Vesemedence gyulladás tünetei, vizsgálata és kezelése

A vesemedence gyulladás a vese és a felső húgyutak gyulladása, melyet leggyakrabban az alsó húgyutak felől terjedő (felszálló) fertőzés útján, baktériumok okoznak.

A vesemedence gyulladás előfordulása

Vesemedence gyulladás minden életkorban és mindkét nemben előfordulhat, de főként a szexuálisan aktív (15-50 év) nőkben és 65 év feletti férfiakban gyakori. Gyermekkori előfordulása több tényezőtől függ, a leánygyermekek 5%-ában, fiúk 1-2 %-ában fordul elő. Újszülött korban fiúkban gyakoribb, későbbi életkorban a lányokban válik gyakoribbá.

A vesemedence gyulladás okai

Egészségesekben a húgyutak, a húgycső alsó szakaszát leszámítva sterilek. Vesemedence gyulladás esetén leggyakrabban a bélből származó, végbéltájon megtelepedett baktériumok a húgycsövön keresztül a hólyagba, majd onnan a húgyvezetékeken keresztül a vesemedencébe jutnak és ott gennyes gyulladást, okoznak.

Vesemedence gyulladásra hajlamosít a vesekő-betegség, bármilyen vizeletáramlási akadály vagy húgyúti fejlődési rendellenesség, hólyagbénulás, hólyagkatéterezés, prosztata megnagyobbodás, szülési sérülések.

Lényegesen ritkábban (5%) a véráram közvetítésével jutnak a baktériumok a vesébe és okoznak vesemedence gyulladást.

A klinikai kép alapján

1. 1 nem komplikált és
2. 2 komplikált vesemedence gyulladást különítünk el.

Nem komplikált húgyúti fertőzések 80-90%-ában az Eserichia coli, ritkán a Staphylococcus saprophiticus, nagyon ritkán Klebsiella törzsek, Enterobacter vagy más baktérium a kórokozó. A nem komplikált vesemedence gyulladás 95%-ában a betegséget egyetlen baktériumfajta okozza. Komplikált húgyúti fertőzés esetén az Eserichia coli részvételi aránya csökken, számos antibiotikumra rezisztens, nemritkán többféle baktérium együttes kóroki szerepére kell számítani.

A vesemedence gyulladás tünetei

• A heveny vesemedence gyulladás általában magas lázzal, deréktáji fájdalommal kezdődik.
• Jellemző tünete a csípő vizelet és a gyakori vizelési inger.
• Újszülöttek esetén etetési nehézség, nyugtalanság, alacsony testhőmérséklet lehet olykor az egyetlen jel.
• Gyermekekben gyakran jelentkezik, hányinger, hányás, hasmenés.
• Alkalmanként a vesemedence gyulladás véráramfertőzéssel is jár, ilyenkor a vérmérgezés klinikai jelei észlelhetők.
• A folyamat idültté válására a magas vérnyomás hívhatja fel a figyelmet. Az idült vesemedence gyulladás tünetei a gyengeség, étvágytalanság, magas vérnyomás, vérszegénység.

A vesemedence gyulladás lefolyása

A komplikált és a nem komplikált vesemedence gyulladás lefolyását tekintve lehet

1. 1 heveny,
2. 2 visszatérő vagy
3. 3 krónikus.

Az időben kezelt, más betegséggel nem szövődő akut vesemedence gyulladás általában szövődmények nélkül gyógyul. Elhanyagolt esetekben azonban szepszis, vesetályog alakulhat ki, így a beteg állapota életveszélyessé válik. A férfiakban gyakoribb kiújulás esetén a folyamat idültté válhat, melynek során a vese mirigyállománya gócokban, durva hegek hátrahagyásával gyógyul. Kétoldali súlyos vesekárosodás esetén művese-kezelés, veseátültetés jöhet szóba.

A vesemedence gyulladás diagnózisa

Akut vesemedence gyulladás esetén a vizeletben masszív gennyürítés (pyuria) esetleg vér (haematuria) mutatható ki. A vizelettel ürített baktériumok száma milliliterenként legalább százezer (szignifikáns bacteriuria).

Mikrobiológiai vizsgálat során a lemosott, középsugaras vizeletből a kórokozó kitenyészthető és antibiotikum érzékenysége meghatározható. A vér tenyésztéses vizsgálata, különösen a véráram fertőzéssel járó esetekben szükséges. A vérkép és egyéb gyulladásos paraméterek súlyos fertőzést jeleznek. Vesefunkciós vizsgálatok a súlyos, vagy krónikus esetekben mutatnak eltéréseket.

