Nem méreg, de nem is ártatlan szénhidrát – így hat valójában a maltodextrin a szervezetre

Egy gyakori adalékanyag nyomában: mit tesz a maltodextrin a szervezettel?

Ha eddig nem ismerte a maltodextrin nevét, valószínűleg már találkozott vele: ez az adalékanyag nagyon gyakran szerepel a feldolgozott élelmiszerek címkéjén, függetlenül attól, hogy gabonapehelyről, „diétás” snackről vagy sportitalról van szó. A közbeszédben is egyre gyakrabban hallani róla — olykor úgy, mintha ez a „legveszélyesebb szénhidrát” lenne. Nézzük, mit mondanak róla a valódi kutatások és hiteles források.

Mi az a maltodextrin?

A maltodextrin egy szénhidrát, pontosabban egy poliszacharid, amelyet keményítő lebontásával állítanak elő. Leggyakrabban kukoricából, búzából, rizsből vagy burgonyából származik, és fehér, íztelen, vízben jól oldódó por formájában kerül az élelmiszerekbe.

Élelmiszeripari szempontból ideális adalék: javítja az állagot, stabilizál, térfogatot növel, így sok helyen alkalmazzák sűrítő- vagy töltőanyagként, és gyakran együtt szerepel más édesítőkkel is, például „cukormentes” termékekben.

A feldolgozott élelmiszerekben betöltött elterjedt szerepe miatt nem látható közvetlenül a hasznossága vagy kockázata — de érdemes mögé nézni a hatásmechanizmusnak és a tudományos eredményeknek.

Gyorsan felszívódó szénhidrát – miért számít ez?

A maltodextrin egyik legfontosabb jellemzője az egyszerű szénhidrátokhoz hasonló lebomlás: a szervezet gyorsan glükózzá alakítja, ami miatt a vércukorszint igen gyorsan megemelkedhet fogyasztása után.

Ez a magas glikémiás reakció különösen fontos lehet Önnek, ha:

• inzulinrezisztenciával küzd,
• 2-es típusú cukorbetegségben él,
• vagy egyszerűen szeretné egyenletesen tartani a vércukorszintjét.

Tudományos vizsgálatok azt is kimutatták, hogy még olyan termékekben is, amelyeket diabéteszesek számára „diabétesz-barátként” vagy „alacsony cukortartalmúként” jelölnek, a maltodextrin az energiacentrikus glikémiás válasz miatt hozzájárulhat a vércukorszint kiugrásához.

Más szénhidrátokkal összehasonlítva, mint például a fruktóz, amely sokkal lassabban emeli a vércukrot, a maltodextrin hatása gyors és erőteljes.

A bélflóra szerepe és amit a kutatások mondanak

Az utóbbi években a bélmikrobiom (a bélbaktériumok összessége) hatalmas figyelmet kapott, és nem véletlenül: összefüggései vannak többek között az anyagcserével, gyulladással és immunrendszerrel. Kutatások szerint a maltodextrin maga is képes hatni a bél baktériumközösségére — még abban az értelemben is, hogy nem tekinthető tökéletes „semleges placebónak” randomizált vizsgálatokban.

Egy 2022-es rendszeráttekintő tanulmány azt találta, hogy a maltodextrin a humán emésztőrendszerre és mikrobiomra gyakorolt hatásokat mutat olyan vizsgálatokban, ahol eredetileg placebóként használták. Ez azt jelzi, hogy a szervezet nem fogja fel egyszerű semleges anyagként, hanem biológiai reakciókat válthat ki.

További megfigyelések szerint egyes vizsgálatokban a maltodextrin csökkentette a „jó” baktériumok arányát, miközben a kevésbé jótékony mikroorganizmusok aránya nőtt, ami elméletben gyulladásos folyamatokhoz vagy a bélrendszer egyensúlyának felborulásához vezethet.

Fontos azt hangsúlyozni, hogy ezek a hatások mérsékeltek, változatosak és erősen egyéni tényezőkhöz kötöttek, így nem szemléltethetők úgy, mint egy mindenkinél fennálló, automatikus károsodás. Ugyanakkor azt alátámasztják, hogy a feldolgozott élelmiszerek összetevőinek komplex hatása összességében számít, nem csupán egyetlen adalékanyagé.

