Amerikai étrendi ajánlások vs. magyar valóság – mi az, ami itthon is működik, és mi az, ami óvatosságot igényel?

Az amerikai 2025–2030-as táplálkozási ajánlásban megjelenő hangsúlyeltolódások több ponton eltérnek a magyar irányelvektől, különösen a telített zsírokra és a fehérjebevitelre vonatkozóan.

A táplálkozási ajánlások alapvető célja, hogy irányt mutassanak az egészség megőrzéséhez és javításához, mégpedig úgy, hogy figyelembe veszik az adott ország lakosságának sajátosságait. Az étkezési szokások, az egészségi mutatók és az elérhető élelmiszerek országonként eltérnek, ezért az ajánlások nem lehetnek egyszerű átvételei a nemzetközi irányelveknek. Közös pontjuk azonban, hogy szilárd tudományos bizonyítékokra épülnek, a józan arányokra helyezik a hangsúlyt, és közérthető üzenetekkel segítik a mindennapi döntéseket. A hosszú távú kutatások alapján kedvező hatású étrendi mintázatok – mint a mediterrán vagy a skandináv étrend – jól mutatják, hogy az egészséges táplálkozás alapelvei kultúrától függetlenül hasonlóak, ugyanakkor az egyéni szükségletek és a környezeti fenntarthatóság szempontjai is egyre nagyobb szerepet kapnak az ajánlások kialakításában.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége üdvözli az új amerikai útmutató azon elemeit, amelyek:

• ösztönzik a zöldségek, gyümölcsök és teljes értékű gabonák fogyasztását,
• a hozzáadott cukrok, a feldolgozott élelmiszerek és a magas telített zsírtartalmú termékek túlzott bevitelének csökkentését célozzák,
• nagyobb hangsúlyt helyeznek az élelmi rostbevitelre és a bélmikrobiom egészségére.

Amiben óvatosságra van szükség

Óvatosságra intenek viszont azzal kapcsolatban, hogy az új amerikai ajánlás nagyobb hangsúlyt fektet a telített zsírokban gazdag élelmiszerekre, például a vajra, marhafaggyúra, vörös húsokra és a zsíros tejtermékekre. Ezek túlzott fogyasztása ellentmondhat a nemzetközi és hazai tudományos konszenzusnak, amely a telített zsírok bevitelét az összenergia legfeljebb 10 százalékában javasolja, mivel túlzott fogyasztásuk növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A hazai kardiovaszkuláris konszenzus és az OKOSTÁNYÉR® továbbra is a sovány tejtermékeket és a vörös húsok mérsékelt fogyasztását ajánlja.

Szintén megfontolást igényel a 2025–2030-as amerikai táplálkozási ajánlásban szereplő, testsúlykilogrammonként 1,2–1,6 grammos napi fehérjebevitel. Bár a fehérje alapvető tápanyag, a jelenlegi tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, hogy ez a magas bevitel minden egészséges felnőtt számára indokolt lenne. A kutatások alapján a jelenlegi ajánlásokban szereplő fehérjemennyiség, vagyis a 0,8–1,0 g/ttkg/nap fehérjebevitel általánosságban biztonságos és elegendő. Magyarországon a fehérjehiány ritka, ugyanakkor az állati fehérjeforrások túlsúlya jellemző a növényi forrásokkal szemben.

- Bizonyos csoportoknál – például időseknél az izomtömeg megőrzése érdekében vagy a sportolóknál – a magasabb fehérjebevitelnek lehet létjogosultsága, de populációs szinten nincs elegendő bizonyíték arra, hogy ezt mindenkinek javasoljuk. A tartósan magas fehérjebevitel vesebetegség vagy egyes anyagcsere-állapotok esetén kifejezetten kerülendő – hangsúlyozza Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke az amerikai ajánlással kapcsolatban.

- Sok kérdésben osztjuk az amerikai szakmai társaságok álláspontját, ugyanakkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a hazai ajánlás tudományos bizonyítékokra, a magyar lakosság sajátosságaira, fenntarthatóságra és az érthető, jól alkalmazható kommunikációra épül – teszi hozzá a szakember.

Érthető üzenetek nélkül nincs változás

Egy ajánlás csak annyit ér, amennyit a lakosság megért belőle és képes a mindennapokban alkalmazni. A hazai táplálkozási felmérések is jelzik, hogy ezen a téren még van tennivaló. Éppen ezért kiemelt jelentőségük van az egyszerű vizuális eszközöknek, a szemléletes, praktikus kommunikációnak. A táplálékpiramishoz képest a hazai „tányér-modell” jó irányt mutat, mert egyszerűen és életszerűen segít eligazodni az egészséges arányok között.

Összességében tehát a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége számos ponton osztja az amerikai szakmai társaságok álláspontját, ugyanakkor az abban szereplő fehérjebevitellel és telített zsírokban gazdag élelmiszerekkel kapcsolatban óvatosságra intenek főként egészségügyi, de fenntarthatósági szempontból is. Az amerikai táplálkozási ajánlás kiadása apropóján is hangsúlyozzák: elengedhetetlen, hogy az ajánlások továbbra is tudományos bizonyítékokon alapuljanak, figyelembe vegyék a helyi sajátosságokat és teret adjanak az egyéni szükségletekhez igazított étrendi megoldásoknak.

Összegezve

• Az amerikai 2025–2030-as táplálkozási ajánlásban megjelenő hangsúlyeltolódások több ponton eltérnek a magyar irányelvektől, különösen a telített zsírokra és a fehérjebevitelre vonatkozóan.
• Az amerikai ajánlás szerint magasabb, testsúlykilogrammonként 1,2-1,6 gramm napi fehérjebevitel lenne javasolt, amit magyar szakértők nem minden esetben támogatnak.
• A túlzott telített zsírfogyasztás, például vaj vagy marhafaggyú esetén, a magyar és nemzetközi szakirodalom szerint egészségügyi kockázatot hordoz.
• A magyar táplálkozási ajánlásokat a helyi lakosság szükségleteihez igazítják, miközben a nemzetközi kutatási eredményeket és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik.
• Az MDOSZ továbbra is hangsúlyozza a tudományos bizonyítékokon alapuló, jól érthető és alkalmazható táplálkozási útmutatók fontosságát.

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen étrendet javasolnak a dietetikusok szívbetegségek megelőzésére

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!