Nyelőcsőrák

A nyelőcső rosszindulatú daganata általában 50-70 éves kor között alakul ki. A nyelőcsőrák leggyakoribb típusai a laphámrák és a rosszindulatú mirigydaganat (adenokarcinóma), melyek a nyelőcső nyálkahártya-borításának sejtjeiben alakulnak ki.

A nyelőcsőrák előfordulása

A laphámrák és az adenokarcinóma egyaránt férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. A laphámrák a feketék, míg az adenokarcinóma a fehérek között fordul elő többször. Leggyakrabban a nyelőcső alsó harmada érintett.

A nyelőcsőrák rizikótényezői

A laphámrák kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői a dohányzás és az alkoholfogyasztás, míg adenokarcinómára a gyomor savas visszaáramlása hajlamosít.

A nyelőcsőrák tünetei

A betegek általában betegségük előrehaladott, gyógyíthatatlan stádiumában jelentkeznek. Tipikusan a szilárd ételek lenyelése okozza a panaszokat, melyek a hetek elmúltával súlyosbodnak. A súlyvesztés gyakori, még akkor is, ha a beteg továbbra is rendesen táplálkozik. A daganat növekedése folyamán sokszor támadja meg a környező idegeket, szöveteket és szerveket is. Nyomhatja a hangszalagokat ellátó idegeket, ami rekedtséget okoz. A rák általában a tüdőre is átterjed, amikor légzési nehézséget; valamint a májra, amikor haspuffadást okoz. A csontok érintettségét fájdalom kísérheti.

A nyelőcsőrák kivizsgálása

Nyelési panaszok tisztázására báriummal végzett nyelési próbát végeznek a beteggel, mely kimutatja a szűkület helyét röntgenvizsgálat során. Endoszkópos vizsgálattal (aminek során hajlékony vizsgáló eszközt juttatnak a nyelőcsőbe a szájon keresztül) szöveti mintavétel végezhető el, mellyel a diagnózist nagy magabiztossággal fel lehet állítani. CT illetve MR képalkotó vizsgálatok a környező légyrészek, nyirokcsomók érintettségéről adnak információt.

A nyelőcsőrák kezelése

Mivel a nyelőcsőrákot általában csak azután veszik észre, hogy szétszóródott a szervezetben, a halálozás igen magas. A betegek kevesebb, mint 5%-a él 5 évnél tovább. Tekintettel arra, hogy a nyelőcsőrák szinte mindig halálos, az orvos legfontosabb célja a tünetek kezelése; főleg a nyelési nehézség enyhítése.

Amennyiben a betegség már olyan stádiumában van, hogy nem lehet megoperálni, besugárzással a tumor mérete csökkenthető, ezáltal javulhatnak a nyelési képességek. A szűkületet mechanikus tágítása is segíthet a beteg panaszainak enyhítésében. A daganat műtéti eltávolításával érhető el a legtartósabb javulás, a teljes gyógyulás azonban ritka, mert a műtét idejére általában már áttéteket képzett. Kemoterápiával vagy kemoterápiával kombinált sugárkezeléssel a tünetek enyhíthetők, a beteg élete néhány hónappal meghosszabbítható. Néha a műtét előtt végzett kemoterápiával és sugárkezeléssel növelhető a műtét utáni gyógyulás esélye.

Mit tehetünk a megelőzésért és mire figyeljen, ha veszélyeztetett?

A nyelőcsőrák megelőzése sajnos nem minden esetben lehetséges, ám az ismert rizikótényezők elkerülésével jelentősen csökkenthető a kockázat. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése nemcsak a nyelőcsőrák, de számos más daganattípus ellen is védelmet nyújt. A gyomorsav visszaáramlásának — az úgynevezett gastrooesophagealis reflux betegségnek (GERD) — megfelelő kezelése is fontos, hiszen a refluxbetegség hosszú távon Barrett-nyelőcsőhöz vezethet. Ez az elváltozás az adenokarcinóma előszobájának tekinthető, így rendszeres gasztroenterológiai kontroll javasolt azoknak, akiknél krónikus gyomorégés, visszatérő savas felböfögés jelentkezik.

A túlsúly, különösen a hasi típusú elhízás szintén fokozza a reflux és így a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát. Az egészséges testsúly elérése és megtartása, a rostban gazdag, zöldségeket, gyümölcsöket, teljes értékű gabonát tartalmazó étrend nemcsak az emésztőrendszer egészségét védi, de általános daganatmegelőző hatással is bír.

Fontos a figyelmeztető jelek időben történő felismerése. Ha visszatérő nyelési nehézséget, megmagyarázhatatlan fogyást, tartós rekedtséget vagy gyomortáji diszkomfortot tapasztal, ne halogassa az orvosi kivizsgálást! A korai stádiumban felismert nyelőcsőrák kezelési lehetőségei lényegesen jobbak, a túlélés esélye pedig sokkal magasabb.

