Ezeket látta már?

Sötét és világos méz: melyik, milyen bajra jó?

Dietetika
2021. március 28. 08:09
mez_nyito_0

Milyen tápanyagok és gyógyhatású anyagok vannak a mézben? Használhatjuk-e kúraként, és milyen egészségügyi problémákra?

A méz fogyasztását már a híres ókori görög orvos, Hippokratész is ajánlotta, de az ezt megelőző korokból is van tárgyi emlék a méhészettel és a mézfogyasztással kapcsolatban.

Az édesítőszerként és élelmiszerként történő alkalmazás nem az egyetlen tulajdonsága a méznek, az alacsony koncentrációban jelenlévő egyéb anyagok (ásványi sók, enzimek, fehérjetermészetű anyagok, vitaminok) biológiai hatásai sem elhanyagolhatók.

A mézben található ásványi alkotórészek aránya viszonylag alacsony (0,17 %), a mért szélső határok 0,02 és 1,00 %.

A sötét színű és édesharmat típusú mézfajták ásványi alkotókban gazdagabbak: a virágmézek ásványianyag-tartalma 0,15, az édesharmatmézeké 0,96 % volt. Az ásványianyag-tartalomra a talaj összetétele is befolyással van. Magyarországon általában a világos színű, ásványi alkotókban viszonylag szerény méztípusok dominálnak.

Mi van a mézben?

A mézben legnagyobb mennyiségben a kálium van jelen; ezt követik mind kisebb mennyiségben a kén, a klór, a kalcium, a foszfor, a szilícium-dioxid, a magnézium, a nátrium, a vas, a mangán és a réz. Általánosságban megállapítható az, hogy a napi szükséglethez képest a méz ásványianyag-tartalma nem túl magas.

A sötétebb mézfajták gazdagabbak ásványi anyagokban

Mégis, a mézfogyasztás előnyösen egészíti ki a napi táplálékban felvett ásványisó-tartalmat. A kúraszerű - részben más értékes élelmiszerekkel kombinált - mézfogyasztás hatásait, főként a század első felében nagyszámú klinikai vizsgálattal kutatták.

A vastartalom szerepéről pl. megállapították azt, hogy a sötét mézfajtákkal kúraszerűen táplált vérszegény gyermekek hemoglobinszintje kifejezettebben nőtt, mint a világos színű mézféléket is fogyasztóké. A tej-méz kúra - feltehetően a tej és a méz kalciumtartalmának köszönhetően - a mészháztartás zavarait is kedvezően befolyásolta. A kedvező klinikai tapasztalatokat a méz alacsony vastartalma azonban nem magyarázza kellően.

Az azóta eltelt idő alatt az újabb biokémiai kutatások viszont fölfedték azt, hogy a mézben nagy mennyiségben található fruktóz más táplálékokból is elősegíti a vas felszívódását, előmozdítva ezáltal a hemoglobin fokozottabb képződését.

A savak a kis - kb. 0,05 %-os - részarányuk ellenére hozzájárulnak a méz ízéhez és a hosszú ideig történő eltarthatóságához. A jellegzetes savas ízt azonban a többi édes alkotórész elfedi. A legnagyobb mennyiségben található glukonsavon kívül kimutattak hangya-, tej-, vaj-, oxál-, borkő-, alma-, pyroglutamin-, piruvát-, ketoglutár- és glikolsavat. A savtartalom és a glükóz okozta inzulintermelés növekedés magyarázza a rendszeres mézfogyasztás étvágyjavító hatását. Az inzulintól függő biokémiai folyamatok következményeként a fölöslegben, a szükséges mennyiség felett bevitt szénhidrát (azaz energia) a zsírszövetekben raktározódik, ezáltal nő a testtömeg; ez különösen leromlott testi kondícióval jellemezhető egészségi állapotokban, betegség utáni lábadozásban (amikor az étvágy is csökkent) szembetűnő.

A mézfogyasztás ilyen esetekben előnyös, főként ha azt helyesen, célszerűen megválasztott étrend, sok fehérjét és vitamint tartalmazó élelmiszerek is kiegészítik. A savtartalom másik - az előbbivel ellentétben önálló - kellemetlenebb hatása az érzékeny gyomrú emberek esetében a mézfogyasztás követően néha fellépő gyomorégés. Valószínű az, hogy az igen ritkán előforduló mézintolerancia (a mézfogyasztást komoly egészségi kockázat miatt lehetetlenné tevő tünetegyüttes) viszont elsősorban nem a savtartalom, hanem az enzimhiány okozta fruktóz-intolerancia következménye.

Miért kell nekünk az enzim?

Az enzimek olyan ún. biológiai katalizátorok, amelyek az élő szervezetekben lejátszódó biokémiai reakciók és folyamatok végrehajtásához nélkülözhetetlenek. A mézben is találhatók enzimek, amelyek a nektárból vagy édesharmatból, a méh szervezetéből, sőt a mézbe vagy nektárba jutott élesztőkből vagy egyéb mikroorganizmusokból is származhatnak. A mézenzimek a mézben végbemenő kémiai reakciók szempontjából fontosak (pl. az invertáz a nektár szacharóztartalmát alakítja át fruktózzá és glükózzá), nincs közvetlen hatásuk az emberi szervezetre.

