Az Amerikai Szívgyógyászati ​​Társaság elárulta, naponta hány csésze kávé az optimális a szív egészsége szempontjából

Időről időre felmerül a kérdés: vajon árt vagy használ az, ha naponta több csésze kávét is megiszunk? Az Amerikai Szívgyógyászati Társaság (American Heart Association, AHA) legfrissebb tudományos összefoglalója megnyugtató választ ad: a mértékletes kávéfogyasztás a legtöbb egészséges felnőtt számára nemcsak biztonságos, hanem több szempontból is kedvező lehet.

Az American Heart Association szakértői a rendelkezésre álló legfrissebb kutatásokat elemezték, hogy felmérjék, milyen kapcsolat van a koffeinfogyasztás és a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint más anyagcsere-problémák között. Az eredmények alapján a kávé jóval kevésbé számít "bűnös élvezetnek", mint azt sokan gondolják.

Mennyi kávé fér bele egy nap?

A szakértők szerint a legtöbb felnőtt számára napi legfeljebb 400 milligramm koffein biztonságosan fogyasztható. Ez nagyjából három-öt csésze hagyományos feketekávénak felel meg, bár a pontos koffeintartalom a kávé típusától és elkészítési módjától is függ.

Gregory Marcus kardiológus, a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) professzora és az AHA szakértői csoportjának vezetője szerint a jelenlegi bizonyítékok alapján ez a mennyiség nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát a legtöbb embernél.

Nem mindegy, mit tesz a kávéba

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kávé önmagában és a cukros, tejszínes kávékülönlegességek között jelentős különbség van.

Ha a kávéhoz nagy mennyiségű cukrot, ízesített szirupokat, tejszínt vagy más magas kalóriatartalmú hozzávalókat adnak, azok jelentősen ronthatják az ital egészségügyi előnyeit. Ilyenkor ugyanis már nem csupán a koffein, hanem a hozzáadott cukor és a telített zsírok hatását is figyelembe kell venni.

A koffein forrása sem egyforma

A tudományos összefoglaló arra is felhívja a figyelmet, hogy nem minden koffeintartalmú ital hat ugyanúgy a szervezetre.

A kávé és a tea számos antioxidánst és egyéb növényi vegyületet tartalmaz, amelyek önmagukban is hozzájárulhatnak a kedvező egészségügyi hatásokhoz. Az energiaitalok ezzel szemben gyakran jóval több koffeint, valamint nagy mennyiségű cukrot és más összetevőket tartalmaznak, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a szív- és érrendszert.

Mi történik a vérnyomással?

Sokan azért kerülik a kávét, mert attól tartanak, hogy megemeli a vérnyomást. A kutatások szerint ez részben igaz, de a kép jóval árnyaltabb.

Akiknek már eleve magas a vérnyomásuk, azoknál a koffein átmeneti vérnyomás-emelkedést okozhat. Ez azonban általában rövid ideig tart.

A hosszú távú vizsgálatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a rendszeres kávéfogyasztás nem feltétlenül növeli a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. Sőt, egyes kutatások szerint a napi több csésze kávét fogyasztóknál még alacsonyabb kockázatot is megfigyeltek.

A kutatók szerint ebben szerepet játszhatnak a kávéban található bioaktív vegyületek – például a klorogénsav –, amelyek kedvezően hathatnak az erekre.

Csökkenhet a 2-es típusú cukorbetegség kockázata

A tudományos bizonyítékok egyik legkövetkezetesebb megállapítása, hogy a rendszeres kávéfogyasztók körében ritkábban alakul ki 2-es típusú cukorbetegség.

Több nagyszabású vizsgálat is azt találta, hogy napi három vagy annál több csésze kávé fogyasztása számottevően alacsonyabb cukorbetegség-kockázattal jár együtt. Egyes kutatásokban a különbség megközelítette a 30 százalékot azokhoz képest, akik egyáltalán nem ittak kávét.

Bár ez nem bizonyítja, hogy maga a kávé előzi meg a betegséget, az összefüggés több, egymástól független vizsgálatban is megjelent.

A szívbetegségek ellen is védhet

Az AHA által elemzett kutatások alapján a mérsékelt kávéfogyasztás összefüggésbe hozható a koszorúér-betegség kisebb kockázatával is.

Egy több mint harminc kutatást összesítő metaanalízis szerint a napi körülbelül három és fél csésze kávé fogyasztása nagyjából 10 százalékkal alacsonyabb koszorúér-betegség-kockázattal járt együtt.