Eszközös vizsgálatok (pl. ultrahang, CT, pyelographia, izotópvizsgálat) anatómiai rendellenesség gyanúja, elhúzódó, vagy visszatérő panaszok, véráramfertőzés, komplikált vesemedence gyulladás, sebészeti beavatkozás szükségessége esetén jönnek szóba.

A vesemedence gyulladás terápiája

A vesemedence gyulladás kezelésének alapja az antibiotikus kezelés. Leggyakrabban a bélbaktériumokra is ható béta-laktám vegyületek (széles spektrumú penicillinek, cefalosporinok), fluorokinolonok (ciprofloxacin, ofloxacin, norfloxacin) használatosak.

Az antibiotikus kezelés hatékonyságát ismételt vizelettenyésztéssel kell ellenőrizni. A tünetek hatékony kezelés esetén 48-72 órán belül csökkennek. Javasolt kezelési idő legalább 2 hét, komplikált vesemedence gyulladás esetén akár 4-6 hét is lehet.

Idült vesemedence gyulladás esetén antibiotikus kezelésre akár hat hónapig, visszatérő esetben 4-8 hétig is indokolt lehet. Az esetleges hajlamosító tényezők (pl. vesekőbetegség) szanálására vagy a súlyosan károsodott vese ("roncsvese") sebészi megoldására olykor szükség lehet. Mivel a folyamat általában féloldali, a másik vese elegendő a kiválasztási funkciók ellátásához.

A vesemedence gyulladás megelőzése

Specifikus megelőzésre nincs mód. Megfelelő higiénia révén a nem komplikált vesemedence gyulladás rizikója csökkenthető.

Gondozás, életvitel vesemedence gyulladás után

Komplikált vesemedence gyulladáson átesett beteg rendszeres nephrológai gondozása indokolt. A beteg vizeletét rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az esetleges kiújulásokat időben, így jóval hatékonyabban lehet gyógyítani.

A vesemedence-gyulladást követő hónapokban sok beteg tapasztalja, hogy szervezete lassabban regenerálódik a megszokottnál. Bár a heveny szak rendszerint gyors javulást mutat az antibiotikum megkezdése után, a teljes felépülés gyakran tovább tart. A láz és a fájdalom elmúlása nem jelenti automatikusan azt, hogy a vesék visszanyerték eredeti terhelhetőségüket. Ilyenkor különösen fontos, hogy az érintett figyeljen a megfelelő folyadékbevitelre, az elegendő pihenésre és a túlzott fizikai terhelés kerülésére. A vese kötőszöveti állománya gyulladás után átmenetileg érzékenyebb lehet, és a regeneráció szempontjából kedvező, ha a szervezet nincs kitéve hirtelen folyadék- vagy sóháztartási ingadozásoknak.

A folyadékfogyasztás kérdése sokszor felmerül

Általánosságban elmondható, hogy napi 2–2,5 liter víz – nem cukros üdítő, nem koffeines ital – segíti a vizelet hígítását és az esetleges baktériumok kiürülését. Ugyanakkor szívelégtelenségben, vesekárosodásban vagy idős korban a kezelőorvos szava az irányadó, hiszen akadnak esetek, amikor a túlzott folyadékbevitel épp ellenkező hatást vált ki. A vese egészsége szempontjából a kiegyensúlyozott hidratáció a lényeg: ne egyszerre, nagy mennyiséget igyon a beteg, hanem egyenletes elosztásban, a nap folyamán.

A fájdalom – akár a deréktáji tompa sajgás, akár a vizelési panaszok – hosszabb ideig fennmaradhat, mint maga a fertőzés. Ez nem feltétlenül utal újabb gyulladásra, inkább arra, hogy a gyógyuló szövetek még érzékenyek. Ha azonban láz, hidegrázás, vagy ismét csípő, gennyes vizelet jelenik meg, nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot, hiszen a visszatérő gyulladások akár maradandó vesekárosodást is okozhatnak.

A visszatérő vesemedence-gyulladásnak külön figyelmet kell szentelni

Ilyen esetekben mindig indokolt felderíteni, mi áll a háttérben: vesekő, hólyagműködési zavar, anatómiai eltérés vagy krónikus prosztata-megnagyobbodás mind okozhatnak olyan vizeletpangást, amely táptalajt teremt a baktériumoknak. Nőknél a hüvely mikrobiomjának egyensúlyzavara is hajlamosíthat fertőzésekre. A menopauza környékén jelentkező ösztrogénhiány például elvékonyítja a hüvelyhámot, ezáltal könnyebben megtelepednek rajta a kórokozók. Ilyenkor az orvos helyi ösztrogénkezelést javasolhat, amely hosszú távon csökkentheti a visszaesések számát.

