Ezeket látta már?

Ma van a Blue Monday: ezért számít a mai az év legszomorúbb napjának!

blue monday év legszomorúbb napja

Lehet, hogy nincs is rossz napja, csak épp egy évforulót ünnepel a tudta nélkül is. Ez a mai ugyanis az év legszomorúbb napja – de vajon miért érezzük magunkat ilyenkor rosszabbul?

Kék hétfőnek, eredeti nevén Blue Mondaynek nevezik azt a napot, amelyen állítólag teljesen joggal önthet el bennünket valamilyen végtelen szomorúság. Legalábbis egy ideje január harmadik hétfőjét tartják az év legszomorúbb napjának.

Valóban ennyire megvisel bennünket az év első hónapja?

„Nem igazán nyugszik tudományos alapokon ez a dolog, hiszen a "Blue Monday" elnevezés egy marketingkampány részeként született meg 2005-ben” – kezdi Pollák Éva, szakpszichológus, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője. – „A hangulatot befolyásoló tényezők egyébként is rendkívül összetettek, és sokkal inkább egyéni élményeken, életkörülményeken, és személyiségjegyeken múlnak, mint egy, a naptárban kijelölt napon.”

Előfordulhat, hogy az év első hónapját nehezen éljük meg

Már egy ideje tart a hidegebb, sötétebb téli időszak, az ünnepek, melyre annyit készültünk, már elmúltak, jön a farsang ugyan, de annak időszaka kevésbé jelentős, mint akár 30-40 évvel korábban, így nincs igazán, ami eltöltsön minket várakozással, vissza kell rázódnunk a szürke hétköznapokba. Persze nem vagyunk egyformák, mindenki egyedi módon reagál ezekre a tényezőkre, így egészen biztosan akad olyan is, aki az új év kapcsán tele van energiával, új tervekkel, lendülettel.

„Az őszi-téli időszakban általában csökken az energiaszintünk, több pihenésre, alvásra van szüksége a szervezetünknek, nőhet az étvágyunk, ami a testmozgás csökkenésével együtt akár súlygyarapodáshoz is vezethet” – folytatja a Mindwell pszichológus szakértője. – „Ha azonban azt vesszük észre, hogy már huzamosabb ideje lehangoltak vagyunk, sőt egyre inkább hanyagoljuk barátainkat, már-már elszigetelődünk, miközben egyre ingerlékennyé és reményvesztetté válunk, akkor nagy valószínűséggel szezonális depresszióban szenvedünk. Hogy ennek mi a pontos oka, azt jelenleg nem tudjuk, számos kutatás enged azonban arra következtetni, hogy a genetika, - egyébként több nőt, mint férfit érint a probléma -, az ember életkora, sőt szervezetünk bonyolult kémiai egyensúlyának megváltozása is szerepet játszik a szezonális depresszió kialakulásában.”

A téli depresszió, a fénytelenség természetesen nem csak a felnőttekre, hanem a gyermekekre is hatással lehet. A pszichológus azt tanácsolja, hogy életkortól függetlenül egyértelműen azzal támogatjuk leginkább a szervezetünket, ha minél többet ér minket a természetes fény.

A téli hónapokban is próbáljunk annyit kimozdulni, amennyit csak tudunk. Ha lehet mozogjunk a szabadban, számos kutatás bizonyítja ugyanis, hogy a rendszeres testmozgás kedvezően hat hangulatunkra, energiaszintünkre, sőt hormonháztartásunkra is.

Ügyelhetünk arra is, hogy a gyerekekkel is legyen elegendő programunk, de mi felnőttek külön is kimozduljunk, találkozzunk a barátainkkal, keressünk társas élményeket. Otthon pedig, azokban a szobákban, ahol korlátozott a természetes fény, érdemes meleg tónusú mesterséges fényt alkalmazni, az esti órákban viszont

minél kevesebb fényt használni már elalvás előtt is, ezzel is támogatva melatonin termelésünket. A gyerekeknél a D-vitamin rendszeres pótlása is rendkívül fontos lehet a téli időszakban, de van, aki az illóolajok jótékony hatására, vagy a gyógynövényekre esküszik. Az orbáncfű például az idegsejtek közötti információáramlást biztosító anyagok mennyiségét szabályozza, ezzel pedig hozzájárul az idegrendszer egyensúlyának kialakításához. Épp ezért az orbáncfű készítmények valóban jól hathatnak enyhe depresszió esetén.

„Természetesen minden praktika ellenére lehet olyan helyzet, amikor már pszichológusi segítségre lehet szükség” – mondja Pollák Éva. – „Ha a megjelenő depresszió súlyossá kezd válni, érdemes habozás nélkül szakember segítségét kérni. A terápia hasznos lehet az úgy nevezett negatív automatikus gondolatok felismerésében és megváltoztatásában, segítséget nyújthat új, a korábbiakat kiegészítő, adekvát megküzdési módok elsajátításában és a stressz kezelésében is.”

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

D-vitamin: ha így szedi, biztosabban hat! Itt a szakgyógyszerész tanácsa

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

depresszió

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához