Az utóbbi években egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy nem csupán az számít, mennyit mutat a mérleg, hanem az is, hol helyezkedik el a testzsír.
Egy friss vizsgálat most különösen érdekes megállapításra jutott: a derékbőség – vagyis a hasi zsírfelesleg mértéke – akár pontosabban jelezheti előre a szívelégtelenség kockázatát, mint a sokak által ismert testtömegindex (BMI).
Nem minden zsír egyforma
A hasi, úgynevezett centrális elhízás mögött nem egyszerűen esztétikai kérdés húzódik meg. Ilyenkor a zsír nem a bőr alatt, hanem mélyebben, a hasüregben halmozódik fel, és közvetlenül a belső szerveket veszi körül. Ezt nevezzük viscerális zsírnak – és éppen ez az, amely a leginkább összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával.
Egy, az American Heart Association 2026-os tudományos ülésén bemutatott kutatás közel 2000 felnőtt adatait elemezte, akik a vizsgálat kezdetén még nem szenvedtek szívelégtelenségben. A résztvevőket csaknem hét éven át követték nyomon, és többféle testösszetételi mutatót is figyelembe vettek – köztük a BMI-t, a derékkörfogatot és a derék–testmagasság arányt.
Az eredmények meglepőek voltak: a BMI nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a szívelégtelenség kialakulásával, míg a hasi zsírt jelző mutatók igen.
A gyulladás rejtett szerepe
A kutatók nem álltak meg itt. Arra is kíváncsiak voltak, milyen biológiai folyamatok állhatnak a hasi zsír és a szívelégtelenség közötti kapcsolat hátterében. Ehhez egy jól ismert gyulladásos jelzőanyagot, a nagy érzékenységű C-reaktív fehérjét (hs-CRP) vizsgálták.
Kiderült, hogy azoknál, akiknél magasabb volt ennek a gyulladásos markernek a szintje, nagyobb eséllyel alakult ki szívelégtelenség, és rövidebb ideig maradtak mentesek a betegségtől.
A statisztikai elemzések alapján a gyulladás jelentős közvetítő szerepet játszhat: a hasi elhízás szívre gyakorolt hatásának mintegy egynegyedéért–egyharmadáért felelős lehet. Más szóval: a zsigeri zsír nemcsak „passzívan” van jelen, hanem aktívan hozzájárulhat egy krónikus, alacsony fokú gyulladásos állapot kialakulásához, amely hosszú távon károsítja a szívet.
Miért nem elég a BMI?
A BMI kétségtelenül hasznos, gyors szűrőeszköz, de nem különbözteti meg az izomtömeget a zsírtól, és nem ad információt a zsír eloszlásáról sem. Így előfordulhat, hogy valakinek „normális” a BMI-értéke, miközben a hasán jelentős mennyiségű, egészségügyi kockázatot hordozó zsigeri zsír halmozódik fel.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy érdemes nagyobb figyelmet fordítani a derékbőségre. Ez az egyszerű mérőszám sokszor olyan kockázatokat is jelezhet, amelyek a BMI alapján rejtve maradnának.
Mit tehet a kockázat csökkentéséért?
Bár a vizsgálat még nem jelent meg szakmailag lektorált folyóiratban, az eredmények jól illeszkednek a korábbi tudományos ismeretekhez: a hasi zsírfelesleg és a krónikus gyulladás egyaránt kulcsszereplők a szívbetegségek kialakulásában.
A szakértők szerint a leghatékonyabb megközelítés nem egyetlen tényezőre, hanem az anyagcsere-egészség átfogó javítására épül. Ebbe beletartozik:
- a rendszeres testmozgás – különösen az aerob és az erősítő edzés kombinációja,
- a rostokban gazdag, zöldségekben, gyümölcsökben és egészséges zsírokban bővelkedő étrend,
- a megfelelő alvásminőség,
- valamint a hozzáadott cukrok és az ultra-feldolgozott élelmiszerek csökkentése.
Ezek az életmódbeli lépések nemcsak a hasi zsírt mérsékelhetik, hanem a szervezet gyulladásos folyamataira is kedvezően hatnak.
Mit jelent mindez az Ön számára?
A legfontosabb üzenet talán az, hogy az egészségi állapot megítélése nem redukálható egyetlen számra. A testsúly önmagában nem ad teljes képet – a testzsír eloszlása legalább ilyen lényeges.
Ha szeretné pontosabban felmérni a szív- és érrendszeri kockázatát, érdemes időnként megmérni a derékbőségét is, és ezt az információt orvosával együtt értékelni. A megelőzés ugyanis sok esetben már jóval azelőtt elkezdődhet, hogy bármilyen tünet jelentkezne.
