Lyuk a szíven? Sokan élnek így, és még csak nem is tudnak róla!
Az ún. PFO általában tünetmentes, és gyakran véletlenül derül ki, például egy szívvizsgálat során.
Képzelje el, hogy évtizedeken át teljesen egészségesnek érzi magát. Sportol, dolgozik, utazik, és semmi nem utal arra, hogy a szíve nem pont úgy működik, ahogy kellene. Aztán egy rutin orvosi vizsgálat, vagy egy váratlan egészségügyi esemény során az orvos közli: „Van egy nyílás a szívében, ami a születése óta ott van.” Ez az állapot a patent foramen ovale, röviden PFO, amely az emberek nagyjából negyedénél előfordul. A legtöbben soha nem is tudják, hogy ezzel élnek, hiszen gyakran semmilyen panaszt nem okoz, ám bizonyos helyzetekben komoly szerepe lehet az egészségügyi kockázatok növekedésében.
PFO, azaz egy lyuk a szíven
A PFO a szív két felső ürege, a jobb és bal pitvar között található apró nyílás, amely a magzati korban még elengedhetetlen. Ilyenkor ugyanis a magzat a méhlepényen keresztül jut oxigénhez, a tüdő még nem működik, így a vérnek át kell jutnia a jobb pitvarból közvetlenül a bal pitvarba. Normál esetben a születés után, amikor a tüdő átveszi az oxigénellátás szerepét, ez a nyílás bezáródik. Előfordul azonban, hogy ez nem történik meg, és a foramen ovale nyitva marad – ezt nevezzük PFO-nak.
Milyen tünetei lehetnek?
A PFO alattomos jelenség, mert a legtöbbször teljesen tünetmentes. Sok ember csak akkor értesül róla, amikor egy más okból végzett szívvizsgálat során kiderül a jelenléte. Azonban bizonyos helyzetekben – főleg, ha más egészségügyi tényezők is közrejátszanak – a probléma szerepet játszhat olyan eseményekben, mint a stroke. Ilyenkor apró vérrögök vagy levegőbuborékok juthatnak át a jobb pitvarból a bal pitvarba, onnan pedig az agyba, ahol elzárhatnak egy eret.
Bár a PFO közvetlen tüneteket ritkán okoz, egyes betegek arról számolnak be, hogy gyakran tapasztalnak migrént (különösen aurával kísért migrént), és kutatások szerint bizonyos típusú migrének előfordulása gyakoribb PFO-s pácienseknél. Emellett búvárok esetében növelheti a dekompressziós betegség kockázatát, mivel a gázbuborékok könnyebben jutnak a véráramon keresztül az agyba vagy más szervekbe. Ritkább esetekben fáradékonyság, mellkasi nyomásérzet vagy megmagyarázhatatlan szédülés is jelentkezhet, de ezek nem kifejezetten a PFO-ra jellemzőek, ezért a diagnózis felállításához mindig speciális vizsgálatok szükségesek.
Hogyan derül ki, hogy valakinek PFO-ja van?
Mivel a PFO gyakran rejtve marad, többnyire más problémák kivizsgálása során fedezik fel. A diagnózis leggyakrabban echokardiográfiával történik, amely során ultrahang segítségével vizsgálják a szív szerkezetét. Van úgynevezett „buborék-teszt” is, amely során apró légbuborékokat juttatnak a véráramba, és figyelik, átjutnak-e a pitvarok közötti nyíláson.
Kezelés – mikor szükséges, és mikor nem?
Nem minden esetben indokolt a PFO kezelése. Ha a betegnek soha nem volt stroke-ja, TIA-ja, illetve nincsenek egyéb kockázati tényezői, sokszor elegendő a rendszeres ellenőrzés. Azonban, ha a PFO feltételezhetően hozzájárult egy agyi érkatasztrófához, az orvos mérlegelheti a beavatkozást.
A kezelési lehetőségek között szerepel a gyógyszeres terápia – például véralvadásgátlók alkalmazása a vérrögképződés megelőzésére –, valamint a katéteres zárás, amely során a combvénán keresztül bevezetett eszközzel lezárják a nyílást.
Élet PFO-val
A PFO-val élők többsége semmilyen korlátozást nem tapasztal a mindennapokban. Sokszor csak tudni róla, hogy jelen van, és orvosi felügyelet mellett élni a megszokott életet, elegendő. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy bizonyos események – mint egy váratlan stroke – esetén a háttérben meghúzódó PFO felismerése és kezelése életmentő lehet.
Szívelégtelenség gyerekeknél: ezekre a jelekre figyeljen
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
