Már 24 órával a szívmegállás előtt jelezhet a test – férfiaknál és nőknél más tünet lehet a kulcs

A hirtelen szívmegállásról sokan úgy gondolják, hogy minden előjel nélkül, egyik pillanatról a másikra következik be. Maga az összeomlás valóban váratlan lehet, ám egyre több adat utal arra, hogy az érintettek jelentős részénél már órákkal korábban megjelennek bizonyos panaszok. Ráadásul úgy tűnik, nem feltétlenül ugyanaz a tünet kerül előtérbe férfiaknál és nőknél.

Ez azért különösen fontos, mert a kórházon kívüli szívmegállás túlélési aránya még mindig rendkívül alacsony. Az American Heart Association adatai szerint az Egyesült Államokban évente nagyjából 350 ezer ilyen eset történik, és a túlélés esélye 10 százalék körüli vagy annál is alacsonyabb.

Akár 24 órával korábban is jelentkezhetnek panaszok

A kérdés egyik legfontosabb vizsgálata a The Lancet Digital Health folyóiratban jelent meg. A kutatók két amerikai közösség adatait elemezték, és olyan embereket vizsgáltak, akiknek szemtanú által észlelt hirtelen szívmegállásuk volt. Eredményeiket olyan kontrollszemélyek adataival vetették össze, akik hasonló panaszok miatt kerültek kapcsolatba a mentőszolgálattal, de náluk nem következett be szívmegállás.

A vizsgálat egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a szívmegállást megelőző figyelmeztető tünetek nem teljesen azonos mintázatban jelentkeztek a két nemnél.

A férfiaknál a mellkasi fájdalom mutatott különösen fontos összefüggést a közelgő szívmegállással, míg nőknél a légszomj bizonyult kiemelkedő figyelmeztető tünetnek. A kutatásban más panaszokat – például fokozott verejtékezést, szívdobogásérzést, görcsrohamot és influenzaszerű tüneteket – is vizsgáltak.

A tanulmány szerzője, Dr. Sumeet Chugh, a Cedars-Sinai Smidt Heart Institute szívritmuszavarokkal foglalkozó központjának igazgatója az eredmények kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az előjelek egyáltalán nem ritkák:

- A férfiak és a nők akár 50 százalékánál is jelentkezhetnek ezek a figyelmeztető tünetek a szívmegállás előtt – mondta Dr. Chugh.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy férfinál a légszomj, vagy egy nőnél a mellkasi fájdalom ne lehetne súlyos figyelmeztető jel. A kutatás statisztikai különbségeket mutatott ki, nem pedig olyan szabályt, amely alapján a tüneteket nemek szerint egyszerűen ketté lehetne választani.

Nem mindenkinél van előjel

A hirtelen szívmegállás továbbra is kiszámíthatatlan állapot. A kutatók szerint az érintettek körülbelül felénél fordulhatnak elő figyelmeztető panaszok az eseményt megelőző órákban, napokban vagy akár hetekben, vagyis sok betegnek egyáltalán nincs olyan tünete, amely alapján előre sejthetné a veszélyt.

Egy korábbi, ugyancsak Sumeet Chugh kutatócsoportjához köthető vizsgálat szintén érdekes eredményt hozott. A figyelmeztető tüneteket mutató betegek között a mellkasi fájdalom, a légszomj, valamint az ájulás és szívdobogásérzés szerepelt a fontos panaszok között. Azoknál, akiknél meg lehetett határozni a tünetek kezdetét, a panaszok jelentős részben már több mint egy órával a szívmegállás előtt elkezdődtek.

A probléma az, hogy ezek a tünetek önmagukban nem specifikusak. Légszomjat okozhat például légúti betegség, vérszegénység vagy szorongás is, a mellkasi fájdalomnak pedig a szíven kívül számos más eredete lehet. Éppen ezért a kutatók szerint a jövőben a tüneteket más információkkal – például az életkorral, az ismert betegségekkel, valamint akár viselhető eszközök által mért élettani adatokkal – kellene kombinálni ahhoz, hogy pontosabban lehessen felismerni a valóban nagy veszélyben lévő embereket.

A segítségkérés valóban sokat számíthat

Egy korábbi, 2016-ban publikált kutatás különösen jól érzékelteti, miért nem érdemes félvállról venni az újonnan jelentkező, gyanús panaszokat. A vizsgálatban a szívmegállás előtt figyelmeztető tüneteket tapasztalók mindössze 19 százaléka hívta a sürgősségi ellátást.

Azok között azonban, akik még az összeomlás előtt segítséget kértek, 32,1 százalék volt a túlélési arány, míg azok között, akik nem hívtak segítséget, mindössze 6 százalék. Ez több mint ötszörös különbséget jelentett. Fontos azonban, hogy megfigyeléses vizsgálatról van szó, ezért ebből nem lehet azt állítani, hogy kizárólag a telefonhívás okozta a jobb túlélést.

Dr. Chugh szerint éppen az jelenti az egyik legnagyobb problémát, hogy az emberek többsége nem kér segítséget akkor sem, amikor már jelentkeznek a figyelmeztető panaszok:

- A szívmegállás előtt ezeket a tüneteket tapasztalóknak csak 20 százaléka hív mentőt, de náluk hatszor nagyobb volt a túlélés esélye, mint azoknál, akik nem kértek segítséget – fogalmazott Dr. Chugh.

Ez az adat egyben megmagyarázza, miért félrevezető az a közösségi médiában és egyes cikkekben felbukkanó állítás, hogy a tünetek időben történő felismerése „80 százalékos túlélést” jelent. A hiteles vizsgálatok ilyen általános arányt nem támasztanak alá.

Mi történik valójában szívmegálláskor?