A vesekövek külön kategóriát jelentenek

Már egy apró, mozgó kő is elég ahhoz, hogy akadályozza a vizelet szabad áramlását, így a baktériumok megrekedhetnek és elszaporodhatnak. Ilyenkor a fertőzés kezelése mellett az alap ok – a kő eltávolítása – is elengedhetetlen. Ha a kő a húgyvezetékben szorul, akár úgynevezett pyonephros is kialakulhat, ami sürgős urológiai beavatkozást igényel. A kőlabor meghatározhatja, milyen összetételű volt a képződmény, és így hosszú távon célzott diétával vagy gyógyszeres kezeléssel csökkenthető az újabb kövek kialakulásának esélye.

A férfiak esetében az idősödéssel járó prosztata-megnagyobbodás sokszor húzódik meg a háttérben. A vizelet pangása ebben a helyzetben majdnem törvényszerűen növeli a fertőzések kockázatát. Ha a férfiaknál visszatérő vesemedence-gyulladás jelentkezik, mindig szükséges a prosztata funkcionális vizsgálata, hiszen lehet, hogy a tünetek nem pusztán a gyulladásról, hanem a vizeletürítés mechanikai akadályáról szólnak.

A gyermekkori vesemedence-gyulladás szintén külön téma

Különösen a kicsik esetében fontos felismerni, ha a fertőzés mögött vesico-ureteralis reflux, vagyis vizeletvisszafolyás áll. Ebben a fejlődési rendellenességben a vizelet a hólyagból a húgyvezeték felé áramlik vissza, így könnyebben jutnak fel a baktériumok a vesék irányába. A reflux súlyosságától függően elegendő lehet a rendszeres kontroll és az időszakos antibiotikumprofilaxis, de előfordulhat, hogy sebészi megoldás szükséges. A korai felismerés azért lényeges, mert a gyermekkori vesekárosodás később magas vérnyomáshoz és csökkent vesefunkcióhoz vezethet.

A szövődményekről sokszor keveset beszélünk, pedig minél hamarabb gondolunk rájuk, annál hatékonyabban előzhetők meg

A szepszis – a fertőzés véráramba kerülése – gyors állapotromlással járhat, és intenzív osztályos ellátást igényel. A vesetályog szintén veszélyes, és általában képalkotó vizsgálattal igazolható. Ilyenkor az antibiotikumok önmagukban gyakran már nem elegendők, a gennygyülem lecsapolása is szükségessé válhat.

Sok beteg kérdezi, milyen életmódbeli tényezők segítenek csökkenteni a húgyúti fertőzések esélyét. Bár csodamódszer nincs, néhány apró változtatás sokat jelenthet. Intim területeken a túl erős illatosított tisztálkodószerek kerülése javasolt, ezek ugyanis felboríthatják a mikrobiom egyensúlyát. Nőknek ajánlott szexuális együttlét után rövid időn belül vizeletet üríteni, ezzel csökkentve az alsó húgyutakban maradó baktériumok számát. A túl szoros fehérnemű, a műszálas anyagok és az elnyújtott, nedves környezet – például úszás után késlekedve átöltözni – mind kedvezhetnek a fertőzéseknek.

Sokan érdeklődnek a tőzegáfonya szerepéről is. Bár hatása nem egységesen bizonyított, több vizsgálat arra utal, hogy bizonyos betegek esetében csökkentheti a baktériumok megtapadását a hólyag falán. Vesemedence-gyulladás megelőzésére önmagában nem elegendő, de kiegészítő stratégiaként hasznos lehet – különösen visszatérő, nem komplikált esetekben.

A krónikus vesemedence-gyulladásban szenvedők számára a rendszeres orvosi kontroll különösen fontos

A vérnyomás, a vizelet és a vesefunkció időszakos ellenőrzése segít időben felismerni a romló állapotot. Ha a vese mindkét oldalról jelentősen károsodik, már csak korlátozott tartalékok maradnak, és bizonyos esetekben dialízis vagy később veseátültetés válhat szükségessé. A gondozás célja éppen az, hogy ezt a folyamatot minél inkább lassítsuk, vagy lehetőség szerint elkerüljük.

A vesemedence-gyulladás lényegében egy gyorsan súlyosbodó, mégis jól kezelhető állapot, ha időben felismerik. A kulcs a tünetek komolyan vétele: a deréktáji fájdalom, a láz és a csípő vizelet kombinációját sosem szabad „ártalmatlan felfázásnak” tekinteni. A megfelelő kezelés, a kiváltó okok feltárása és az életmódbeli odafigyelés együttesen biztosítja, hogy a vesék hosszú távon is jó állapotban maradjanak.