A méz nagymértékű stabilitásáért a magas cukorkoncentráció és a glükóz-oxidáz enzim a felelős. Ez az enzim a glükózt glükonolaktonná és bomlékony, fertőtlenítő hatású hidrogénperoxiddá alakítja át. A glükonolakton később glükonsavvá, a mézben található legfontosabb savvá alakul át. A hidrogénperoxid fertőtlenítő hatását, kisebb mértékben az egyes mézfajtákban előforduló különféle illóolajok is kiegészítik. Ennek következtében a mézben baktériumok nem, vagy csak kivételesen tudnak megtelepedni, szaporodni pedig nem képesek benne.

Az ókori egyiptomiak és általában a népgyógyászat a mézet és a mézzel készült kenőcsöket szívesen használta sebek fedésére, kezelésére. A kedvező hatás magyarázata egyrészt a hidrogénperoxid tartalommal, másrészt azzal magyarázható, hogy a méz ozmotikus alapon helyileg folyadékáramot indít be, fokozza a véráramlást.

A méz magas energiatartalmú, értékes biológiai tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer

A méz magas energiatartalmú, értékes biológiai tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer

Forrás: EgészségKalauz


Aminosavak

Az aminosavak az élő szervezetek felépítéséhez és működéséhez nélkülözhetetlen építőkövei.

A mézben szabad aminosavak és fehérjék is előfordulnak. Egyes vizsgálatok szerint a nektárfélékben 7,5-79,1 mg/100g aminosav található, a vizsgált nektármintákban a prolin és a szerin voltak a domináló aminosavak. A prolin a legfontosabb méz-aminosav, ez az aminosav a tárolás során elég jelentős mértékben lebomlik. Több, valószínűleg a méh szervezetéből vagy növényi forrásból származó fehérjét is leírtak.

A mézben lévő szabad aminosavak és fehérjék mennyisége mérhető, az a viszonylag magas napi aminosav- és fehérjeszükséglet miatt olyan jelentéktelen, hogy az emberen mérhető biológiai hatásuk nem észlelhető.. A mézfehérjék ezen kívül a méz színében, zavarosságában vagy buborékképződésében fontos kolloidokban vannak jelen, az az állítás, hogy a mézfogyasztás a kolloidtartalom miatt a gyomorfekélyt gyógyítja, túlzás.

Vitaminok

A vitaminok rendkívül kis mennyiségben fordulnak elő a méhészeti termékekben, szerepük jóformán elhanyagolható. Mégis említést érdemelnek a legtöbb méztípusban megtalálható nikotinsav, aszkorbinsav (C-vitamin), a B csoport vitaminjai (B1, B2, B5, B6), valamint a biotin (H-vitamin). A feketeribiszke és a pohánka mézében a vitaminokhoz sorolt, a hajszálerek falának átjárhatóságát csökkentő, az ellenállást növelő rutin (P-vitamin) fordul elő.

A méz acetilkolin-tartalmáról gyakran téves magyarázatok olvashatók az apiterápiás irodalomban. A méz átlagos acetilkolin-tartalma 0,06-0,5 mikrog/100g. Ez az anyag az emberi szervezetben az idegingerületi folyamatok ún. kémiai mediátora, hiánya súlyos tünetekhez, betegséghez vezet. Nem bizonyított az, hogy a mézfogyasztásnak ill. az acetilkolin-tartalomnak bármiféle terápiás hatása lenne a szívdekompenzációban, ennek több oka van, pl. szájon keresztül adva az acetilkolin nem szívódik fel, a szervezetben a kolineszteráz enzim rövid időn belül elbontja, az acetilkolin instabil, stb.

Az egyes növényekből származó illóolaj-, flavonoid-, gyanta-, terpénszármazék-, frazenol- stb- tartalom gyakran annyira csekély, hogy kérdéses az, van-e egyáltalán mérhető biológiai hatásuk vagy jelentőségük. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a méz enyhe hashajtó hatásában - a cukortartalmon kívül - az illóolajok is szerepet játszanak.

Klinikailag bizonyított, az empirikus megfigyelések szerint viszont gyakran tapasztalható a mézfogyasztás kedvező hatása enyhébb bronchitis és meghűléses betegségek során, különösen ha azt nyálkaoldó és izzasztó hatású házi szerek (pl. meleg hársfatea) használata egészíti ki. Feltehető, hogy e hatás létrejöttéért az előbb röviden jellemzett egyéb anyagok (illóolajok, terpének stb.) a felelősek.

