Miért fordulhat elő, hogy a szívünk másképp dobban télen?

Sokszor legyintünk rá, hogy „biztos csak egy kis stressz” vagy „most fáradtabb vagyok”, pedig a szívritmuszavar komolyabb figyelmet is igényelhet. Különösen télen.

Van az a pillanat, amikor hirtelen úgy érezzük, mintha a szívünk egy ütemet kihagyna. Vagy épp ellenkezőleg: vadul kalapál, mintha egy maratonra készülne – miközben mi csak ülünk a kanapén. A témában dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa van a segítségünkre.

Amikor nem stimmel a ritmus

A szív működését finoman összehangolt elektromos jelek irányítják. Ezeket a jeleket a szív saját „vezérlőközpontja”, a szinuszcsomó hozza létre, és továbbítja a szívizom felé. Ha ebben a rendszerben zavar támad – akár túl gyors, túl lassú vagy szabálytalan impulzusok formájában –, a szív nem a megszokott ritmusban kezd el verni. Ekkor beszélünk aritmiáról, azaz szívritmuszavarról, amelynek több formája is ismert:

• Tachycardia – gyors szívverés (percenként több, mint 100 ütés),
• Bradycardia – lassú szívverés (percenként kevesebb, mint 60 ütés),
• Extrasystole – rendellenes, „közbeékelődő” ütés,
• Fibrilláció – remegő, kaotikus szívmozgás, például a gyakori pitvarfibrilláció esetén.

Egy-egy extra dobbanás vagy rövid ritmustalanság nem feltétlenül kóros, főleg fiatalabb korban. De ha ezek ismétlődnek, vagy olyan tünetek társulnak hozzájuk, mint légszomj, mellkasi nyomás, gyengeség vagy szédülés, mindenképpen kardiológiai kivizsgálásra van szükség!

Miért alakul ki szívritmuszavar?

Aritmiát sokféle tényező kiválthat – vannak, amelyek az életmóddal függenek össze, mások valamilyen meglévő betegséghez kapcsolódnak. A leggyakoribb okok a következők:

• Magas vérnyomás,
• Szívizom-károsodás (például infarktus utáni hegesedés),
• Elektrolit-egyensúly zavarai, különösen a kálium és magnézium szintjének eltérései,
• Hormonális eltérések, például pajzsmirigy-túlműködés,
• Túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás,
• Stressz, alváshiány, kimerültség,
• Bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, elsősorban szívre ható készítmények esetén.

A szív és a tél

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is.

– mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Erre a kérdésre a válasz egyszerű: ha a szívritmuszavar nem csak ritka, jelentéktelen jelenség, hanem visszatérő, vagy ha zavaró tünetek társulnak hozzá. Az olyan panaszok, mint a mellkasi nyomás, szapora vagy szabálytalan szívverés nyugalomban, hirtelen fellépő gyengeség, ájulásérzés vagy nehézlégzés már komolyabb figyelmeztető jelek. Ilyenkor nem szabad várni: a megfelelő kardiológiai vizsgálatok segítenek tisztázni az okokat, és időben elkezdeni a kezelést.

Különösen fontos a rendszeres ellenőrzés 50 év felett, illetve azok számára, akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy már ismert szívbetegséggel élnek. A pitvarfibrilláció – a leggyakoribb ritmuszavar – például sokáig tünetmentes lehet, de kezeletlenül stroke-hoz, szívelégtelenséghez vezethet. Szerencsére időben felismerve ma már jól kezelhető – gyógyszeresen vagy akár katéteres eljárással is.

A szívritmuszavar tehát nemcsak egy kellemetlen tünet, hanem akár életet veszélyeztető állapot is lehet. Különösen télen, amikor a szív több fronton is próbára van téve. Ha a szívünk néha „másképp” ver, érdemes egy kivizsgálással megbizonyosodni arról, hogy nincs semmi olyasmi a szívünk működésében, amiért aggódni kellene.

Összegzés

• A szívritmuszavar problémája különösen télen válik hangsúlyossá a hideg időjárás és a szezonális fertőzések hatásai miatt.
• A ritmuszavarok fő típusai a tachycardia, bradycardia, extrasystole és fibrilláció különböző tünetekkel jelentkeznek.
• A hideg időszakban a vérnyomás emelkedése és az idegrendszeri változások fokozhatják a szívproblémák kockázatát.
• Fontos a tünetek észlelésekor orvoshoz fordulni, mert a háttérben komolyabb problémák állhatnak.
• A megfelelő orvosi vizsgálatok segítenek időben felismerni és kezelni a szívritmuszavarokat.

Kapcsolódó cikk

Szívritmuszavar kezelése: ezek a kardiológus tanácsai

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!