Ez a kutatás egy újabb lépés afelé, hogy jobban megértsük: a szív egészsége szoros összefüggésben áll az anyagcserével, a gyulladásos folyamatokkal – és azzal is, amit talán eddig kevésbé figyeltünk: a derék körfogatával.
Hogy kell megmérni a derékbőséget, hogy helyes eredményt kapjunk?
A derékbőség mérése meglepően egyszerű, mégis sokan pontatlanul végzik – pedig néhány centiméter eltérés is félrevezető lehet, különösen akkor, ha a szív- és érrendszeri kockázat felméréséről van szó. Érdemes tehát egy kicsit tudatosabban elvégezni ezt az apró, de fontos lépést.
Hol mérje pontosan?
A leggyakoribb hiba, hogy nem a megfelelő helyen történik a mérés. A szakmai ajánlások – például a WHO irányelvei – szerint a derékbőséget a bordaív alsó széle és a csípőlapát felső része közötti félúton kell mérni.
Egyszerűbben fogalmazva:
ez általában a köldök környéke, de nem mindenkinél pontosan ugyanott van, ezért érdemes kitapintani a csontos pontokat.
Hogyan végezze a mérést?
A pontos eredményhez néhány alapvető szabályt érdemes betartani:
- 1 Álljon egyenesen, laza testtartással.
- 2 A lábak legyenek csípőszélességben.
- 3 Lazítsa el a hasát – ne húzza be, de ne is feszítse ki.
- 4 A mérőszalag legyen vízszintes, ne csússzon fel vagy le.
- 5 Közvetlenül a bőrön mérjen, ne ruhán keresztül.
- 6 A mérést normál kilégzés után végezze el, ne beszívott hassal.
A mérőszalag legyen szorosan a testen, de ne vágjon be a bőrbe.
Mikor érdemes mérni?
Talán nem is gondolná, de az időzítés is számít. A legmegbízhatóbb eredményt akkor kapja, ha:
- reggel, éhgyomorra mér,
- vagy legalább néhány órával étkezés után.
Egy kiadós étkezés vagy puffadás akár több centiméterrel is torzíthatja az értéket.
Mi számít kockázatosnak?
A derékbőség nemcsak szám, hanem fontos egészségügyi jelző is. A nemzetközi ajánlások szerint:
- nőknél 80 cm felett már fokozott kockázatról beszélünk,
- 88 cm felett pedig jelentősen nő a szívbetegségek esélye,
- férfiaknál 94 cm felett emelkedik a kockázat,
- 102 cm felett pedig már magasnak számít.
Ezek az értékek azonban populációnként kissé eltérhetnek, így mindig érdemes egyéni értelmezést kérni kezelőorvosától.
Miért fontos a pontosság?
Ahogyan a legfrissebb kutatások is rámutatnak, a hasi zsírfelesleg – különösen a zsigeri zsír – szoros kapcsolatban áll a krónikus gyulladással és a szívbetegségek kialakulásával. Éppen ezért a derékbőség nem csupán egy „szám a sok közül”, hanem egy olyan egyszerűen mérhető adat, amely segíthet időben felismerni a rejtett kockázatokat.
Ha tehát eddig csak a testsúlyát vagy a BMI-jét figyelte, érdemes ezt a mérést is beépítenie a rutinjába. Egy mérőszalag néha többet mondhat, mint a mérleg.
Összegezve
- Az új kutatás szerint a derékbőség – a hasi zsír mennyisége – pontosabban jelzi előre a szívelégtelenség kockázatát, mint a testtömegindex (BMI).
- A viszcerális zsír, amely a belső szerveket veszi körül, különösen növeli a szív- és érrendszeri betegségek esélyét.
- A vizsgálatban közel 2000 felnőttet követtek hét évig, és megállapították, hogy a hasi zsír mutatók szorosabb összefüggést mutatnak a szívelégtelenséggel, mint a BMI.
- A kutatók a gyulladásos folyamatokat is vizsgálták, és kiderült: a hasi elhízás által kiváltott krónikus gyulladás jelentős szerepet játszik a szívkárosodásban.
- A derékbőség rendszeres mérése – a megfelelő módszerrel – segíthet időben felismerni a rejtett kockázatokat, ezért fontosabb lehet a BMI-nél az egészségi állapot felmérésében.
Hasra hízik? Ilyen betegségek is állhatnak a háttérben
- Ezért veszélyes a hasi zsír - több gondot okozhat, mint hinné
- Így lehet csökkenteni a zsigeri zsírt vacsora utáni italokkal
- Szinte csak a hasára hízik? Ennyi minden állhat a háttérben
- Melyik alkoholos ital hizlal leginkább? Ez az alkoholos ital okozza a legtöbb hasi zsírt!
- Hasi zsír: megvan milyen módszerrel szabadulhatunk meg tőle
- Meglepő, de gyorsabb lesz a fogyás, ha ezt teszi az evőeszközzel étkezés közben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!