Évekkel a tünetek előtt jelezhet a hasnyálmirigyrák

Új felfedezés ad reményt a korai felismerésre

A hasnyálmirigyrák az egyik legnehezebben felismerhető és legagresszívebb daganattípus. Sok esetben csak akkor derül ki a betegség, amikor már előrehaladott stádiumban van, ezért a túlélési esélyek sajnos korlátozottak. A kutatók azonban most egy olyan jelenséget azonosítottak, amely akár évekkel a tünetek megjelenése előtt figyelmeztethet a betegség kialakulására.

Egy friss tudományos vizsgálat szerint a hasnyálmirigyben megjelenő rákmegelőző sejtek nem elszigetelten fejlődnek, hanem sajátos „sejtközösségeket” alakítanak ki a szövetekben. Ez az apró, mikroszkopikus szinten zajló folyamat már a daganat kialakulásának legkorábbi fázisában elkezdheti gyengíteni a szervezet természetes védekezőképességét. Az eredmények új utakat nyithatnak a betegség korábbi felismerése felé - írja a Daily Mail.

Miért különösen veszélyes a hasnyálmirigyrák?

A hasnyálmirigyrák a daganatos betegségek egyik legrosszabb prognózisú formája. A diagnózis felállítása után sok beteg számára rövid idő áll rendelkezésre a hatékony kezelésre, mivel a betegség gyakran már előrehaladott állapotban kerül felismerésre.

Ennek egyik oka, hogy a hasnyálmirigy a gyomor mögött, mélyen a hasüregben helyezkedik el. Ez a körte alakú mirigy az emésztésben és az anyagcserében is kulcsszerepet játszik: egyrészt emésztőenzimeket termel, másrészt hormonokat – például inzulint – bocsát ki, amelyek a vércukorszint szabályozásában vesznek részt.

Elhelyezkedése miatt azonban a benne kialakuló daganatot a fizikális vizsgálat során sokszor nem lehet kitapintani, és a korai szakaszban jellemzően kevés vagy egyáltalán nincs tünet. Emiatt a diagnózis gyakran késik.

A rák korai jele a sejtek viselkedésében

A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatócsoportja egy új megközelítéssel vizsgálta a hasnyálmirigy korai elváltozásait. A kutatók modern képalkotó technológiák segítségével elemezték egerek és emberek hasnyálmirigy-szöveteit, hogy jobban megértsék, mi történik a daganat kialakulásának legelső lépéseiben.

A vizsgálatok során azt figyelték meg, hogy bizonyos rákmegelőző sejtek nem elszórtan jelennek meg a szövetben, hanem csoportokba rendeződnek. Ezek a sejtcsoportok mintegy „mikrokörnyezetet” alakítanak ki maguk körül, amelyben a közelben található immunsejtekkel szoros kapcsolatba kerülnek.

Ez a közelség azonban nem a szervezet védekezését erősíti. Éppen ellenkezőleg: a sejtek olyan génműködési mintázatokat indíthatnak el, amelyek csökkentik az immunrendszer aktivitását. Más szóval a rákmegelőző elváltozások már a legkorábbi fázisban elkezdhetik „kijátszani” a szervezet védekező rendszerét.

A kutatás eredményeit a Gastroenterology című szakfolyóiratban publikálták.

Az immunrendszer kijátszása már a kezdetekkor

A daganatok egyik legfontosabb túlélési stratégiája az, hogy képesek elrejtőzni az immunrendszer elől. Az új kutatás arra utal, hogy ez a folyamat sokkal korábban elindulhat, mint azt korábban gondolták.

A rákmegelőző sejtek által kialakított „sejtközösségek” olyan környezetet hozhatnak létre, amelyben az immunsejtek működése gátoltá válik. Ez lehetővé teszi, hogy az elváltozások fokozatosan fejlődjenek anélkül, hogy a szervezet időben felismerné és elpusztítaná őket.

Dr. Sharona Tornovsky-Babeay immunológus, a kutatás egyik vezető szerzője szerint a folyamat megértése kulcsfontosságú lehet a jövőbeni diagnosztikai módszerek fejlesztésében. Ha sikerül azonosítani azokat az elváltozásokat, amelyek nagy valószínűséggel daganattá alakulnak, akkor akár még a rák teljes kialakulása előtt be lehetne avatkozni.