A szívmegállás nem egyszerűen azt jelenti, hogy „valami baj van a szívvel”. Ilyenkor a szív működése hirtelen olyannyira zavarttá válik, hogy megszűnik a szervezet megfelelő vérellátása. Az agy és más létfontosságú szervek ezért nagyon gyorsan oxigénhiányos állapotba kerülnek.

A Mayo Clinic összefoglalója szerint a szívmegállás jellegzetes képe a hirtelen összeesés, az eszméletvesztés, a normális légzés hiánya és a keringés megszűnése. Azonnali kezelés nélkül az állapot halálhoz vezethet.

A háttérben gyakran súlyos szívritmuszavar áll. Ilyen lehet például a kamrafibrilláció, amikor a szívkamrák rendezett összehúzódás helyett kaotikusan remegnek, így nem képesek hatékonyan vért pumpálni.

Szívroham és szívmegállás nem ugyanaz

A két fogalmat a hétköznapi nyelvben gyakran összekeverik, pedig lényeges különbség van közöttük.

Szívrohamnál a szívizom egy részének vérellátása csökken vagy megszűnik, rendszerint azért, mert egy koszorúér elzáródik. A szív ilyenkor általában tovább dobog, a beteg pedig többnyire eszméleténél van.

Szívmegálláskor viszont a szív nem képes megfelelő keringést fenntartani, ezért az érintett hirtelen elveszíti az eszméletét és nem lélegzik normálisan.

A kettő ugyanakkor összefügghet: egy szívinfarktus olyan veszélyes elektromos zavart idézhet elő a szívben, amely végül szívmegálláshoz vezethet.

Mi okozhat szívmegállást?

A háttérben nem kizárólag szívinfarktus állhat. Súlyos szívritmuszavarok, bizonyos öröklött elektromos szívbetegségek, szívizombetegségek és strukturális szíveltérések ugyancsak növelhetik a kockázatot.

Szívmegállás kialakulhat továbbá súlyos oxigénhiány, jelentős vérvesztés, szélsőséges elektrolitzavar, tüdőembólia, bizonyos mérgezések vagy gyógyszer-túladagolások, súlyos hipotermia, szívtamponád és más életveszélyes állapotok következtében is.

Éppen ezért a szívmegállás nem egyetlen betegség, hanem több különböző kóros folyamat végpontja lehet.

Honnan lehet felismerni, hogy valakinek megállt a szíve?

A helyzet általában drámai: az illető hirtelen összeesik, nem reagál a megszólításra vagy érintésre, és nem lélegzik normálisan. A szabálytalan, ritka, hörgésszerű levegővételek – az úgynevezett agonális légzés – sem tekinthetők normális légzésnek.

Ilyenkor nem szabad arra várni, hogy az érintett „magához tér-e”. Azonnal értesíteni kell a mentőszolgálatot, és meg kell kezdeni az újraélesztést.

A laikus elsősegélynyújtás egyik legfontosabb eleme a mellkasi kompresszió: egy felnőtt mellkasának közepét percenként körülbelül 100–120 alkalommal, erőteljesen kell lenyomni. Ha rendelkezésre áll automata külső defibrillátor, azt a lehető leghamarabb használni kell, követve a készülék hangutasításait.

Egy ember hirtelen összeesésekor a laikus számára a legfontosabb üzenet egyszerű: segítséget kell hívni, majd keményen és gyorsan nyomni a mellkas közepét.

Minden perc számít – de nem érdemes hamis százalékokkal riogatni

Gyakran találkozhat azzal az állítással, hogy újraélesztés nélkül „percenként pontosan 10 százalékkal csökken a túlélés”. A valóság ennél összetettebb, mert a túlélést számos körülmény befolyásolja: milyen ritmuszavar alakult ki, látta-e valaki az összeesést, milyen gyorsan kezdődött meg az újraélesztés, mennyi idő alatt érkezett AED, illetve milyen gyorsan jutott ki a mentő.

Abban azonban nincs vita, hogy a korai újraélesztés döntő jelentőségű. Egy közel 199 ezer, szemtanú által észlelt kórházon kívüli szívmegállást elemző kutatásban azoknak, akik két percen belül laikus újraélesztést kaptak, 81 százalékkal nagyobb volt az esélyük arra, hogy élve elhagyják a kórházat, mint azoknak, akik nem kaptak laikus CPR-t.

Mikor kell komolyan venni a mellkasi fájdalmat vagy a légszomjat?

Nem kell minden pillanatnyi mellkasi szúrásból közelgő szívmegállásra következtetni. Ugyanakkor az újonnan kialakuló, megmagyarázhatatlan vagy szokatlan mellkasi nyomást, fájdalmat, illetve hirtelen légszomjat nem érdemes kivárni, különösen akkor, ha a panasz erős, tartós, terhelésre jelentkezik, rosszullét, ájulásérzés, hideg verejtékezés vagy más aggasztó tünet kíséri.

Még nagyobb figyelmet indokolhat, ha az érintettnek ismert szívbetegsége van, korábban szívinfarktuson esett át, vagy jelentős szív-érrendszeri kockázati tényezőkkel él.

A legfontosabb üzenet tehát nem az, hogy minden mellkasi fájdalom után szívmegállás következik, és az sem, hogy a férfiak kizárólag mellkasi fájdalmat, a nők pedig kizárólag légszomjat tapasztalnak. Sokkal inkább az, hogy a hirtelen szívmegállás bizonyos esetekben nem teljesen néma esemény, és az előtte jelentkező új, szokatlan panaszok felismerése lehetőséget teremthet arra, hogy a beteg még az összeomlás előtt orvosi segítséget kapjon.

Figyelmébe ajánljuk

A kardiológus elmagyarázza hogyan és miért alakulhat ki a hirtelen szívhalál

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!