Felfekvés (decubitus): megelőzés, tünetek, kezelés és a legújabb terápiás lehetőségek
Felfekvések csak olyan ágyhozkötött embereknél fordulnak elő, akik önállóan, maguktól nem képesek mozogni és megfordulni.
A tartósan mozdulatlan testhelyzet nyomást gyakorol a bőrre és az alatta fekvő szövetekre, leggyakrabban azokon a pontokon, ahol a test csontjai közel helyezkednek el a bőrfelszínhez. A probléma azonban nem csupán időseket érint: intenzív osztályokon, balesetet szenvedett vagy neurológiai betegeknél is előfordulhat. A legfrissebb adatok szerint a kórházi betegek akár 20%-ánál is kialakulhat felfekvés, ha nem történik megfelelő megelőzés.
A felfekvés (decubitus) tünetei
A felfekvések a bőrön a test nyomásnak kitett helyein keletkeznek, így a háton, az ágyéktájon, a sarkakon, a könyökökön és a csontkiemelkedéseken. A felfekvéseknek gyakran rossz szaguk van.
A decubitus stádiumok szerint osztályozható:
- I. stádium: a bőr kipirosodik, de nem sérül meg, nyomásra nem fehéredik el.
- II. stádium: felületes seb, amely érintheti a bőr külső rétegét vagy a bőr alatti kötőszövetet.
- III. stádium: mélyebb seb, amely a bőr alatti zsír- és izomszövetig terjed.
- IV. stádium: súlyos károsodás, amely akár csontig, ízületig is elérhet.
A tünetek között lehet duzzanat, elszíneződés, váladékozás, fájdalom vagy érzéketlenség is. A bőr környezete gyakran elvékonyodik, kiszárad, megrepedezik.
A felfekvés (decubitus) esetleges komplikációi
Gangréna (a szövetek elhalása), különösen cukorbetegeknél.
További szövődmények lehetnek:
- Fertőzés: a sebek gyakran fertőződnek, ami cellulitishez, csontvelőgyulladáshoz (osteomyelitis) vagy akár szepszishez is vezethet.
- Lázas állapot, elesettség: különösen időseknél és immunhiányos betegeknél.
- Sebgyógyulási zavarok: alultápláltság, cukorbetegség, vérszegénység vagy immunszuppresszív kezelés miatt lassul a regeneráció.
A felfekvés (decubitus) kiváltó okai
A folytonos nyomás eredménye a bőr rossz vérellátása és szétesése, valamint a bőr alatti mélyebb rétegek károsodása.
A leggyakoribb rizikófaktorok közé tartoznak:
- immobilitás, ágyhoz kötöttség
- vizelet- vagy székletinkontinencia
- alultápláltság és kiszáradás
- érzékelési zavarok (pl. neuropátia)
- keringési elégtelenség
- súlyos krónikus betegségek (pl. Parkinson-kór, diabetes)
Friss kutatások szerint a mikromozgások hiánya (pl. apró helyzetváltoztatások alvás közben) legalább annyira káros, mint a teljes mozdulatlanság.
Mit tehet Ön felfekvés (decubitus) esetén
Hívjon orvost a diagnózis megerősítésére. Kérje szakember segítségét, aki megtanítja Önt arra, hogyan kell tisztítani a felfekvést és naponta szakszerű sebészi kötést alkalmazni.
További tanácsok:
- Ne próbálja házilag nyomkodni, kapargatni a sebet!
- Használjon nyomáscsökkentő matracot vagy párnát, ezek segítenek eloszlatni a nyomást.
- Figyelje a seb környezetét: bármilyen bőrpír, melegedés vagy váladékozás rosszabbodás jele lehet.
- Táplálkozzon fehérjedúsan, mert a sebgyógyuláshoz az immunrendszernek szüksége van építőanyagokra.
- Fogyasszon elég folyadékot: a kiszáradás rontja a bőr rugalmasságát és ellenálló képességét.
Mit tehet az orvos felfekvés (decubitus) esetén
Eltávolítja az elhalt szöveteket.
Emellett az orvos:
- antibiotikumos kezelést írhat elő fertőzés esetén
- sebészeti beavatkozást javasolhat súlyos esetben
- modern sebkezelő kötszereket alkalmazhat (hidrogél, hab, ezüstionos kötszer)
- nyomásmentesítő eszközöket írhat fel (pl. antidecubitus matrac)
- dietetikust, gyógytornászt vagy bőrgyógyászt is bevonhat a kezelésbe
Egyes súlyos esetekben sebplasztikai műtétre is sor kerülhet, ha a szövetek kiterjedten károsodtak.
A felfekvés (decubitus) megelőzése
- Úgy helyezzük el az ágylepedőt, hogy az ne legyen ráncos!
- Fordítsuk meg a beteget minden 2 órában!
- Használjunk levegővel vagy vízzel töltött párnát a csontkiemelkedések megtámasztására.
- Tartsuk a bőrt tisztán és szárazon!
- A nyomásnak kitett helyeket masszírozzuk meg egyszer vagy kétszer naponta lanolinnal, hogy a bőr vérkeringését javítsuk!
További megelőző lépések:
- alkalmazzunk fordítólapot a könnyebb helyzetváltoztatáshoz
- használjunk nedvességelvezető, légáteresztő pelenkát
- a beteg folyadékbevitelét naponta ellenőrizzük
- figyeljünk a napi energia- és fehérjebevitelre (pl. dietetikussal egyeztetve)
- oktassuk a gondozókat a korai jelek felismerésére
- használjunk digitális nyomásérzékelő rendszereket (pl. okospárnák, érzékelők), amelyek jelezhetik a túl hosszú ideig fennálló nyomást
A megelőzés kulcsa a gondos, tudatos ápolás, a korai felismerés és a célzott beavatkozás.
Gyakori kérdések a felfekvéssel kapcsolatban
Mennyi idő alatt alakulhat ki felfekvés?
Súlyosan mozgásképtelen betegeknél akár 2-3 óra folyamatos nyomás is elég lehet az első stádium kialakulásához. A folyamat gyorsabb lehet, ha a bőr nedves, sérült vagy rossz az általános egészségi állapot.
Otthon is kezelhető a felfekvés?
Enyhébb (I–II. stádiumú) felfekvés esetén igen, de mindig orvosi felügyelettel, szakszerű sebellátással. Súlyosabb esetekben kórházi kezelésre vagy sebész bevonására lehet szükség.
Léteznek-e új kezelési módszerek?
Igen, például növekedési faktorokat tartalmazó kötszerek, negatív nyomású sebkezelés (VAC-terápia), valamint bioaktív anyagokkal (ezüst, méz, alginát) impregnált kötszerek is elérhetők. Ezek segítik a gyorsabb sebgyógyulást és csökkentik a fertőzés esélyét.
Van-e összefüggés a táplálkozás és a felfekvés között?
Igen. Az alultáplált vagy fehérjehiányos betegek bőre és immunrendszere gyengébb, így a sebek lassabban gyógyulnak, és a fertőzés kockázata is nagyobb. A C-vitamin, cink és fehérje pótlása kiemelten fontos.
A fájdalom mindig együtt jár a felfekvéssel?
Nem feltétlenül. Különösen neuropátiás betegek (pl. cukorbetegek) esetén a fájdalom elmaradhat, ezért nagyon fontos a bőr rendszeres vizsgálata, még akkor is, ha a beteg nem panaszkodik fájdalomra.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!