Vérzési rendellenességek tünetei, vizsgálata és a kezelése

A normális női vérzési ciklus hossza 26-30 nap (optimálisan 28 nap). A vérzés 2-4 napig tartó vörösbarna folyás, mely fájdalmatlan, alvadékos vérzést nem tartalmaz. A normális vérzés definíciója szerint vérzési rendellenességei a következők:

A havivérzés mennyiségi rendellenességei

• Hipermenorrheáról akkor beszélünk, ha a vérzés 5 napnál tovább tart és /vagy alvadékos.
• Hipomenorrhea esetén a vérzés gyér, és legfeljebb 2 napig tart.

A ciklus hosszának rendellenességei ("tempóanomáliák")

• Oligomenorrheáról (ritka méhvérzés) beszélünk, ha a vérzés kórosan ritkán (32 napnál ritkábban) jelentkezik.
• Túlzottan gyakorta (26 napnál gyakrabban) jelentkező vérzés esetén polimenorrheáról ("gyakori vérzés") beszélünk.

A vérzés kimaradása

Amenorrhea (szinte valamennyi peteérési zavar rendellenesség jele lehet).

Havivérzést kísérő kóros rendellenességek

• Fájdalmas havivérzés (diszmenorrhea)
• Prémenstruációs szindróma (PMS)

A vérzési rendellenességek előfordulása

Aligha van olyan nő, aki valamelyik rendellenességet ne tapasztalta volna élete folyamán. Bárkinél, bármikor előadódhat.

A vérzési rendellenességek okai

Lényegében kétféle okot különböztethetünk meg:

1. 1 peteérési zavara,
2. 2 nem megfelelő fogamzásgátló tabletta használata.

A peteérési zavarok bármilyen stresszhelyzet következményei lehetnek, beleértve az egyszerű idegességet éppúgy, mint más szervi betegség által okozott testi megterhelést.

Egyébiránt nincs olyan testi vagy lelki betegség, mely az említett vérzészavarok vármelyikét ne tudná kiváltani. A vérzési zavarok ui. lehetnek stressz következményei is. A stressz éppúgy lehet viszonylag hétköznapi szorongás következménye, mint ahogy lehet súlyos szervi betegség okozója is.

A peteérési zavar jellemző oka a stressz. A stressz letiltja a szaporodást a tüszőrepedés blokkolásával. Így van ez pl. a nyulaknál, őzeknél, stb. Az embernél is. a cikluszavarok tehát ősi önfenntartó reflexek testi megnyilvánulásainak tartandók – legalábbis az esetetek döntő többségében.

A vérzési rendellenességek diagnózisa

A peteérési rendellenességek típusát az ébredési hőmérséklet mérésével, a nyakcsatorna nyákjának ciklus végi mikroszkópos vizsgálatával, továbbá méhnyálkahártya és a petefészkek hüvelyi ultrahangos vizsgálatával pontosan meg lehet állapítani. Egyéb módszerek is rendelkezésünkre állnak (pl. a hüvelyhám sejttani vizsgálata), ezeket ma már ritkábban használjuk.

A vérzési rendellenességek terápiája

A vérzési rendellenességek általában a tüszőrepedés elmaradásának (folliculus persistens) következményei. A kezelés célja az ösztrogén/progeszteron egyensúly helyreállításának több módja lehetséges. A választandó terápia attól függ, hogy mit kíván a beteg: terhességet, fogamzásgátlást, vagy csak egyszerűen normális ciklusokat.

Egyéb tudnivalók a vérzési rendellenességekről

A vérzési rendellenesség oka legtöbbször a tüszőrepedés elmaradása (folliculus persistens). Ezt az állapotot többnyire stressz okozza és ez számos vérzési zavar formájában ölthet testet. Mindezen cikluszavarok könnyen gyógyíthatók, de a tartós gyógyuláshoz a hátérben meghúzódó stressz eredetének tisztázása is indokolt.

A rendszertelen vérzés miatt végzett "egészségügyi" méhkaparásoknak az esetek kvázi 100%-ában nincs létjogosultsága. Csak a következményt szüntethetik meg, az alapbetegséget (a stresszt) viszont súlyosbítják.

