Ezzel a 4 módszerrel csökkentheti a szívelégtelenség kockázatát

Minden negyedik embert érinthet, de bizonyos rizikótényezők tovább növelik a kockázatot.

Amerikában 6,7 millió szívelégtelenséggel küzdő beteg él, de 2030-ra a becslések szerint váratóan 8,5 millió lakost fog érinteni ez a betegség. A túlsúlyos és magas vérnyomással élő egyéneknél a szívelégtelenség sokkal valószínűbb, hogy megjelenik.

Hogyan alakul ki a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség és a gyulladásos folyamatok szoros kapcsolatban állnak egymással. Kétirányú kölcsönhatásban, hiszen a gyulladás előbb is kialakulhat, mint a szívelégtelenség, de a szívelégtelenség is fokozhatja a gyulladásos folyamatokat. Ezek később tovább rontják a szívelégtelen beteg állapotát, ami tovább gyorsítja a szívelégtelenség stádiumainak előrehaladását. Így könnyen egy ördögi kör alakulhat ki, melyben a betegek kilátásai egyre rosszabbak lesznek. Éppen ezért a legnagyobb feladat ennek az ördögi körnek a megszakítása.

Nem véletlen, hogy a szívelégtelenség legfőbb kockázati tényezői között nemcsak a genetikai hajlam és a kardiológiai betegségek szerepelnek, de az olyan gyulladásos állapotot eredményező faktorok is, mint az egészségtelen életmód, a túlsúly, a dohányzás, és a túlzott alkoholfogyasztás. Ha az ezáltal okozott gyulladásos állapot hosszú ideig fennáll, könnyen kialakulhat a szívelégtelenség, vagy más kóros állapotok, mint például a diabétesz, az allergia, vagy a pikelysömör.

De mi is az a gyulladás?

A gyulladás a szervezet gyógyító folyamatai közé tartozik, amellyel a testünk a fertőzések és sérülések ellen próbálja megvédeni magát. Kétféle gyulladást különböztet meg az orvosi gyakorlat:

• Az akut, azaz hirtelen fellépő gyulladást, mely általában a szervezet első válasza egy sérülésre vagy betegségre. Például az is a szervezet gyulladása miatt alakul ki, amikor egy-egy felszíni vágás környékén bepirosodik a bőrünk. A gyulladás ilyenkor erősebb véráramlást vált ki. Normális esetben ez csak pár napig tart, amíg a különböző immunsejtek beindítják szervezetünk gyógyító folyamatait, de egyes esetekben ez tartóssá is válhat.
• A krónikus, azaz hosszantartó gyulladás hónapokig vagy akár évekig is tarthat, ami ilyenkor már egészségünkre is kockázatot jelent. Gyakran szív- és keringési megbetegedéseket okoz, mert a hosszantartó gyulladás alatt lerakódások keletkezhetnek az érfalakon, és ez vérrögök kialakulásához vezethet. A krónikus gyulladás növeli a szívelégtelenség kialakulásának esélyét is, ezért erre érdemes kiemelten odafigyelni. Mivel általában nem jár tünetekkel, sokszor csak vérvizsgálattal lehet megállapítani a fennállását.

Tehetünk valamit a tartós gyulladás kialakulása ellen?

Szerencsére a gyulladásos folyamatokat is valamennyire az irányításunk alatt tudjuk tartani. Azzal tehetjük a legtöbbet, ha olyan életmódot élünk, mellyel koleszterinszintünket, vérnyomásunkat és vércukorszintünket is egészséges tartományban tartjuk, ezzel akár a szívelégtelenség súlyosbodását is késleltethetjük, lelassíthatjuk.

A legjobb gyulladáscsökkentő módszerek és javaslatok:

1. Hagyjon fel a dohányzással!

A dohányzás károsítja a vérereket, és érelmeszesedéshez vezethet. Ha leszokik a dohányzásról, felére csökkentheti a szívproblémák kialakulásának esélyét.

2. Egészséges testsúly fenntartása

Ha valaki túlsúlyos rengeteg egészségügyi problémának teszi ki magát. Főleg, ha elsősorban a hasi zsírréteg vastagszik meg, ebben az esetben még valószínűbb, hogy szívproblémák alakulnak ki később. Ezért is lehet nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a kiegyensúlyozott és egészséges étrendre és testsúlyunk változására.

3. Mozogjon többet!

Ha csak napi 20 percet tud szánni a testmozgásra, már azzal is csökkentheti szervezetében a gyulladásos folyamatokat. De nem kell izzasztó edzésekre gondolnia, a gyors gyaloglás vagy egy lazább torna is elég lehet.

4. Egyen szívbarát ételeket!

A feldolgozott élelmiszerek gyulladást okozhatnak. A teljes értékű ételek viszont gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Egyen több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, babokat, magvakat és halféléket!

Mindig a megelőzés a legkönnyebb. Ha még nem alakult ki a szívelégtelenség, elegendő ezekhez a szelídebb módszerekhez folyamodni, amennyiben viszont már fennáll a betegség, gyakran elkerülhetetlen a gyógyszeres kezelés is, melyet minden esetben kizárólag kezelőorvosa írhat fel. Ilyenkor összetett vizsgálatok során állapítják meg, hogy melyik gyógyszer lesz a leghatékonyabb.

Összegezve

• A szívelégtelenség kialakulásának kockázati tényezői között szerepelnek a genetikai hajlam és a kardiológiai betegségek.
• A túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás hozzájárulhat a szívelégtelenség kialakulásához.
• A gyulladásos folyamatok és a szívelégtelenség szoros kapcsolatban állnak, a túlzott gyulladásos állapotok hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
• Az egészségtelen életmód, a túlsúly, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás gyulladásos állapotot idézhet elő, mely hosszú távon szívelégtelenséget okozhat.
• Az egészségtelen életmód, túlsúly és mozgásszegény életmód növeli a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát.

Cikkajánló

Csendes szívroham: tünetek, amik hónapokkal előre jelzik a bajt

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!