Biztonság és felhasználás — mit mondanak a hatóságok?

Az FDA például a maltodextrint a „Generally Recognized As Safe” — vagyis széles körben biztonságosnak ismert — összetevők közé sorolja. Ez azt jelenti, hogy az általános élelmiszer-felhasználásra nem tartják toxikusnak vagy tiltandónak. Ugyanakkor érdemes megérteni, hogy a biztonság és az ideális étrend nem feltétlenül ugyanazt jelentik. Egy összetevő biztonságos lehet abban az értelemben, hogy nem okoz akut mérgezést, mégis nem ajánlott nagy mennyiségben minden napra rendszeresen fogyasztani.

Hol találkozhat vele?

A maltodextrin szinte mindenhol ott van, ahol feldolgozott élelmiszereket találunk: snackekben, instant levesekben, kész szószokban, „cukormentes” rágcsálnivalókban és sportitalokban egyaránt.

Ráadásul sokszor nem látszik elsőre: a címkén nem mindig szerepel cukorként, pedig a szervezetben gyorsan glükózzá alakul, ami a vércukorszintre hasonlóan hat, mint a finomított cukrok többsége.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Amikor az egészséges táplálkozásról beszélünk, két fontos megállapítást érdemes szem előtt tartani:

1. 1 A maltodextrin önmagában nem „mérgező”. A jelenlegi tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, hogy maltodextrin önmagában közvetlenül okozna cukorbetegséget vagy súlyos betegségeket — de fogyasztása gyors vércukoremelkedést eredményezhet, ami metabolikus problémák esetén számít.
2. 2 A feldolgozott élelmiszerek összessége számít. Maltodextrin ugyanis jellemzően nem egyedül van jelen a termékekben: együtt szerepel más adalékokkal és ízfokozókkal, amelyek együttesen hatnak a szervezetre. A tudományos irodalom ezért ma már egyre inkább azt hangsúlyozza, hogy az étrend mint egész — különösen az ultra-feldolgozott élelmiszerek aránya — befolyásolja hosszú távon a vércukorszabályozást, testsúlyt és anyagcsere-folyamatokat.

Gyakorlati tanácsok – mit érdemes tenni?

• Olvassa el a címkéket: ha azt látja, hogy maltodextrin az első néhány összetevő között szerepel, érdemes megfontolni, hogy van-e ennél természetesebb alternatíva.
• Törekedjen a teljes értékű ételekre: zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és magvak — ezek olyan rostban gazdag, lassabban emészthető szénhidrátforrások, amelyek nem okoznak hirtelen vércukor-ugrást.
• Ne féljen, csak tudatosan válasszon: a maltodextrint nem kell mindenáron elkerülni, de nem is célszerű automatikusan minden termékben elfogadni. Az étrend arányairól és mintázatáról van szó, nem egyetlen összetevőről.

Összegezve

• A maltodextrin biztonságosnak minősül, de fontos megérteni, hogy gyorsan emésztődő szénhidrát, és feldolgozott élelmiszerekben betöltött szerepe miatt a mindennapi táplálkozási mintázat részeként érdemes tudatosan kezelni.
• A maltodextrin egy poliszacharid, melyet elsősorban kukoricából, rizsből, búzából vagy burgonyából állítanak elő, és főként feldolgozott élelmiszerekben használják, hogy javítsák azok állagát és stabilitását.
• Ez az adalékanyag gyors felszívódású szénhidrát, mely a szervezetben gyorsan glükózzá alakul, emiatt a vércukorszint azonnali emelkedését eredményezheti.
• Tanulmányok kimutatták, hogy a maltodextrin befolyásolhatja a bél mikrobiómát, csökkentve a kedvező baktériumok arányát és elősegítve gyulladásos reakciókat bizonyos esetekben.
• Az Egészségügyi hatóságok által széles körben biztonságosnak ismert anyagként tartják számon, bár mértékelt fogyasztása ajánlott a kiegyensúlyozott étrend érdekében.
• A maltodextrint gyakran használják feldolgozott ételekben, például snackekben, szószokban és sportitalokban, különösen az 'alacsony cukortartalmú' és 'diétás' termékekben.

Figyelmébe ajánljuk

WHO: ennyire károsak lehetnek a mesterséges édesítőszerek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!