Elkezdődött a nagyböjt: ezek a legismertebb böjtölési módszerek
A böjtről nehéz írni, mert számtalan változata van, és sok szempontból lehet megközelíteni. Arra kerestük a választ, hogy mi a böjt, milyenek a vallásos és gyógyító böjtök, mi a böjtkrízis és melyek a legismertebb böjtök?
Mi a böjt?
A böjtölés meghatározott céllal végzett, önkéntes döntésen alapuló, meghatározott ideig tartó, részleges vagy teljes korlátozása a táplálkozásnak. Annak ellenére, hogy a böjt biológiai szinten lényegében éhezés, annál mégis több.
A többletet az adja, hogy a böjt akár szellemi, akár egészségügyi alapon történik, mindig kiegészül a fizikai testre vagy lelki/szellemi működésre ható módszerekkel és az életvitel böjti időszakra szóló alapvető átszervezésével jár együtt. Nézzük ezt egy kicsit részletesebben a fenti meghatározás segítségével:
"...meghatározott céllal végzett..."
A böjt esetében vagy vallási/filozófiai/világnézeti célokról beszélünk illetve gyakoriak az egészségügyi célú böjtterápiák, azonban ez utóbbiak sem függetlenek bizonyos ideológiai alapoktól: a mai divatos böjtök közül legtöbb sokkal inkább egyfajta idealista egészségfilozófiát, mintsem valódi élettani ismeretek tükröz. Klasszikus értelemben nem beszélhetünk böjtről, ha a táplálékmegvonásnak nincs megcélzott szellemi vagy fizikai célja.
"...önkéntes döntésen alapuló..."
A böjt lényeges eleme az önkéntesség. Nem tekinthető böjtnek a külső körülményekre (pl. élelmiszerhiány) visszavezethető mennyiségi és/vagy minőségi éhezés, a betegségek okozta étvágytalanság vagy a pszichés eredetű étkezési zavarok (anorexia) - annak ellenére, hogy a szervezet számára mindegy, mi az oka az éhezésnek.
"...meghatározott ideig tartó..."
A böjt fontos tulajdonsága, hogy strukturált időkeretben zajlik. Folyamatos böjtölésnél meghatározott az időtartam, szakaszos böjtnél pedig a szakaszolás pontosan tervezett (mettől meddig, hány alkalommal, stb.). Nem tekinthető böjtnek egy élelmiszercsoport tartós elhagyása, pl. a vegetáriánus étrendek húshiánya. Fontos tétel (főleg a gyógyító böjtöknél), hogy van rávezető illetve levezető szakasza a böjtnek.
"...részleges vagy teljes korlátozása a táplálkozásnak."
A böjt során igen széles határok között mozognak a megszorítások. Egyes böjtök esetében csak egyes élelmiszercsoportok (pl. hús) kerülnek korlátozás alá, klasszikus értelemben a böjt a szilárd élelmiszer fogyasztásának teljes tilalma, egyes irányzatokban pedig a folyadékbevitel is korlátozott.
"...fizikai testre vagy lelki/szellemi működésre ható módszerek..."
A böjtnél nagyon fontosak a kiegészítő módszerek. A fizikai test esetében a vallási böjtöknél a zarándoklatot kell kiemelni, terápiás böjtöknél pedig gyakoriak a különböző "méregtelenítő" módszerek: beöntés, vizelet- és hashajtó készítmények alkalmazása, gyógyteák fogyasztása, szaunázás, mérsékelt fizikai aktivitású tornák, jógagyakorlatok, masszázsok. A lelki/szellemi szintén a vallási böjtöknél a vallási rituálék, lelkigyakorlatok, imák fontosak, a terápiás irányzatoknál inkább a különböző relaxációs és meditációs technikák jellemzőek, illetve újabban pszichoterápiás módszerek egyéni és csoportos alkalmazása is előfordul.
"...az életvitel böjti időszakra szóló alapvető átszervezése"
A böjt alapvető kritériuma, hogy a böjti időszakban megtörje az addig megszokott életviteli ritmust, ezt mind a vallásos, mind a terápiás böjt esetében hangsúlyozzák. A böjt egy fontos eleme az élvezeti szerekről (dohányzás, alkohol, édességek, stb.) való lemondás.