Gyakori kérdések a vesemedence gyulladásról

Meddig tart a vesemedence-gyulladás?

Heveny formájában a láz és a fájdalom 2–3 napon belül csökken az antibiotikum hatására, de a teljes gyógyulás 1–2 hétig is eltarthat. Komplikált esetben vagy ha a fertőzés lassabban reagál, akár 4–6 hétig is szükség lehet kezelésre.

Mikor kell kórházba menni?

Ha magas láza van, erős deréktáji fájdalmat érez, hány vagy nem tud folyadékot pótolni, rossz általános állapot alakul ki, illetve ha felmerül a szepszis gyanúja. Kórházi kezelés szükséges akkor is, ha a beteg idős, terhes, immunhiányos, vagy a fertőzés prosztata-megnagyobbodással, vesekővel vagy más akadállyal társul.

Milyen szövődményei lehetnek?

Kezeletlen esetben szepszis, vesetályog, maradandó vesekárosodás, ritkán krónikus vesebetegség alakulhat ki. A gyors orvosi beavatkozás jelentősen csökkenti a szövődmények esélyét.

Visszatérhet a vesemedence-gyulladás?

Igen. Ha a háttérben vesekő, prosztata-megnagyobbodás, fejlődési rendellenesség vagy vizeletpangás áll, a fertőzés újra jelentkezhet. Ezért fontos a kiváltó okok tisztázása és kezelése.

Hogyan különíthető el egy „egyszerű felfázástól”?

A húgyhólyag-gyulladás (cystitis) jellemzően csípő, gyakori vizeléssel jár, de nem okoz magas lázat vagy deréktáji fájdalmat. Ha a „felfázásos” tünetek lázzal, hidegrázással társulnak, mindig gondolni kell vesemedence-gyulladásra.

Lehet-e valakinek vesemedence-gyulladása láz nélkül?

Ritkán, de előfordul. Idősek, csecsemők és immunhiányos betegek nem mindig lázasodnak. Ilyenkor a fáradtság, étvágytalanság, zavartság vagy a hirtelen állapotromlás is figyelmeztethet.

Mennyire veszélyes terhesség alatt?

Különösen oda kell figyelni rá. A vesemedence-gyulladás növelheti a koraszülés és a magzati szövődmények kockázatát. Terhes nőnél mindig orvosi vizsgálat és célzott kezelés szükséges, gyakran kórházi körülmények között.

Milyen antibiotikumot kap a beteg?

A kezelést mindig a vizelettenyésztés eredménye alapján határozza meg az orvos. Leggyakrabban széles spektrumú penicillinek, cefalosporinok vagy fluorokinolonok jönnek szóba. A kezelés időtartama 2–6 hét között változhat a gyulladás súlyosságától függően.

Mit tehetek otthon a gyógyulásért?

Fontos a bőséges folyadékbevitel, a láz és fájdalom csillapítása, valamint a pihenés. Ágyban maradni a lázas időszakban kifejezetten ajánlott. Alkohol, koffein és fűszeres ételek kerülendők, mert irritálhatják a húgyutakat. Az antibiotikumot mindig végig kell szedni akkor is, ha a tünetek hamar javulnak.

Segít a tőzegáfonya?

Kiegészítő módszerként szóba jöhet, főként nem komplikált húgyúti fertőzések esetén. A vesemedence-gyulladást azonban nem gyógyítja önmagában, és nem helyettesíti az antibiotikumot.

Fertőző-e a betegség?

Nem számít klasszikusan fertőző betegségnek, személyről személyre nem terjed. A kiváltó baktériumok saját bélflórából származnak, és a húgyutakba jutva okoznak gyulladást.

Mikor mehetek vissza dolgozni?

Ha a láz elmúlik, és a közérzet érezhetően javulni kezd. Általában 5–7 nap után már vissza lehet térni a mindennapi ritmushoz, de a fizikai megterhelést még pár napig érdemes kerülni.

Hogyan előzhető meg a kiújulás?

Megfelelő higiénia, elegendő folyadékbevitel, rendszeres vizeletürítés, szexuális együttlét utáni vizelés, illetve a vizeletpangást okozó állapotok kezelése mind csökkentik a kockázatot. Visszatérő eseteknél orvos javasolhat hosszabb távú, alacsony dózisú antibiotikum-profilaxist is.

A vesemedence-gyulladás tönkreteheti a vesét?

Súlyos, kezeletlen vagy ismétlődő gyulladások maradandó károsodást okozhatnak, hegesedés formájában. Egyoldali károsodás mellett azonban a másik vese rendszerint át tudja venni a feladatokat. A cél mindig az, hogy a krónikus vesebetegség kialakulását megelőzzük.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!