Ezeket látta már?

Mellkasi fájdalom: mit jelent, ha 20 percnél hosszabb ideig tart?

mitől fájhat a mellkasom

Ne bagatellizáljuk el a helyzetet, hiszen ha komoly a baj, sok múlik azon, mikor kerülünk orvoshoz.

Iszkémiás szívbetegségek néven foglalhatók össze azok a kórállapotok, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) játszik szerepet.

Az elégtelen vérellátás miatt kialakuló szívbetegségek lehetnek gyors lefolyásúak, mint például a szívinfarktus vagy krónikusak, mint a szívelégtelenség. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése e téren aggasztó: 2020-ra az iszkémiás szívbetegségek nem csak a nyugati társadalmakban, de a harmadik világ országaiban is vezető halálozási oknak fognak számítani. Magyarország ráadásul még a térség más országaihoz képest is rossz mutatókkal rendelkezik e téren.

Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakembere a legfontosabb tünetről, a mellkasi fájdalomról beszélt.

Az ok jórészt az egészségtelen életmód

A dohányzás, a mozgáshiány és az elhízás ugyanis hozzájárulnak ahhoz, hogy koszorúerek belső felében zsírszerű lerakódások, plakkok alakuljanak ki. Ezek pedig akadályozzák a vér áramlásának útját, és az oxigén eljutását a szívizomhoz. A megbomlott egyensúly később elégtelen keringéshez, vagyis iszkémiához vezet. Az iszkémiának különböző formái lehetnek, ennek megfelelően jelentkezhetnek tünetek, illetve lehet tünetmentes is a betegség. A különböző kórformák kialakulásában döntő jelentőségű az iszkémia időtartama és a kialakuló károsodás jellege.

Mellkasi fájdalom – az egyik legjellemzőbb tünet

A szívizom elégtelen vérellátásának egyik legfontosabb tünete a mellkasi fájdalom, a szorító érzés. Ugyanakkor tudni kell, hogy a szívizom iszkémiája fennállhat mellkasi fájdalom nélkül is – ez az úgynevezett néma iszkémia. Amennyiben jelentkezik a fájdalom, fontos figyelni az időtartamát.

  • A 20 percnél rövidebb ideig tartó történés főként az angina pectoris (vérellátási zavar miatt kialakuló mellkasi fájdalom) gyanúját veti fel.
  • Az ennél hosszabb fájdalom szívinfarktusra is utalhat. Ez utóbbi gyanúját erősíthetik még más panaszok is: férfiak jellemzően hideg verejtékezést szoktak tapasztalni, míg nőknél gyakoribb a légszomj, hányinger, hányás megjelenése.

Természetesen minden tünetet komolyan kell venni, a karokba, hátba, nyakba sugárzó fájdalomtól a szédülésig, szorongásig.

Sokakat elbizonytalanít a mentő vagy az orvos értesítésében, ha a tünetek nem rohamszerűen, hanem fokozatosan alakulnak ki, illetve ha változik az erősségük. Ráadásul a fájdalomérzetünk is meglehetősen különböző, ami az egyik embernek szörnyű szorítás, a másiknak elviselhetőbb kellemetlenség.

Ugyanakkor fontos, hogy ne bagatellizáljuk a helyzetet, hiszen a kezelés eredményessége erősen függ attól, mikor kerül orvoshoz a beteg. A hirtelen fellépő, fokozódó, progresszív jellegű, "típusos angina pectoris" esetén azonnal orvoshoz fordulni. A legjobb mentőt hívni és nem várni a körzeti orvosra, ügyeletre.

Ne legyintsek a fájdalomra!

- Amennyiben valakinek terhelésre gyakran jelentkező mellkasi fájdalma, vagyis " stabil, effort angina pectorisa" van, mindenképpen kardiológushoz kell fordulni. Kivizsgálásra van szükség, amelynek egyik kulcsa a terheléses vizsgálat. Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy „csak” angina pectoris okozta a tüneteket, nem dőlhetünk hátra felelőtlenül. Az elhanyagolt állapot ugyanis szívinfarktushoz, szívelégtelenséghez vezethet. Ez utóbbi talán nem tűnik fenyegető diagnózisnak, de az igazság az, hogy a 65 év felettiek körében a kórházi felvételek leggyakoribb oka a szívelégtelenség, a diagnózistól számított öt éven belül pedig a betegek fele meghal - ismerteti Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa.

- A kockázat minden életkorban számottevően csökkenthető. Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina pectoris csupán gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal is kezelhető. Szükséges még az egyéb kardiovaszkuláris rizikótényezők, mint magas vérnyomás, diabétesz felmérése és azok szakszerű kezelése. A kardiológiai ellátás mellett tehát jelentősen befolyásolja az érintettek életét a megfelelő életmód, amelyhez hatékony kiindulópontot nyújthatnak a táplálkozással, mozgással foglalkozó orvosok és más szakértők.

Hogy történik a terheléses vizsgálat? Ez a terheléses EKG menete

  • A vizsgálat megkezdése előtt EKG elektródákat csatlakoztatnak a mellkasra, valamint egy vérnyomásmérő eszközt is a páciensre teszünk. A kivizsgálás történhet kerékpáron illetve futópadon.
  • A kivizgálás előtt az orvos meghatározza a kornak és egészségi állapotnak megfelelő pulzus számot, amit a kerékpár ellenálásának növelésével vagy a futópad sebességének és meredekségének emelésével fokozatosan fog a páciens elérni.
  • A műszer a vizsgálat során folyamatosan nézi a szívritmust, vérnyomást, pulzuszámot.
  • A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst pihentetjük, amíg pulzuszáma nem normalizálódik. 
  • A futópadon futóknak sem kell félniük még akkor sem, ha sohasem futottak futópadon, mert a teszt végéig egy védő heveder tartja őket biztonságban, ezzel elkerülve az esetleges eséseket, megbotlásokat.

Előkészület a terheléses EKG vizsgálathoz

A terheléses EKG előtt különösebb előkészület nem szükséges. Hozzon magával egy kényelmes ruhát és egy futó/torna cipőt, amiben végigcsinálja a vizsgálatot. Átöltözési és tusolási lehetőséget minden páciensünknek biztosítunk. Érdemes a vizsgálat előtt már a túl nehéz ételeket kerülni, viszont enni mindenképpen szükséges. Amennyiben gyógyszert szed, arról a kardiológust tájékoztassa, és a szakorvos eldönti, hogy a terheléses EKG előtt bevegye-e ezeket a gyógyszereket.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Csak az egyik vérnyomásértéke magas? Ez rá a magyarázat

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

szívritmuszavar

Forrás: Kardioközpont
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához