Izomgörcsök, alvászavarok, fáradtság - magnéziumhiányra is utalhatnak a tünetek
Akár súlyos problémákhoz is vezethet a magnéziumhiány, így fontos, hogy mielőbb cselekedjen!
A magnézium egy esszenciális ásványi anyag, amely számos létfontosságú funkciót lát el az emberi szervezetben.Több mint 300 enzim működéséhez szükséges: részt vesz többek között az energia termelésében, a glükóz metabolizmusában és a fehérjék, a DNS és az RNS szintézisében is. Fontos szerepet játszik továbbá az izom-és az idegrendszer működésben, de részt vesz a vérnyomás szabályozásában is.
Látható tehát, hogy a magnézium igen fontos ásványi anyagunk, így hiánya (és túl nagy mennyisége) igen komoly problémákat is okozhat.
Az ajánlott napi magnéziumbevitel:
- Felnőtt férfiak: 400-420 mg
- Felnőtt nők: 310-320 mg
Nem azonnal jelentkeznek tünetek hiány esetén
Egy átlagos felnőtt szervezet körülbelül 25 gramm magnéziumot tárol. Ennek jelentős része, mintegy 60%-a a csontokban található, míg a fennmaradó 40% a sejtekben. A vérben csupán kevesebb mint 1% van. Amennyiben kevés a magnézium, az kezdetben gyakran tünetmentes, mivel a véráram a szükséges magnéziumot a sejtekből vagy a csontokból kölcsönzi ekkor. Ezért panaszok csak akkor jelentkeznek, amikor ezek a tartalékok is már fogyóban vannak. Ekkor az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- izomgyengeség-és görcsök
- étvágytalanság
- hányinger
- fáradtság
- hangulatingadozás
- alvászavarok
- szívritmuszavar
Gyakori a magnéziumhiány
A magnéziumhiány sajnos egyre gyakoribb, annak ellenére, hogy sok olyan ételünk van, melyek bővelkednek (vagyis bővelkedni kellene) magnéziumban. Azonban a fontos ásványi anyagok - így a magnézium is- már kevesebb a talajban, ráadásul az élelmiszer-feldolgozás során is csökken a mennyisége.
Milyen betegségeket okozhat a kezeletlen magnéziumhiány?
- Magas vérnyomás, szívritmuszavarok: mivel a magnézium fontos szerepet játszik a szívizom megfelelő működésében és a vérnyomás szabályozásában, így hiánya magas vérnyomáshoz, szívritmuszavarokhoz vezethet, sőt megnövelheti az életveszélyes szívinfarktus kockázatát is.
- Érelmeszesedés: az alacsony magnéziumszint elősegítheti az érbelhártya meszesedését, ami növeli az érszűkület és egyéb szív-érrendszeri problémák kockázatát.
- Izomgörcsök: a magnéziumhiány esetén az izmok összehúzódása szabálytalanná válhat, ami fájdalmas izomgörcsökhöz és rángásokhoz vezethet.
- Neuropátia: a megfelelő mennyiségű magnézium igen fontos az idegsejtek normál működéséhez. Hiánya idegkárosodást, neuropátiát és egyéb neurológiai rendellenességeket okozhat hosszú távon.
- Csontritkulás: magnézium nélkül a kalcium nem tud megfelelően beépülni a csontokba - ez pedig csontritkuláshoz vezethet. A probléma különösen menopauza után jelenthet gondokat.
- Depresszió, szorongás: a magnéziumhiány hangulatzavarokat is okozhat, valamint súlyosbíthatja a már meglévő pszichés problémák tüneteit.
- Alvászavarok: a magnézium fontos szerepet játszik az alvás szabályozásában, így hiánya álmatlanságot és alvászavarokat okozhat.
- Inzulinrezisztencia és 2-es típusú cukorbetegség: bár ritkán hozzák összefüggésbe, ám a magnézium igen fontos a megfelelő inzulinérzékenységhez. Éppen ezért hiánya esetén megnő az inzulinrezisztencia fellépésének esélye, és ezért a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata is.
- Migrén: köztudott, hogy az alacsony magnéziumszint migrént - és más fejfájást is - okozhat és hozzájárulhat a fájdalom súlyosbodásához és a rohamok gyakoriságához is.
- Vesekövek: a magnéziumhiány elősegítheti a vesekövek kialakulását, mivel ekkor az oxalát és kalcium oldhatósága csökken, ami kristályok képződéséhez vezethet.
Mennyi magnézium kell naponta a szervezetnek? Ettől függ!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
