Átfogó kutatás igazolta a célzott prevenció hatékonyságát.
Kézzelfogható statisztikai adatok segítik a népegészségügyi intézkedések értékelését Magyarországon:
- 13 év alatt kevesebb, mint felére csökkent a középkorú lakosság dohányzással összefüggő daganatterhelése Magyarországon, ami elsősorban a dohányzás elleni intézkedések hatására lehet. [1],
- az adatalapú betegségmegelőzés más területeken is jelentős egészségnyereséget eredményezhet a lakosság számára,
- a hazai egészségügyi adatvagyon elemzése az előttünk álló egészségpolitikai kihívások kezelésének elengedhetetlen eszköze kell, hogy legyen.
Nem megszokott, hogy egy ország egészségügyi adatai nemcsak problémákat jeleznek, hanem egyértelműen működő megoldásokat is tükröznek. Egy új, a teljes magyar lakosságot lefedő elemzés eredményei szerint a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok hazai előfordulási és halálozási mutatói egyaránt számottevően csökkentek a középkorú (40–59 éves) lakosság körében 2011–2023 között.1 A HUN-CANCER EPI kutatási programhoz kapcsolódó friss eredményeket – egészségügyi szakemberek bevonásával – pedig az MSD Magyarország adatkutatási divíziója mutatta be egy mai sajtótájékoztatón.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) országos adatbázisára épülő kutatás szerint a változás különösen jelentős a középkorúak körében, azon belül is a 40–59 éves férfiaknál: 2011–2023 között a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok előfordulása több mint 60%-kal, és a halálozás is hasonló nagyságrendben csökkent. Ez azt jelenti, hogy ebben a korosztályban a daganatok okozta betegségteher érdemben és gyorsan mérséklődött: vagyis kevesebb, mint másfél évtized alatt a harmadára csökkent.
A részletesebb korcsoportos bontás szerint a 40–49 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok előfordulási rátája 100.000 főre vetítve 96,5-ről 39,0-re csökkent. Az 50–59 évesek körében még markánsabb mérséklődés látható: ugyanebben az időszakban az előfordulási ráta 505,6-ról 194,3-ra esett vissza. Ez kifejezetten szembetűnő, eddig kevésbé hangsúlyozott kedvező változás.
Nőknél ugyancsak jelentős, 50–60% közötti visszaesés figyelhető meg a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása esetében.1
„Ez a változás népegészségügyi léptékben is kiemelkedő” – hangsúlyozta dr. Kiss Zoltán, az MSD adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense. – Azt látjuk, hogy egy meghatározó, a halálozásért jelentősen felelős daganatcsoport terhe egy évtized alatt harmadára csökkent a középkorúak körében, ami rendkívül fontos változás, és egyben illeszkedik a fejlett országokban megfigyelhető trendekbe.”
Magyarországon a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok – ideértve többek között a tüdő-, gége-, szájüregi, garat-, nyelőcső- és húgyhólyagdaganatokat – korábban a teljes daganatos megbetegedések közel 30%-át tették ki.[2] Így ezen változás tükrében népegészségügyi szempontból nagyon jelentős eredményt láthatunk.
Ezzel párhuzamosan a 40–59 éves férfiak és nők együttes halálozása is jelentősen visszaesett: évente közel 7.000-rel kevesebben halnak meg ebben az aktív, munkaképes korú népességi csoportban, mint 13 évvel korábban.1
Mi áll a markáns trendváltozás hátterében?
Dr. Kiss Zoltán arra is rámutatott, hogy a kedvező változás nem általános daganattrendként jelenik meg a statisztikákban. Ugyanis a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok kialakulásának visszaesése jelentősen meghaladja a nem a dohányzással összefüggő daganatoknál megfigyelt csökkenést,1 ami erősen valószínűsíti, hogy a háttérben elsősorban a dohányzással összefüggő okot érdemes keresni: a dohányfüst-expozíció, azon belül is a passzív dohányzás csökkenése állhat ennek hátterében.
Az eredmények korosztályokra vetített mintázata is megerősíti ezt: a legnagyobb javulás a középkorúaknál jelenik meg, míg az idősebb korosztályokban, ahol a dohányzás már évtizedes terhet jelent, a csökkenés mérsékeltebb vagy nem kimutatható.1 Ez összhangban van a dohányzás ártalmainak kumulatív hatásával.