A vallásos böjtökről
A történeti időkben szinte minden vallás gyakorlatába beépült a böjt. Minél magasabb szintre törekedett valaki a vallási tökéletességben, spirituális megismerésben, annál gyakoribb, hosszabb és szigorúbb böjtölés tartozott az életviteléhez. A legendáriumokban található böjt-történetek sok esetben az irrealitás határát súrolják.
A mai vallási gyakorlat böjti szokásai rendkívül felhígultak, biológiai értelemben nem is tekinthetők böjtnek. A katolikus gyakorlatban a 18. századig napi egyszeri étkezés volt engedélyezve meghatározott időpontban, hús, tojás és tejtermék kizárásával. Ma már csak a hús tiltott, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, és megengedett 2 másik, csökkentett mértékű étkezés – ez a "szigorú böjt". Hasonlóan elfajult az iszlám böjtölési gyakorlata: a ramadán alatt a napközbeni böjtöket egy ideje hatalmas éjszakai lakomák váltják. Komolyan vehető böjtök a már csak egyes szerzetesrendeknél, szektákban fordulnak elő – jellemzően ez utóbbiak kerülnek hírbe azzal, ha valamelyik tagjuk súlyos egészségkárosodást szenved a túlzásba vitt aszkézis miatt.
Buddha egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a túlzásba vitt aszkézis inkább akadály, mintsem segítség a Megvilágosodás felé vezető úton.
Gyógyító böjtök
A gyógyító böjtök önállósult alkalmazása viszonylag új (19-20. századi) jelenség, jellemzően az alternatív medicina irányzatai alkalmazzák, újabban egészségi célzatú böjtölés jelent meg egyes paleolit étrendi irányzatokban, illetve testépítő körökben. A vélelmezett hatások igen széles körűek: általános prevenciós területtől a rákgyógyításig szinten mindennel találkozhatunk. A későbbiekben ezekkel fogunk részletesen foglalkozni.
Folyamatos, szakaszos, részleges, teljes böjt
A böjt élettana elég összetett jelenség, ráadásul a szervezetben lejátszódó folyamatokat jelentősen befolyásolja a böjt jellege is. Ezért beszélnünk kell a folyamatos és szakaszos, a részleges és teljes böjtölésről.
A folyamatos böjt esetében a tápanyag- és energia-bevitel a böjtidőszakban a szervezet szükséglete alatt marad, így az éhezés fiziológiai jelenségei határozzák meg a böjt hatását. A folyamatos böjtnek határt szab, hogy a szervezet a saját energia- és tápanyag-tartalékai előbb-utóbb kimerülnek és a szervezet komoly károsodásokat szenvedhet. A kiindulási állapottól függően a hosszú böjtök potenciálisan halálos kimenetelűek lehetnek egészséges egyéneknél is, mert nem lehet megmondani előre, adott egyén szervezete meddig tolerálja az éhezést.
Dietetikus szakértő a böjtről: mit okoz a szervezetünkben? Kattintson tovább!
A szakaszos böjt esetében a böjt ciklikusan ismétlődik, alkalmanként 12-16 (maximum 24) órán át áll fenn. Összességében a szervezet szükségletének megfelelő tápanyag- és energia-bevitel biztosított – az éhezésre jellemző élettani hatások nem, vagy csak részlegesen alakulnak ki. A szakaszos böjtök elméletileg korlátlan ideig fenntarthatóak.
Élettanilag eltér a teljes és a részleges böjtök hatása is. A teljes böjt esetében csak folyadékpótlás (víz) történik, nincs semmilyen tápanyagbevitel, a szervezet gyakorlatilag éhezik. A részleges böjtök esetében kis mennyiségű, általában jellemzően szénhidráttartalmú élelmiszer (zöldség, gyümölcs, gabonatermék) fogyasztható. Élettani szempontból a ketogén étrend a részleges böjtök egyfajta speciális esetének is tekinthető, mert jellemzően egy böjtre jellemző anyagcsere-állapotot tart fenn.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
