Szaglásvesztés - ezek a betegségek okozhatják
A szaglásvesztés, illetve annak csökkenése nem csak Covid-ot jelezhet.
A szaglás csökkenése nátha, túlzásba vitt orrcsepp/orrspray-használat és orrpolip miatt is bekövetkezhet, de akár súlyos betegségeket is jelezhet.
A szaglás folyamata
Öt érzékszervük egyike; a bőr, a szem, a fül és a nyelv mellett az orr is fontos információkat közvetít a külvilágról. A szaglás receptorai az orrüreg felső részében elhelyezkedő szaglóhámban találhatók. A szaglóhámról érkező ingerületet a szaglósejtek a koponyában lévő szaglóközpont felé vezetik – foglalja össze röviden a szaglás bonyolult mechanizmusát dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ főorvosa. A szaglás csökkenése a folyamat bármely résztvevőjének átmeneti, vagy tartós zavara miatt bekövetkezhet.
Hipozmia és hiperozmia
A szaglás minősége egyénenként eltérő lehet. Az emberek átlagosan 2-4 ezer szagot tudnak megkülönböztetni. A hiperozmia a szagokra való szokottnál nagyobb érzékenységet jelenti: ízlelő és szaglóképességükről híresek például a borkóstolók, kávészakértők és a parfümőrök.
Hipozmia esetén a szaglóképesség csökkenése következik be, ennek oka leggyakrabban nátha, allergia: az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése dohányzás miatt, vagy a kor előrehaladtával is csökkenhet, emellett az orrmelléküregek gyulladása, orrmandula túltengés, orrpolip, vagy a fejet ért sérülés miatt is bekövetkezhet. A szaglást ezen kívül vegyszerek tartós belélegzése és bizonyos gyógyszerek – vérnyomáscsökkentők, savlekötők - szedése is károsíthatja.
Tartós szaglásvesztés: anozmia
A már említett, szagláscsökkenést előidéző okok következtében a szaglás tartós elvesztése is bekövetkezhet, ezt az állapotot anozmiának nevezzük. A szagérzékelés képességének hiánya lehet ideiglenes, vagy állandó, jelentkezhet már a születéstől is –kongenitális anozmia - de előfordulhat, hogy valaki csak bizonyos szagokat– specifikus anozmia - nem képes érzékelni. A maradandó szaglásvesztésért az orrban található szagló receptorok elhalása vagy agysérülés is felelős lehet. Kutatások szerint az anozmia a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór első tüneteként is jelentkezhet.
Tesztelje szaglását!
Az anozmiát legegyszerűbben a mindenki számára ismert illatok segítségével lehet ellenőrizni. Ha bizonytalanok vagyunk a szaglás minőségével kapcsolatban, a citrom, fahéj, kávé, fokhagyma közül különösen érdemes a fokhagymával próbálkozni, mert a jellegzetes szagát adó metilmerkaptán nevű vegyületet tartalmazó levegő, már 10-6 mg/l koncentrációban szagérzetet kelt – javasolja dr. Augusztinovicz Monika.
Visszanyerhető a szaglás?
Szagláscsökkenés, vagy anozmia esetén az első lépés mindig a fül-orr-gégészeti vizsgálat, melynek segítségével feltérképezhető az orrüreg és a szaglóhám állapota is. Itt fény derülhet arra, ha a panaszok hátterében például orrpolip, orrsövényferdülés áll. Ilyen esetekben a szaglás jó eséllyel visszaállítható.
Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat nem mutat eltéréseket, a kiváltó okok keresés más - neurológiai és belgyógyászati –irányba folytatódhat. Amennyiben a panaszok az idegek sérülésével függnek össze, a gyógyulás nehezebb, bizonyos esetekben pedig nem állítható helyre a szaglás.
Összegezve
- A szaglás csökkenése számos ok miatt bekövetkezhet.
- Az emberek átlagosan 2-4 ezer szagot tudnak megkülönböztetni.
- Az anozmia lehet ideiglenes vagy állandó, és számos betegség kezdeti tünete is lehet.
- A fül-orr-gégészeti vizsgálat segíthet az okok feltárásában és a szaglás visszaállításában
Szaglásvesztés, szagláscsökkenés, hyposmia: oka, tünete, kezelése
Szaglásvesztés, szagláscsökkenés, anozmia, hyposmia, hypozmia, oka, tünete, kezelése
Forrás: Shutterstork.com
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
