Hat állapot, amikor a kávé nem tesz jót! Figyelmeztető jelek, hogy inkább tegye félre a csészét

A kávé alapvetően egészséges ital lehet, de nem mindenkinek és nem minden élethelyzetben. Bizonyos állapotokban a kávé többet árthat, mint használ.

A kávé világszerte az egyik legkedveltebb ital: reggeli ébresztő, munkahelyi társ, délutáni frissítő. Nem véletlenül – a benne lévő koffein élénkíti a központi idegrendszert, javítja a koncentrációt, és még az anyagcserét is serkentheti. Számos kutatás szerint mérsékelt fogyasztása csökkentheti bizonyos szív- és érrendszeri betegségek, sőt a stroke kockázatát is. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a kávé – bármennyire is szeretjük – többet árthat, mint használ.

Kinek nem ajánlott a kávé?

1. Gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa)

A kávé hashajtó hatása miatt a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás aktív szakaszában fokozhatja a hasmenést és a hasi görcsöket. Nyugalmi fázisban sem biztos, hogy jól tolerálható, ezért érdemes egyéni kísérletezéssel megfigyelni, hogyan reagál rá a szervezet. Van, akinél a tej elhagyása javít, másoknál még így is panaszokat okozhat.

2. Reflux és gyomorégés

A koffein fokozza a gyomorsav-termelést, és ellazíthatja a nyelőcső alsó záróizmát, ami elősegíti a savas gyomortartalom visszaáramlását. Ez súlyosbíthatja a gyomorégést, a maró érzést a nyelőcsőben, valamint a reflux egyéb tüneteit, például a köhögést, savas felböfögést vagy a nyelési nehézségeket.

3. Magas koleszterinszint

A szűretlen kávé (például a török kávé vagy a french press) tartalmaz egy cafestol nevű vegyületet, amely emeli az LDL („rossz”) koleszterin szintjét. Akinek magas a koleszterinszintje, annak érdemes szűrt kávét vagy koffeinmentes változatot választania.

4. Epilepszia

Epilepszia esetén a túl sok koffein fokozhatja a rohamkészséget, ráadásul gátolhatja bizonyos antiepileptikumok – például a topiramát – felszívódását, ezzel csökkentve a gyógyszer hatékonyságát.

5. Pánikbetegség és erős szorongás

A koffein stimuláló hatása felpörgeti a szívritmust, emeli a vérnyomást, és idegrendszeri izgalmat vált ki. Ez növelheti a pánikrohamok gyakoriságát, és fokozhatja a szorongásos tüneteket.

6. Zöld hályog (glaukóma) kockázata

A kutatások szerint a rendszeres, nagy mennyiségű kávéfogyasztás összefügghet a szem belső nyomásának emelkedésével, ami fokozhatja a glaukóma kialakulásának esélyét. Ha családi előfordulás ismert, érdemes a napi adag csökkentése.

Mit mondanak a legújabb kutatások?

Az utóbbi években a kávé egészségre gyakorolt hatásáról több száz kutatás született, amelyek közül sok alátámasztja, hogy mértékletes fogyasztása (napi 3–4 csésze) nemcsak biztonságos, hanem jótékony is lehet. Ugyanakkor a kávé hatása erősen egyéni: a genetikai koffein-anyagcsere, az életmód, a társbetegségek és a gyógyszerhasználat egyaránt befolyásolja, ki hogyan reagál rá.

Gyulladásos bélbetegségek esetén egy 2022-es, Inflammatory Bowel Diseases folyóiratban megjelent vizsgálat szerint a koffein serkentheti a bélmotilitást, ami a fellángolás időszakában ronthatja a tüneteket. Nyugalmi fázisban kis mennyiség tolerálható lehet, de érdemes egyéni kísérletezéssel beállítani a fogyasztást.

Reflux esetén a Journal of Gastroenterology több tanulmányt is összegzett, amelyek szerint nemcsak a koffein, hanem a kávé savassága is hozzájárulhat a tünetek romlásához. Érdekes módon a koffeinmentes változat is okozhat panaszokat a savasság miatt.

Magas koleszterinszint esetén a cafestol hatása jól dokumentált. A American Journal of Clinical Nutrition szerint napi 5 csésze szűretlen kávé akár 8–10%-kal is növelheti az LDL-szintet. A papírfilteres kávé viszont kiszűri a cafestolt, így kevésbé kockázatos.

