A derékbőség jobban előre jelzi a szívelégtelenséget, mint a BMI! Így mérje meg magát, hogy helyes értéket kapjon

Az utóbbi években egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy nem csupán az számít, mennyit mutat a mérleg, hanem az is, hol helyezkedik el a testzsír.

Egy friss vizsgálat most különösen érdekes megállapításra jutott: a derékbőség – vagyis a hasi zsírfelesleg mértéke – akár pontosabban jelezheti előre a szívelégtelenség kockázatát, mint a sokak által ismert testtömegindex (BMI).

Nem minden zsír egyforma

A hasi, úgynevezett centrális elhízás mögött nem egyszerűen esztétikai kérdés húzódik meg. Ilyenkor a zsír nem a bőr alatt, hanem mélyebben, a hasüregben halmozódik fel, és közvetlenül a belső szerveket veszi körül. Ezt nevezzük viscerális zsírnak – és éppen ez az, amely a leginkább összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával.

Egy, az American Heart Association 2026-os tudományos ülésén bemutatott kutatás közel 2000 felnőtt adatait elemezte, akik a vizsgálat kezdetén még nem szenvedtek szívelégtelenségben. A résztvevőket csaknem hét éven át követték nyomon, és többféle testösszetételi mutatót is figyelembe vettek – köztük a BMI-t, a derékkörfogatot és a derék–testmagasság arányt.

Az eredmények meglepőek voltak: a BMI nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a szívelégtelenség kialakulásával, míg a hasi zsírt jelző mutatók igen.

A gyulladás rejtett szerepe

A kutatók nem álltak meg itt. Arra is kíváncsiak voltak, milyen biológiai folyamatok állhatnak a hasi zsír és a szívelégtelenség közötti kapcsolat hátterében. Ehhez egy jól ismert gyulladásos jelzőanyagot, a nagy érzékenységű C-reaktív fehérjét (hs-CRP) vizsgálták.

Kiderült, hogy azoknál, akiknél magasabb volt ennek a gyulladásos markernek a szintje, nagyobb eséllyel alakult ki szívelégtelenség, és rövidebb ideig maradtak mentesek a betegségtől.

A statisztikai elemzések alapján a gyulladás jelentős közvetítő szerepet játszhat: a hasi elhízás szívre gyakorolt hatásának mintegy egynegyedéért–egyharmadáért felelős lehet. Más szóval: a zsigeri zsír nemcsak „passzívan” van jelen, hanem aktívan hozzájárulhat egy krónikus, alacsony fokú gyulladásos állapot kialakulásához, amely hosszú távon károsítja a szívet.

Miért nem elég a BMI?

A BMI kétségtelenül hasznos, gyors szűrőeszköz, de nem különbözteti meg az izomtömeget a zsírtól, és nem ad információt a zsír eloszlásáról sem. Így előfordulhat, hogy valakinek „normális” a BMI-értéke, miközben a hasán jelentős mennyiségű, egészségügyi kockázatot hordozó zsigeri zsír halmozódik fel.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy érdemes nagyobb figyelmet fordítani a derékbőségre. Ez az egyszerű mérőszám sokszor olyan kockázatokat is jelezhet, amelyek a BMI alapján rejtve maradnának.

Mit tehet a kockázat csökkentéséért?

Bár a vizsgálat még nem jelent meg szakmailag lektorált folyóiratban, az eredmények jól illeszkednek a korábbi tudományos ismeretekhez: a hasi zsírfelesleg és a krónikus gyulladás egyaránt kulcsszereplők a szívbetegségek kialakulásában.

A szakértők szerint a leghatékonyabb megközelítés nem egyetlen tényezőre, hanem az anyagcsere-egészség átfogó javítására épül. Ebbe beletartozik:

• a rendszeres testmozgás – különösen az aerob és az erősítő edzés kombinációja,
• a rostokban gazdag, zöldségekben, gyümölcsökben és egészséges zsírokban bővelkedő étrend,
• a megfelelő alvásminőség,
• valamint a hozzáadott cukrok és az ultra-feldolgozott élelmiszerek csökkentése.

Ezek az életmódbeli lépések nemcsak a hasi zsírt mérsékelhetik, hanem a szervezet gyulladásos folyamataira is kedvezően hatnak.

Mit jelent mindez az Ön számára?

A legfontosabb üzenet talán az, hogy az egészségi állapot megítélése nem redukálható egyetlen számra. A testsúly önmagában nem ad teljes képet – a testzsír eloszlása legalább ilyen lényeges.