Hogyan működik a női hormonális rendszer, és mi minden képes kibillenteni ezt a finom egyensúlyt?

Az ösztrogén és a progeszteron hullámzása szabja meg a menstruáció ritmusát, és bármelyik hormon szintjének felborulása – akár csak átmenetileg is – már elegendő ahhoz, hogy a vérzés ideje, mennyisége vagy az azt kísérő tünetek megváltozzanak. Sok nő ennek ellenére hajlamos magában keresni a hibát, pedig gyakran teljesen ártalmatlan, múló tényezők állnak a háttérben.

A leggyakoribb kiváltók között van például a hirtelen fogyás vagy hízás. A szervezet zsírsejtjei ugyanis nem passzív szövetek: részt vesznek hormonok termelésében és átalakításában. Ha rövid idő alatt sokat változik a testsúly, a hormonális háttér is könnyen felborulhat. Ugyanez igaz a túl intenzív sportolásra is. A hosszú távú, magas intenzitású edzés – különösen, ha kevés a bevitt energia – vészjelzésnek számít a szervezet számára, és átmenetileg leállíthatja a peteérést. Ez a hatás jól ismert például élsportolóknál, futóknál, táncosoknál.

A cikluszavar hátterében azonban nemcsak a fizikai tényezők állnak

A stressz valóban „lekapcsolja” a reprodukciót, és ezt a modern élet tempója gyakran fokozza. A tartós szorongás, a túlterheltség, egy munkahelyi konfliktus, egy családi probléma vagy akár egy nagyobb vizsgaidőszak is elég ahhoz, hogy a szervezet a túlélésre állítsa át a prioritásait. Ilyenkor a hipotalamusz–agyalapi mirigy–petefészek tengely működése szünetet tart, és elmarad a tüszőrepedés. Ezt a jelenséget funkcionális hypothalamus amenorrhoeának nevezzük, és teljesen reverzibilis: a stressz forrásának csökkentésével, megfelelő alvással és életmódrendezéssel helyreáll.

Sok nőben felmerül a kérdés: mikor komoly a baj? Mikor kell orvoshoz fordulni?

Általános szabály, hogy ha a vérzési rendellenesség egyszer fordul elő – például egy stresszes időszak vagy betegség után –, az legtöbbször ártalmatlan és magától rendeződik. Ha azonban három egymást követő ciklusban is fennáll, vagy ha a vérzés fájdalmatlanul, váratlanul elmarad, esetleg a megszokottnál jóval bőségesebb vagy éppen feltűnően gyér, mindenképp indokolt a kivizsgálás.

Érdemes tudni, hogy a cikluszavarok néha nem önálló problémák, hanem egy másik állapot tünetei. Ilyen például a policisztás ovárium szindróma (PCOS), amelyben a peteérés rendszertelenné válik, és gyakran társul inzulinrezisztenciával, aknéval, hajhullással vagy fokozott szőrnövekedéssel.

Hasonlóan befolyásolhatják a ciklust a pajzsmirigy betegségei is. Az alulműködés (hypothyreosis) gyakran okoz erősebb, hosszabb vérzést és ciklushosszabbodást, míg a túlműködés (hyperthyreosis) inkább gyengébb, rövidebb vérzést eredményezhet. A pajzsmirigy hormonjai szoros kapcsolatban állnak a petefészek működésével, így a legkisebb eltérés is érezhető változást hozhat.

A hormonális fogamzásgátlók is sokszor állnak a háttérben – de nem feltétlenül hibából

Gyakori jelenség, hogy új tablettára való áttérés után hónapokig tartó barnás pecsételés jelentkezik. Ez többnyire ártalmatlan, és a szervezet alkalmazkodását tükrözi. Fontos azonban, hogy az orvos minden esetben egyénre szabja a készítményt, mert minden nő más hormonszintig érzékeny. Ha valaki tartós, kellemetlen mellékhatásokat tapasztal, érdemes visszamenni és más, jobban tolerálható készítményt választani.