Az eredmények időben egybeesnek az elmúlt két évtizedben bevezetett és következetesen szigorított átfogó dohányzásellenes intézkedésekkel, különösen a zárt téri dohányzás teljes körű tiltásával, ami a passzív dohányfüst-expozíciót rövid idő alatt jelentősen csökkentette.1
Dr. Kiss Zoltán szerint „ez az elmúlt időszak egyik legerősebb hazai bizonyítéka arra, hogy egyes kockázati tényezők célzott csökkentése népességszinten is mérhető hatással járhat.” Hozzátette: a legfontosabb tanulság ugyanakkor nem önmagában ez az eredmény, hanem az, hogy a megfelelően hasznosított egészségügyi adatok képesek láthatóvá tenni azokat a beavatkozási pontokat, amelyek valóban működhetnek, irányt adva ezzel a jövő egészségpolitikájának.
A szakértők szerint a bemutatott eredmények, illetve az abból levonható következtetések túlmutatnak egyetlen betegségcsoporton. A vizsgálat egyértelműen jelzi, hogy a valós életből származó egészségügyi adatok megfelelő elemzésével népegészségügyi szempontból pótolhatatlan megállapítások tehetők, amelyek így a magyar egészségügy egyik kitörési pontját jelenthetik.
Dr. Kiss Zoltán elmondta: „Az MSD széleskörű szakmai összefogással elvégzett adatkutatásainak célja, hogy a hazai egészségügyi adatvagyon feldolgozásával közérthetővé tegye azokat a folyamatokat, amelyek megértése hatékonyabb megelőzést, jobb betegellátást és egészségesebb munkaerőt eredményezhet.
Kettős trend: kockázatok és lehetőségek
A vizsgálat egy másik fontos jelenségre is rámutat. Miközben a dohányzással összefüggő daganatok incidenciája meredeken csökken, addig a nem a dohányzással összefüggő daganatok egy részénél emelkedés figyelhető meg a fiatalabb populációban. Példaként említhető, hogy 2011 és 2023 között növekedést láthatunk a vastag- és végbélrák, az emlődaganat, a prosztatarák és a melanóma esetében az 40-49 év közötti korosztályban, ami további kutatások szükségességét veti fel.1
Ezen vizsgálat eredményei lehetőséget adnak, hogy más népbetegségek terén is hasznosítsuk a hazai ellátórendszerből származó statisztikai adatok erejét, és ezek alapján újabb beavatkozási pontokat találjunk. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokokat. A bemutatott kutatás eredményei pedig rávilágítanak, hogy a kockázati tényezők további célzott csökkentése lehet szükséges a középkorú lakosság kardiovaszkuláris halálozásának visszaszorítása céljából.
„Az onkológiában már a korábban meghozott lépések kézzelfogható eredményeit és egy átgondolt népegészségügyi modellt látunk” – mondta dr. habil. Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozatának elnöke. „A kérdés az, hogy a tüdőrákban és más daganatos betegségek terén tapasztalt pozitív fejlemények mögötti szemléletet sikerül-e átültetni más betegségek megelőzésébe is.”
A kutatók egyetértenek abban, hogy a célzott, jól megtervezett népegészségügyi beavatkozások képesek rövid és középtávon is mérhető egészségnyereséget elérni, de ehhez az kell, hogy következetesen, pontos módszertan alapján lehessen mérni ezek hatását.
A dohányzással összefüggő daganatok előfordulásának változása korcsoportonként, nemenként (2011-2023)
Forrás: MSD
Ezért a szakemberek indokoltnak látják, hogy az ágazatvezetés a következő időszakban lehetőleg nagy hangsúlyt helyezzen az adatkutatás eredményeiből kiolvasható kulcsterületre, mint lehetőségre. Elsődlegesnek tűnik a célzott és mérhető prevenciós prioritások kijelölése, tekintetbe véve az újonnan erősödő kockázatokat. Ugyancsak elengedhetetlen az egészségügyi adatok másodlagos hasznosításának bővítése, felhasználva az iparági és akadémiai adatkutatási kapacitásokat. Ennek kapcsán az MSD szakmai partnereivel közösen jelenleg egy olyan online platform bevezetésén dolgozik, amely korábban nem elérhető formában segít megérteni a legfontosabb krónikus betegségek hazai alakulását. A készülő epidemiológiai tudástár célja, hogy a már elérhető, de szétszórtan hozzáférhető betegségadatokat egy átláthatóbb, közérthetőbb és interaktív felületen kapcsolja össze.
Felhasznált irodalom:
- [1] Kiss et al. Significant decline in tobacco-related cancers among middle-aged adults: Nationwide evidence from Hungary (2011-2023) Annals of Oncology (2026) 11 (suppl_3): 1-14. 10.1016/esmoop/esmoop106666
- [2] Kiss Z et al. Revising cancer incidence in a Central European country. Frontiers in Oncology, 2024.
8 tipp, amivel könnyebben leszokhat a dohányzásról
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