A UK Biobank több százezer résztvevőjének adatait feldolgozó kutatásban pedig azt találták, hogy a legkedvezőbb eredményeket napi két-három csésze kávé mellett figyelték meg.

A stroke kockázata is alacsonyabb lehet

Hasonló összefüggést találtak az agyi érkatasztrófák esetében is.

Az elemzett kutatások szerint azoknál, akik naponta három-négy csésze kávét fogyasztottak, mintegy 20 százalékkal kisebb volt a stroke előfordulásának valószínűsége azokhoz képest, akik nem ittak kávét.

A kutatók szerint ezek a kedvező hatások valószínűleg nem kizárólag a koffeinnek köszönhetők, hanem a kávéban található számos más növényi vegyületnek is.

Kinek érdemes óvatosnak lennie?

Bár a legtöbb egészséges felnőtt számára a mérsékelt kávéfogyasztás biztonságosnak tekinthető, vannak kivételek.

Magas vérnyomás, szívritmuszavar, várandósság, illetve koffeinérzékenység esetén érdemes orvossal egyeztetni a biztonságos mennyiségről. Egyes gyógyszerek – például bizonyos antidepresszánsok vagy antibiotikumok – szintén befolyásolhatják a koffein lebontását, ezért ilyenkor a megszokott adag is erősebb hatást válthat ki.

Nem a több a jobb

Az AHA szakértői szerint a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján a napi három-öt csésze feketekávé a legtöbb ember számára biztonságos mennyiségnek számít, és összefüggésbe hozható a koszorúér-betegség, a stroke, a szívelégtelenség, a pitvarfibrilláció, valamint a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával.

Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kutatások többsége megfigyeléses jellegű, ezért nem lehet biztosan kijelenteni, hogy kizárólag a kávé okozza ezeket az előnyöket. A tudósok további vizsgálatokkal szeretnék pontosabban feltárni, milyen szerepet játszik maga a koffein, illetve a kávéban található több száz egyéb bioaktív vegyület az egészségre gyakorolt kedvező hatásokban.

Miért nem ugyanúgy hat a kávé mindenkire? A genetika is szerepet játszik

Biztosan Ön is ismer olyan embert, aki este is megiszik egy dupla eszpresszót, mégis gond nélkül elalszik, míg mások már egy délutáni kávé után is álmatlanul forgolódnak. Ennek egyik oka a genetika lehet. A koffein lebontását elsősorban a májban működő CYP1A2 nevű enzim végzi, amelynek aktivitása öröklött tényezőktől is függ. Vannak úgynevezett „gyors lebontók”, akik szervezetéből a koffein hamar kiürül, míg a „lassú lebontóknál” hosszabb ideig fejti ki a hatását.

Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a két-három csésze kávé egyik embernél kellemes élénkséget okoz, másnál viszont szívdobogásérzést, remegést, idegességet vagy alvászavart válthat ki. Éppen ezért nincs mindenki számára tökéletesen egyforma ajánlás: hiába tekinthető napi 400 milligramm koffein biztonságosnak a legtöbb egészséges felnőtt számára, érdemes mindig a saját szervezete jelzéseire is figyelni.

A szűrt és a kotyogós kávé között is van különbség

A kávé egészségre gyakorolt hatását nemcsak a mennyisége, hanem az elkészítési módja is befolyásolhatja. A papírfilterrel készült szűrt kávéban ugyanis jóval kevesebb olyan természetes olajos vegyület – elsősorban cafestol és kahweol – marad, amelyek nagyobb mennyiségben fogyasztva emelhetik az LDL-, vagyis a „rossz” koleszterin szintjét.

A kotyogós, a francia presszóval készített vagy a török kávé esetében ezekből az anyagokból több kerülhet a csészébe, mivel nincs papírfilter, amely visszatartaná őket. Ez nem jelenti azt, hogy ezeket a kávéfajtákat kerülni kellene, de akinek magas a koleszterinszintje vagy fokozott a szív- és érrendszeri kockázata, annak érdemes lehet időnként a szűrt kávét választania. A legtöbb ember számára azonban továbbra is a mértékletes fogyasztás és az egészséges életmód a legfontosabb szempont.

Figyelmébe ajánljuk

Instant kávé: barát vagy ellenség? Amit érdemes tudnia, mielőtt a következő csészéért nyúl

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!