A méz egyik érdekes, de elegendő gyakorlati tapasztalat híján kellően még nem értékelt alkalmazási területe az intravénás vagy orális formában történő adagolás alkoholmérgezés esetén. Egyes vélemények szerint a szájon át (orálisan) vagy injekció formájában bejuttatott fruktóz vagy méz megkönnyíti az alkoholszint csökkentését, különösen aszkorbinsavval (C-vitamin) együtt adagolva. Egyes kísérletek szerint a CCl4-dal kezelt és részben hepatektomizált patkányokban a méz elősegítette a máj regenerációját. A metionin májvédő és májregeneráló hatását a méz felerősíti.

A méz magas energiatartalmú, értékes biológiai tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer

A méz magas energiatartalmú, értékes biológiai tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer

Forrás: EgészségKalauz


Hivatalos gyógyszer?

A méz régebben a különböző magyar és külföldi gyógyszerkönyvekben hivatalos gyógyszerként szerepelt. A mai felfogás szerint a méz önmagában - jóllehet értékes biológiai hatásai vannak - nem tekinthető gyógyszernek. Ma is szívesen alkalmazzák viszont más gyógyszerekkel együtt, vagy ülepedést gátló, ízjavító hatása miatt folyékony gyógyszerek gyógyszertechnológiai segédanyagaként.

Egyes szakemberek a mézzel készült kakaószirupot ("Mel cacao") mikrobiológiailag stabil jól eltartható segédanyagnak találták és felhasználását ajánlották gyermekgyógyászati, magisztrális (gyógyszertárban készített) folyadékok, szuszpenziók készítéséhez. A "Hagers Hanbuch der pharmazeutischen Praxis" c. gyógyszerészeti lexikon 1977-es VII. kötete szerint a vizes mézkészítményeket legcélszerűbb 0,05 % szorbinsavval vagy kálium-szorbáttal stabilizálni és azokat az erjedés megakadályozása céljából a felhasználásig jól elzárt üvegben hűtőszekrényben tárolni.

A British Phamaceutical Codex 1973-as kiadása két méztartalmú gyógyszerkészítményt ismertet. Néhány a nyugat-európai gyógyszerpiacon jelenlévő gyári gyógyszerkészítmény is tartalmaz összetevőként mézet. A régi szovjet élelmiszerkönyvben máig is hivatalos a szláv népgyógyászatban régóta ismert méz-tengeri-hagyma kombináció (Oxymel Scillae), melyet meghűlés és szívpanaszok ellen használnak. A népgyógyászat ezenkívül szívesen használta a két növény értékes terápiás sajátságai miatt a méz-vöröshagyma és a méz-fokhagyma kombinációkat.

Dr. Yves Donadieu egészséges ember esetében a méz fogyasztását a következő kedvező hatások miatt ajánlja:

  • a szervezet ellenálló- és teljesítőképessége (ideértve a sportolókat és a nehéz fizikai munkát végzőket is) fokozása;
  • aminosavak vitaminok, ásványi sók, nyomelemek hiányának kiegészítő, kismértékű pótlása.

Biológiai hatásai révén a méz - bár nem gyógyszer - meghatározott, főként a szervezet időleges legyengülésével jellemezhető állapotok esetében kétségkívül kedvezően hat. A méz fogyasztása természetesen nem helyettesítheti az orvos által előírt, a gyógyuláshoz elengedhetetlenül szükséges életmódbeli, táplálkozási előírások betartását és a gyógyszerek szedését.

A méz gyógyhatásait még ma sem ismerjük teljesen. Olvasson tovább!

A méz mindenekelőtt magas energiatartalmú, értékes biológiai tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer. Fogyasztása egészséges, a napi étrend választékát előnyösen egészíti ki, kedvelt élelmiszere lehet a gyerekeknek. Az általánosan elfogadott szemlélet szerint tanácsos a napi energiabevitel jelentős részét már az éjszakai pihenést követően, pl. nyugodt körülmények között elfogyasztott változatos, kiadós reggeli formájában felvenni. A mai magyar lakosságra nem jellemző ez a táplálkozási szokás, mint ahogy az egészséges életmód és a célszerű táplálkozás sem az.

Tehát nem csak üzleti, hanem egészségpolitikai érvek is szólnak amellett, hogy ez a termék, akár természetes formájában, akár feldolgozva gyakrabban szerepeljen a családok napi étrendjében, különösen a reggeli vagy a tízórai étkezések során.

Magyarország, mint ismeretes, a világ hatodik méz exportőre. Ugyanakkor az egy főre eső mézfogyasztásunk minimális.

A méhészeti publikációk gyakran túloznak a mézfogyasztás egészségi hatásait illetően. E területen további tudományos igényű kutatómunkára van szükség a jövőben is. Nagy potenciális lehetőségei vannak ennek az értékes élelmiszernek, nem csak az eddigi hagyományos piacokon (Európa, Észak-Amerika), hanem mint helyileg könnyen előállítható mezőgazdasági terméknek az élelmezési gondokkal küzdő fejlődő országokban is.

Forrás: www.magyarmez.hu

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: EgészségKalauz
# gyomorfekély # méz # vitaminok

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés