nemcsak a váladékmennyiség növekedésével, de orrdugulással, légzési nehézségekkel, orrviszketéssel és más tünetekkel is együtt járhat. Természetesen az is gyakori jelenség, hogy a fokozott váladéktermelődés csak rövid ideig tart és minimális, múló kellemetlenséget okoz – jól ismerik ezt például azok, akik szeretik a csípős, fűszeres ételeket!

Árulkodó orrváladék

A váladék színe, állaga és mennyisége egyaránt árulkodhat az egészségi állapotunkról – persze, önmagában nem lehet ezt pontos diagnosztikai eszköznek tekinteni. A normális, egészséges emberekre jellemző váladék tiszta, áttetsző, a mennyisége, sűrűsége azonban egyénenként változó lehet. Az életmódunk is megváltoztathatja a váladék színét: a belélegzett anyagok (pl. por vagy fűszerek), illetve a dohányzás is az átlagosnál jóval sötétebb orrváladékkal járhat együtt.

Allergiás betegség esetében a váladék mennyisége a sokszorosára nő, híggá, vízszerűvé válik (vagyis, tényleg „folyhat” valakinek az orra). A tejszerű, zavaros váladék általában fertőző betegség jele. Az orr nyálkahártyája a vírusok, baktériumok hatására ugyanis nemcsak megduzzad, de be is gyulladhat, emiatt lassabban távozik a váladék, vagyis besűrösödik, még mielőtt kifújnánk az orrunkat. A sárga vagy zöldes árnyalat is fertőzésre utal, ám a közkeletű tévhittel ellentétben nem lehet ez alapján megállapítani, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű a fertőzés. A sárgás-zöldes árnyalatú, sűrű, nehezen eltávolítható takony csak azt jelzi, hogy a szervezetünk felvette a harcot a fertőzést okozó mikrobák ellen, így a váladékban egyre nagyobb mennyiségű elhalt fehérvérsejtet, illetve kórokozót találunk.

Jóval ritkább, hogy az orrváladék nagyon sötét barna, szinte fekete színű. Ezt a legtöbb esetben gombásfertőzés okozza, és főként azokat veszélyezteti, akiknek az immunrendszere nem működik megfelelően (pl. immunszupresszáns gyógyszert szednek, transzplantáltak, esetleg súlyos, krónikus betegségben szenvednek vagy HIV-fertőzöttek). A gombás sinusitis tünetei lehetnek a sötét orrváladék mellett a fej- és arcfájás, az arc feldagadása, a látászavarok is.

Taknyos vagyok, menjek orvoshoz?

Önmagában a megnövekedett mennyiségű orrváladék nem indok arra, hogy orvoshoz menjünk vele,  sokkal fontosabb, hogy milyen egyéb tünetek kísérik azt. Érdemes orvoshoz fordulni, ha allergiára gyanakszunk, mert ez a betegség gyógyszerekkel jól kezelhető, és a kellemetlen tünetek jelentős mértékben csökkenthetőek. A felső légúti fertőzések esetében akkor menjünk mindenképpen orvoshoz, ha magas lázunk van, nagyon gyengének érezzük magunkat, ha az orrdugulás-orrfolyás mellett nagyon köhögünk, fáj a torkunk vagy a mellkasunk, illetve ha 5-7 napon belül nem javul, vagy egyenesen romlik az állapotunk. Az idősebbek (60 éven felüliek), illetve a kisgyerekek esetében még jobban oda kell figyelni ezekre a tünetekre! Akkor is forduljunk orvoshoz, ha a taknyosság mellett fáj az arcunk, a szemünk környéke (és a fájdalom előre hajolva fokozódik).

Nagyon ritkán, de előfordulhat, hogy amit hígabb orrváladéknak hiszünk, valójában az agyi-gerincvelői folyadék (agyvíz, liquor), mely az orrüregen keresztül szivárog. Ez akkor történhet meg, ha az agyvelőt védő membrán megsérül, például egy baleset vagy műtét következtében, így a folyamatosan termelődő, híg, áttetsző agyi-gerincvelői folyadék nem felszívódik, hanem egyszerűen „elfolyik”. A szivárgás általában csak az egyik orrlyukból történik. Az agyi-gerincvelői folyadék szivárgásának tünete lehet még a fejfájás, a látás-, illetve a hallászavarok, a hányinger vagy hányás, a nyaki merevség, a fény- vagy hangérzékenység. Ha az agyvíz szivárgására gyanakszunk, haladéktalanul forduljunk orvoshoz!

Forrás: egeszsegkalauz.hu