Epilepszia esetén a koffein idegrendszeri izgató hatása mellett az is probléma, hogy a koffein fokozhatja a dopamin- és glutamát-aktivitást, amelyek bizonyos rohamtípusokat provokálhatnak. A gyógyszer–koffein kölcsönhatások (pl. topiramát felszívódásának gátlása) szintén figyelmet igényelnek.

Pánikbetegség és szorongás területén a Harvard Medical School 2023-as áttekintése szerint a koffein fokozza az adrenalin-kibocsátást, ami testi tüneteket (szívdobogás, izzadás, remegés) okoz. Ezek hasonlóak lehetnek a pánikroham tüneteihez, így könnyen kiválthatják vagy felerősíthetik azokat.

Zöld hályog esetén egy Investigative Ophthalmology & Visual Science kutatás rámutatott, hogy a magas koffeinbevitel 1–2 órán belül akár 2–3 Hgmm-rel is növelheti a szem belső nyomását. Bár ez egészséges szemnél nem jelentős, glaukóma kockázat esetén hosszú távon számíthat.

Végszó: A kávé nem „jó” vagy „rossz” önmagában – a kulcs a mértékletesség és a személyre szabott fogyasztás. Ha valaki a fent említett betegségekben érintett, érdemes nemcsak a kávéadagot, hanem az elkészítés módját (szűrt vagy szűretlen) és a koffeintartalmat is figyelembe venni. Az orvosi konzultáció pedig a legbiztosabb módja annak, hogy a kávé élvezete ne jelentsen egészségügyi kockázatot.

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok

• Mikor nem szabad kávét inni? Nem ajánlott kávét fogyasztani gyulladásos bélbetegségek aktív szakaszában, reflux esetén, magas LDL-koleszterinszintnél, epilepsziában, pánikbetegség vagy erős szorongás fennállásakor, valamint zöld hályog esetén.
• Miért nem ajánlott kávé gyulladásos bélbetegségnél? Mert fokozhatja a hasmenést és a görcsöket, különösen a betegség fellángolásakor.
• Hogyan befolyásolja a kávé a refluxot? A koffein növeli a gyomorsav-termelést, és ellazítja a nyelőcső záróizmát, ami súlyosbíthatja a reflux tüneteit.
• A kávé növelheti a koleszterinszintet? Igen, a szűretlen kávéban található cafestol emelheti az LDL („rossz”) koleszterin szintjét.
• Káros lehet a kávé epilepsziásoknak? Igen, mert fokozhatja a rohamkészséget, és rontja bizonyos gyógyszerek felszívódását.
• Mi a gond a kávéval glaukóma esetén? Nagy mennyiségben növelheti a szem belső nyomását, ami fokozhatja a zöld hályog kockázatát.

Gyakori kérdések a kávézás egészségügyi hatásairól

Mennyi kávé fogyasztása számít egészségesnek?

A legtöbb egészséges felnőtt számára napi 3–4 csésze kávé – ami körülbelül 300–400 mg koffeint jelent – általában biztonságos. Ez a mennyiség összefüggésbe hozható alacsonyabb szív- és érrendszeri kockázattal, jobb kognitív teljesítménnyel és kisebb 2-es típusú cukorbetegség-kockázattal. Ugyanakkor az egyéni koffeinérzékenység nagy eltéréseket mutat: egyesek már egy csésze után is nyugtalanságot, szívdobogást vagy alvászavart tapasztalhatnak. A koffeintartalom a kávé típusától és elkészítési módjától is függ, így fontos figyelembe venni a személyes toleranciát. A mértékletesség kulcsfontosságú, különösen bizonyos betegségek fennállása esetén.

A kávé dehidratálja a szervezetet?

Régebben elterjedt nézet volt, hogy a kávé vízhajtó hatása miatt dehidratál, de a kutatások szerint mérsékelt fogyasztásnál ez nem igaz. A szervezet hozzászokik a koffeinhez, így a vízhajtó hatás jelentősen csökken, és a kávéval bevitt folyadék beleszámít a napi hidratációba. Nagy mennyiségű kávé (napi 6–8 csésze felett) azonban valóban fokozhatja a vizeletürítést, ami folyadékvesztéssel járhat. Ezért érdemes mellette vizet is fogyasztani, különösen meleg időben vagy sportoláskor. A kiegyensúlyozott folyadékbevitel így kávé mellett is fenntartható.

