Az endometriózis diagnózisának pillanatába sok nőben egyetlen, mindent átható kérdés sűrűsödik bele: lehet-e így gyermekem? Nézzük meg, mit mond az orvostudomány és mit válaszolna erre egy felkészült szakértő.
Az egészséges testsúly elérése és fenntartása közel sem csak esztétikai kérdés, hiszen csökkenti többek közt a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a zsírmáj, az ízületi gyulladások és bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát is. A fogyás azonban akkor sem könnyű, ha valaki elszánt és tudásához mérten igyekszik változtatni az életmódján.
Jelentős különbségek vannak a két nem között a szemproblémákban és a szemüvegviselési szokásokban.
Az ALS progresszív neurodegeneratív betegség, amely főként a mozgást irányító idegsejteket pusztítja, így súlyos izomgyengeséghez, mozgásképtelenséghez vezet.
Sokan a remegést tartják a Parkinson-kór legfontosabb figyelmeztető jelének, de egyes tünetek jóval korábban jelezhetik a problémát. Ezek többnyire nem is kapcsolódnak a mozgászavarhoz.
A stroke szó hallatán a legtöbben az érelzáródásra gondolnak. Valóban, az esetek többségében egy vérrög zárja el az agyi keringést. Létezik azonban egy másik, gyakran súlyosabb kimenetelű forma is: a vérzéses stroke, amikor nem az ér elzáródik, hanem megreped. Ilyenkor a károsodást nem az oxigénhiány, hanem a kiáramló vér és az emiatt kialakuló nyomásfokozódás okozza.
Valóban minden „agytorna” egyformán hasznos? Egy friss, két évtizedet felölelő kutatás arra utal, hogy a válasz nemleges: úgy tűnik, kizárólag bizonyos, gyors információfeldolgozást igénylő kognitív tréningek járhatnak együtt a demencia kockázatának érdemi csökkenésével.
A lappangó (krónikus) gázmérgezések alacsony dózisú, tartós expozíció során alakulnak ki, alattomos tünetekkel – fejfájás, fáradékonyság, szédülés – jelentkezve, melyeket a beteg ritkán köt össze a környezettel. Különösen veszélyes a szén-monoxid (CO) a rosszul szellőző lakásokban, illetve a klórgáz, melyek hetek alatt okoznak szervi károsodást.