A cikluszavarok vizsgálatában sok nő megijed, amikor felmerül a „hormonvizsgálat” fogalma

Ezek azonban egyszerű vérvételek, amelyekből a női nemi hormonokat – például FSH, LH, ösztradiol, progeszteron –, valamint a pajzsmirigy működését és az inzulinháztartást is ellenőrizni lehet. Egy időzített progeszteronvizsgálat például sokat elárul arról, történt-e peteérés az adott ciklusban. Az ultrahang pedig megmutatja a petefészkek működését, a tüszők fejlődését, a méhnyálkahártya vastagságát, esetleges cisztákat vagy miómákat.

A terápia mindig személyre szabott

Van, hogy elég az életmód rendezése – több pihenés, kevesebb stressz, kiegyensúlyozott táplálkozás –, és a ciklus magától helyreáll. Máskor szükség van hormonpótlásra vagy pontosabban beállított fogamzásgátlóra. A peteérés helyreállítását célzó kezelések között szerepelhet ciklusreguláció, progeszteronpótlás vagy ovulációindukció. A legfontosabb azonban, hogy a kezelés célja mindig alkalmazkodjon ahhoz, mit szeretne a páciens: gyermeket vállalni, vagy éppen megbízható védekezést biztosítani.

Sok tévhit kering a vérzési zavarokkal kapcsolatban

Az egyik leggyakoribb, hogy „erős vérzésnél méhkaparást kell végezni”. Valójában ez ritkán indokolt. A legtöbb esetben a probléma hormonális, és gyógyszeresen, illetve életmódbeli változtatásokkal is kiválóan kezelhető. A méhkaparás inkább utolsó lépésként jön szóba, ha vérzéselállítás vagy szövettani vizsgálat miatt szükséges – például posztmenopauzális, vagyis már lezárult menstruáció után megjelenő vérzés esetén.

Összegezve

A cikluszavarok tehát sokkal gyakoribbak, mint azt sokan gondolnák, és többnyire jóindulatú, jól kezelhető állapotok. A test bölcsen reagál az élet hullámzásaira, és a vérzési rendellenességek sokszor épp azt jelzik, hogy túl nagy terhet cipel. Ha azonban figyel a jelekre, és időben orvoshoz fordul, a legtöbb eltérés egyszerűen rendezhető – a természetes ciklus pedig újra harmóniába kerül.

Gyakori kérdések a vérzési a vérzési rendellenességekről

Mi számít normálisnak a menstruáció időtartamát és mennyiségét illetően?

A legtöbb nőnél a ciklus 26–30 nap között mozog, a vérzés pedig 2–4 napig tart. Normálisnak tekinthető, ha a vérzés nem alvadékos, mérsékelt mennyiségű, és nem jár krónikus fájdalommal. Ha ettől eltérő mintát tapasztal – például túl hosszú, túl gyakori vagy nagyon bőséges vérzést –, érdemes orvossal konzultálnia.

Stressz esetén tényleg kimaradhat a menstruáció?

Igen. A stressz a női ciklus egyik legérzékenyebb „kapcsolója”. Ha a szervezet túlterhelt, a hipotalamusz leállíthatja a peteérést, ami a ciklus megnyúlásához vagy az egész havi vérzés elmaradásához is vezethet. Ez egy ősi védekező mechanizmus: a test ilyenkor úgy érzékeli, nem alkalmas a szaporodásra.

Mikor kell orvoshoz fordulni vérzési rendellenesség esetén?

Ha egy rendellenes ciklus egyszer előfordul, nem feltétlenül ad okot aggodalomra. Azonban ha három egymást követő hónapban is fennáll ugyanaz az eltérés, ha a vérzés váratlanul elmarad, vagy hirtelen rendkívül bőséges, esetleg nagyon fájdalmas lesz, már indokolt a kivizsgálás. Ugyanez igaz akkor is, ha a vérzés közösülés után jelentkezik, vagy ha pecsételő vérzést észlel a ciklus közepe táján, ami addig nem volt jellemző.

Lehet-e a fogyás, hízás vagy intenzív edzés oka a ciklus felborulásának?

Mindenképpen. A testzsír hormontermelésben is részt vesz, így egy nagyobb testsúlyváltozás gyorsan megzavarhatja a ciklust. Az intenzív sport, különösen kevés kalóriabevitellel társítva, ugyancsak leállíthatja a peteérést. Ez gyakori például futóknál, tornászoknál, táncosoknál.

A fogamzásgátló tabletták okozhatnak vérzési zavarokat?