A kávé valóban növeli a koleszterinszintet?

Nem minden kávé, de a szűretlen kávéfajták – például a török kávé, az eszpresszó vagy a french press – tartalmaznak egy cafestol nevű vegyületet, amely emelheti az LDL („rossz”) koleszterin szintjét. Kutatások szerint napi több csésze szűretlen kávé fogyasztása akár 8–10%-kal is növelheti a koleszterinszintet. Szűrt kávé (például filteres vagy kapszulás) esetén ez a hatás minimális, mert a papírfilter kiszűri a cafestolt. Ha valaki magas koleszterinszinttel küzd, érdemes a szűrt változat mellett dönteni.

A kávé javítja a sportteljesítményt?

Igen, a koffein bizonyítottan fokozza a fizikai teljesítményt, különösen állóképességi sportokban, mint a futás vagy a kerékpározás. A koffein stimulálja a központi idegrendszert, csökkenti a fáradtságérzetet, és növeli a zsírégetés arányát a terhelés során. A hatás egyénenként eltérő, és túl magas adag (több mint 6 mg/testtömegkilogramm) mellékhatásokat okozhat, például remegést vagy szapora pulzust. A sportolók gyakran edzés vagy verseny előtt 30–60 perccel fogyasztanak kávét vagy koffeintartalmú italokat a teljesítmény fokozása érdekében. Ez azonban csak akkor biztonságos, ha nincs olyan egészségügyi állapot, ami kizárja a koffeinfogyasztást.

Igaz, hogy a kávé ronthatja a refluxot?

Igen, a koffein serkenti a gyomorsav-termelést, és ellazíthatja a nyelőcső alsó záróizmát, ami megkönnyíti a savas gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe. Ez fokozhatja a gyomorégést, a savas felböfögést, a köhögést és a torokfájást. Egyeseknél a koffeinmentes kávé is kiválthat tüneteket a savasság miatt, ezért érdemes megfigyelni, milyen típusú kávé okoz panaszokat. Reflux esetén a teljes elhagyás vagy a nagyon mérsékelt fogyasztás lehet a legjobb megoldás.

Hogyan befolyásolja a kávé a szorongást és a pánikbetegséget?

A koffein stimulálja a központi idegrendszert, növeli az adrenalin-kibocsátást, ami szapora szívverést, remegést és fokozott éberséget okozhat. Ezek a tünetek hasonlíthatnak a pánikroham jeleire, sőt, bizonyos esetekben ki is válthatják azokat. Akik hajlamosak szorongásra vagy pánikbetegségben szenvednek, gyakran már kisebb mennyiségű kávé után is rosszabbul érzik magukat. Számukra a koffein csökkentése vagy teljes elhagyása jelentősen javíthatja a közérzetet.

A kávé hatással van az alvás minőségére?

Igen, a koffein akár 6–8 órán keresztül is aktív lehet a szervezetben, így késő délutáni vagy esti fogyasztása könnyen okozhat elalvási nehézséget vagy felszínes, nyugtalan alvást. Egyesek genetikai okokból lassabban bontják a koffeint, ezért náluk már a kora délutáni kávé is zavarhatja az éjszakai pihenést. A rossz minőségű alvás hosszú távon fáradtsághoz, hangulatingadozáshoz és koncentrációs problémákhoz vezethet. Ha valaki alvásproblémákkal küzd, érdemes a kávét délelőttre korlátozni. Koffeinmentes változat választásával viszont megmaradhat a kávézás élménye anélkül, hogy rontaná az alvást.

Valóban növeli a kávé a zöld hályog kockázatát?

A nagy mennyiségű koffein rövid távon emelheti a szem belső nyomását, ami hosszú távon hozzájárulhat a glaukóma kialakulásához vagy súlyosbodásához. Aki családi érintettség miatt veszélyeztetett, jobban teszi, ha mérsékli a kávéfogyasztást. Bár egy-egy csésze nem feltétlenül árt, a napi több adag erős kávé tartósan magasabb nyomáshoz vezethet a szemben. Érdemes szemészeti ellenőrzést végezni, ha valaki nem akar lemondani a kávéról.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!