Ha szeretné pontosabban felmérni a szív- és érrendszeri kockázatát, érdemes időnként megmérni a derékbőségét is, és ezt az információt orvosával együtt értékelni. A megelőzés ugyanis sok esetben már jóval azelőtt elkezdődhet, hogy bármilyen tünet jelentkezne.

Ez a kutatás egy újabb lépés afelé, hogy jobban megértsük: a szív egészsége szoros összefüggésben áll az anyagcserével, a gyulladásos folyamatokkal – és azzal is, amit talán eddig kevésbé figyeltünk: a derék körfogatával.

Hogy kell megmérni a derékbőséget, hogy helyes eredményt kapjunk?

A derékbőség mérése meglepően egyszerű, mégis sokan pontatlanul végzik – pedig néhány centiméter eltérés is félrevezető lehet, különösen akkor, ha a szív- és érrendszeri kockázat felméréséről van szó. Érdemes tehát egy kicsit tudatosabban elvégezni ezt az apró, de fontos lépést.

Hol mérje pontosan?

A leggyakoribb hiba, hogy nem a megfelelő helyen történik a mérés. A szakmai ajánlások – például a WHO irányelvei – szerint a derékbőséget a bordaív alsó széle és a csípőlapát felső része közötti félúton kell mérni.

Egyszerűbben fogalmazva:

ez általában a köldök környéke, de nem mindenkinél pontosan ugyanott van, ezért érdemes kitapintani a csontos pontokat.

Hogyan végezze a mérést?

A pontos eredményhez néhány alapvető szabályt érdemes betartani:

1. 1 Álljon egyenesen, laza testtartással.
2. 2 A lábak legyenek csípőszélességben.
3. 3 Lazítsa el a hasát – ne húzza be, de ne is feszítse ki.
4. 4 A mérőszalag legyen vízszintes, ne csússzon fel vagy le.
5. 5 Közvetlenül a bőrön mérjen, ne ruhán keresztül.
6. 6 A mérést normál kilégzés után végezze el, ne beszívott hassal.

A mérőszalag legyen szorosan a testen, de ne vágjon be a bőrbe.

Mikor érdemes mérni?

Talán nem is gondolná, de az időzítés is számít. A legmegbízhatóbb eredményt akkor kapja, ha:

• reggel, éhgyomorra mér,
• vagy legalább néhány órával étkezés után.

Egy kiadós étkezés vagy puffadás akár több centiméterrel is torzíthatja az értéket.

Mi számít kockázatosnak?

A derékbőség nemcsak szám, hanem fontos egészségügyi jelző is. A nemzetközi ajánlások szerint:

• nőknél 80 cm felett már fokozott kockázatról beszélünk,
• 88 cm felett pedig jelentősen nő a szívbetegségek esélye,
• férfiaknál 94 cm felett emelkedik a kockázat,
• 102 cm felett pedig már magasnak számít.

Ezek az értékek azonban populációnként kissé eltérhetnek, így mindig érdemes egyéni értelmezést kérni kezelőorvosától.

Miért fontos a pontosság?

Ahogyan a legfrissebb kutatások is rámutatnak, a hasi zsírfelesleg – különösen a zsigeri zsír – szoros kapcsolatban áll a krónikus gyulladással és a szívbetegségek kialakulásával. Éppen ezért a derékbőség nem csupán egy „szám a sok közül”, hanem egy olyan egyszerűen mérhető adat, amely segíthet időben felismerni a rejtett kockázatokat.

Ha tehát eddig csak a testsúlyát vagy a BMI-jét figyelte, érdemes ezt a mérést is beépítenie a rutinjába. Egy mérőszalag néha többet mondhat, mint a mérleg.

Összegezve

• Az új kutatás szerint a derékbőség – a hasi zsír mennyisége – pontosabban jelzi előre a szívelégtelenség kockázatát, mint a testtömegindex (BMI).
• A viszcerális zsír, amely a belső szerveket veszi körül, különösen növeli a szív- és érrendszeri betegségek esélyét.
• A vizsgálatban közel 2000 felnőttet követtek hét évig, és megállapították, hogy a hasi zsír mutatók szorosabb összefüggést mutatnak a szívelégtelenséggel, mint a BMI.
• A kutatók a gyulladásos folyamatokat is vizsgálták, és kiderült: a hasi elhízás által kiváltott krónikus gyulladás jelentős szerepet játszik a szívkárosodásban.
• A derékbőség rendszeres mérése – a megfelelő módszerrel – segíthet időben felismerni a rejtett kockázatokat, ezért fontosabb lehet a BMI-nél az egészségi állapot felmérésében.

Figyelmébe ajánljuk

Hasra hízik? Ilyen betegségek is állhatnak a háttérben

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!