Az első hónapokban igen. A hormonális fogamzásgátlók bevezetése – vagy készítményváltás esetén az átállás – barnás, pecsételő vérzést okozhat. Ez rendszerint ártalmatlan, és néhány ciklus alatt rendeződik. Ha azonban tartósan fennmarad, vagy kellemetlen tünetek társulnak hozzá, érdemes másik készítményre átállni.

Mi különbözteti meg a normális görcsöket a kóros fájdalomtól?

A menstruációs görcsök önmagukban nem rendellenesek. Akkor tekintjük kórosnak a fájdalmat, ha a menstruáció több napon át annyira súlyos, hogy akadályozza a mindennapi tevékenységet, vagy ha a fájdalom nemcsak a vérzés első napján, hanem már jóval előtte is megjelenik. Ilyenkor felmerülhet endometriózis vagy más nőgyógyászati ok is.

Hogyan zajlik a kivizsgálás? Fájdalmas vizsgálatokra kell számítanom?

A kivizsgálás ma már többnyire gyors, kíméletes és fájdalommentes. Az orvos kikérdezi a tüneteit, elvégez egy hüvelyi ultrahangot, amely a petefészkek és a méh állapotáról ad képet, és szükség esetén időzített hormonvizsgálatokat is kérhet. Ritkábban szükség lehet méhnyálkahártya-vizsgálatra, de ez csak akkor jön szóba, ha a panaszok ezt indokolják.

Mi a különbség a hipomenorrhoea és a hipermenorrhoea között?

A hipomenorrhoea nagyon kevés, rövid ideig tartó vérzést jelent, míg a hipermenorrhoea bőséges, hosszabb ideig tartó, olykor alvadékos vérzést ír le. Mindkettőnek számos oka lehet: hormonális eltérés, fogamzásgátló készítmény, pajzsmirigy-probléma vagy akár stressz.

A menopauza előtt normális a ciklus rendszertelenné válása?

Igen. A perimenopauza időszakában – ez általában a negyvenes évek közepén kezdődik – a hormonok természetes ingadozása miatt a ciklus gyakran szabálytalanná válik. A vérzés lehet rövidebb, hosszabb, gyengébb vagy erősebb. Ha azonban rendkívül erős vérzés jelentkezik vagy a vérzés két menstruáció között is megjelenik, mindenképpen szükséges az orvosi konzultáció.

Mennyire gyakori, hogy a vérzési zavar mögött betegség áll?

A legtöbb esetben jóindulatú, hormonális oka van a problémának, különösen fiatal nőknél. Ritkábban előfordulhat pajzsmirigybetegség, policisztás ovárium szindróma, vagy – főként 40 év felett – mióma, polip vagy a méhnyálkahártya kóros megvastagodása. Ezek mind jól vizsgálhatók, és a legtöbb sikeresen kezelhető.

Mit tehetek otthon a ciklus rendezése érdekében?

Sok nőnél már az életmódbeli változtatás is csodákat tesz. A rendszeres, nem túl intenzív mozgás, a stressz csökkentése, a megfelelő alvás, a kiegyensúlyozott étkezés, a koffein- és alkoholfogyasztás mérséklése mind hozzájárulhat a ciklus stabilizálásához. Fontos azonban, hogy ha a tünetek tartósak, mindenképp orvos lássa.

Okozhatnak-e meddőséget a vérzési rendellenességek?

Nem minden esetben, de előfordulhat. Ha a cikluszavar peteérési zavarra utal – például túl hosszú ciklusokat vagy teljes vérzéskimaradást okoz –, akkor a teherbeesés valóban nehezebb lehet. Ilyenkor érdemes mielőbb felkeresni nőgyógyászt, mert a peteérés helyreállítása sokszor egyszerű, gyógyszeres támogatással megoldható.

Igaz, hogy a gyakori méhkaparás ártalmas lehet?

Igen. Rutinszerűen, csak a ciklus rendezése céljából nincs létjogosultsága a beavatkozásnak, és többszöri elvégzése hosszú távon ronthatja a méhnyálkahártya állapotát. Vérzési zavarok többségét hormonális kezeléssel sokkal hatékonyabban és kíméletesebben lehet rendezni.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!