Lelki támogatás és életminőség

A nyelőcsőrákkal élő betegek és hozzátartozóik számára különösen fontos a pszichés támogatás. A nyelési nehézség, a fájdalom és az étkezési korlátok jelentős lelki megterhelést jelentenek, és a diagnózis sokaknál szorongást vagy depressziót válthat ki. A palliatív (tünetenyhítő) ellátás célja nemcsak a fizikai panaszok csökkentése, hanem a beteg méltóságának, életminőségének megtartása is. Az onkológiai kezelések mellett pszichológus, dietetikus és hospice szolgálat bevonása is segíthet abban, hogy a beteg támogatva érezze magát — akár hosszabb ideig tartó túlélés, akár életvégi ellátás során.

A legújabb kutatások és terápiák

Bár a nyelőcsőrák prognózisa ma még kedvezőtlen, az onkológiai kutatások gyors ütemben fejlődnek. A célzott terápiák, például a HER2-pozitív adenokarcinómák esetében alkalmazott trastuzumab, vagy az immunterápiás szerek (pl. nivolumab) új lehetőségeket kínálnak egyes betegcsoportok számára, különösen előrehaladott stádiumban. A molekuláris diagnosztika fejlődésével a jövőben még pontosabban személyre szabhatóvá válhat a kezelés, és egyre nagyobb hangsúlyt kap az early detection, azaz a korai felismerés irányába történő elmozdulás.

Gyakori kérdések a nyelőcsőrákról

Milyen korai tünetek utalhatnak nyelőcsőrákra?

Sajnos a nyelőcsőrák sokáig nem okoz panaszt, így gyakran csak előrehaladott stádiumban derül ki. Az első figyelmeztető jel gyakran az, hogy a beteg nehezen nyel szilárd ételeket, mintha elakadna a falat. Ez a tünet hetek alatt súlyosbodik, majd a pépes és folyékony ételekre is kiterjedhet. Kísérőjelenség lehet a mellkasi vagy hátba sugárzó fájdalom, a rekedtség, krónikus köhögés, hányás vagy vérköpés. Fontos, hogy a tartós gyomorégést és a refluxbetegséget is vegyük komolyan, mert ezek hosszú távon rákelőző állapotokat idézhetnek elő.

Hogyan lehet megkülönböztetni a refluxot a nyelőcsőráktól?

A reflux (GERD) önmagában gyakori, és sokszor ártalmatlan panasz. Azonban ha hosszú időn keresztül fennáll, nem reagál a gyógyszeres kezelésre, vagy éjszakai fulladásos rohamokkal, vérzéses tünetekkel társul, akkor érdemes gasztroenterológushoz fordulni. A nyelőcsőrák nem minden esetben alakul ki refluxos betegeknél, de a refluxhoz társuló Barrett-nyelőcső már komoly kockázatot jelent. Ezért bizonyos esetekben javasolt az endoszkópos ellenőrzés.

Mik az esélyek a gyógyulásra nyelőcsőrák esetén?

A teljes gyógyulás sajnos ritka, mert a nyelőcsőrákot legtöbbször már áttétes állapotban diagnosztizálják. Azonban korai stádiumban felfedezett eseteknél — például véletlenül felfedezett, még nem terjedt daganatnál — a műtét és az azt követő kezelések tartós túlélést eredményezhetnek. A legjobb eredményeket a műtét előtt alkalmazott kemoradioterápia, majd sebészi eltávolítás adja. Előrehaladott stádiumban a kezelés célja a tünetek enyhítése és az életminőség javítása.

Hogyan lehet megelőzni a nyelőcsőrákot?

A legfontosabb megelőzési lépések közé tartozik a dohányzásról való leszokás, az alkoholfogyasztás csökkentése, a túlsúly rendezése és a krónikus reflux megfelelő kezelése. Érdemes rostban gazdag, zöldség- és gyümölcsalapú étrendet követni, valamint kerülni a túl forró ételeket és italokat, amelyek irritálhatják a nyálkahártyát. A Barrett-nyelőcső diagnózisa esetén rendszeres endoszkópos ellenőrzés szükséges, mert ez az állapot a nyelőcsőrák előszobája lehet.

Milyen életmódbeli változtatások segíthetik a gyógyulást vagy a tünetek enyhítését?

A táplálkozás kiemelt szerepet kap a nyelőcsőrákban szenvedők életében. A betegek gyakran csak pépes, folyékony vagy kis adagokban elfogyasztott ételeket tudnak megenni. Fontos a megfelelő kalóriabevitel biztosítása, dietetikus bevonásával. Emellett a pszichológiai támogatás is kulcsfontosságú, mert a betegség jelentős lelki terhet ró az érintettekre. Az aktív együttműködés az orvosi csapattal, a rendszeres kontrollok és a tünetek változásának jelzése mind hozzájárulhat a kezelés sikerességéhez.

Felhasznált irodalom:

• Korszerű orvosi diagnosztika és terápia – Melania Kft.
• Mark H. Beers, MD: MSD Orvosi kézikönyv a családban
• medlineplus.com