Miért jelent ez áttörést?

A kutatás egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a jelenséget nemcsak állatkísérletekben figyelték meg. Az emberi hasnyálmirigy-szövetminták vizsgálata során is hasonló sejtcsoportosulásokat találtak.

Ez azért jelentős, mert azt jelzi, hogy a felfedezett mechanizmus nem csupán laboratóriumi modellben létezik, hanem valódi emberi betegségekben is szerepet játszhat.

Ha a jövőben sikerül azonosítani azokat a biomarkereket vagy képalkotó jeleket, amelyek ezeket a korai sejtközösségeket mutatják, az jelentősen javíthatná a hasnyálmirigyrák korai felismerését.

A leggyakoribb és legagresszívebb forma

A kutatás elsősorban a hasnyálmirigy-duktális adenokarcinómára összpontosított. Ez a betegség leggyakoribb és egyben legagresszívebb típusa, amely az esetek túlnyomó többségét adja.

Ez a daganat a hasnyálmirigy kivezető csatornáinak sejtjeiből indul ki, és gyors növekedésre, valamint korai áttétképzésre hajlamos. Emiatt a korai felismerés ebben az esetben különösen nagy jelentőségű.

Mi növeli a hasnyálmirigyrák kockázatát?

Bár a betegség pontos okai sok esetben nem tisztázottak, több ismert kockázati tényezőt is azonosítottak. Ilyen például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás.

Az életkor szintén fontos tényező: a diagnózisok közel fele 75 év feletti embereknél történik. Ugyanakkor a szakemberek egyre gyakrabban figyelnek fel arra, hogy a betegség előfordulása fiatalabb korcsoportokban is növekszik, különösen a nők körében.

Egyes kutatások szerint az étrend is szerepet játszhat a kockázat alakulásában. Egy több tanulmány eredményeit összegző elemzés arra jutott, hogy a vegetáriánus étrendet követők körében körülbelül 21 százalékkal ritkább a hasnyálmirigyrák előfordulása a rendszeresen húst fogyasztókhoz képest.

A háttérben több tényező állhat. A vörös és feldolgozott húsok magas fogyasztása során például olyan vegyületek – például nitrozaminok – keletkezhetnek, amelyek potenciálisan rákkeltő hatásúak. Más kutatók viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a vegetáriánus étrend gyakran alacsonyabb testtömegindexszel jár, ami önmagában is csökkentheti a kockázatot.

A szakértők ezért hangsúlyozzák, hogy az étrend és a hasnyálmirigyrák kapcsolatát további kutatásoknak kell pontosabban tisztázniuk.

A hasnyálmirigyrák tünetei

• hasi vagy hátba sugárzó fájdalom
• sárgaság (a bőr és a szemfehérje besárgulása)
• megmagyarázhatatlan fogyás
• étvágytalanság
• hányinger vagy hányás
• zsíros, világos színű széklet
• tartós fáradtság, gyengeség
• újonnan kialakuló cukorbetegség
• viszketés
• sötét vizelet

Mit jelent mindez a jövőre nézve?

Az új kutatás egy fontos felismerést hozott: a hasnyálmirigyrák kialakulása nem egyik napról a másikra történik, hanem hosszú évek alatt zajló folyamat eredménye.

Ha a tudósok pontosan megértik, hogyan alakulnak ki a korai sejtváltozások, akkor lehetőség nyílhat olyan diagnosztikai módszerek kifejlesztésére, amelyek a betegséget jóval a tünetek megjelenése előtt képesek kimutatni. Ez pedig alapvetően változtathatja meg a kezelési lehetőségeket és a túlélési esélyeket.

A kutatók reményei szerint a jövőben az ilyen típusú felfedezések nemcsak a korai felismerést segíthetik, hanem új terápiás célpontokat is kijelölhetnek. Ha sikerül megakadályozni, hogy a rákmegelőző sejtek elnyomják az immunrendszer működését, akkor talán már a daganat kialakulása előtt megállíthatóvá válik a folyamat.

Figyelmébe ajánljuk

Hasnyálmirigyrák: ennyi idő alatt változhat daganattá az elváltozás

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!