Szponzorált tartalom
Ezek a leggyakorabbi tévhitek a vashiányról
Noha a világ leggyakoribb tápanyaghiányos állapota, még mindig számos tévhit övezi a vashiányt. Mutatjuk a leggyakoribb félreértéseket és cáfolatukat.
Csak nőknél fordulhat elő. Bár a nők valóban hajlamosabbak a vashiányra, az férfiaknál is kialakulhat – különösen, ha vasszegény étrendet követnek, vagy vasfelszívódási zavarral küzdenek, esetleg túlzott fizikai megterhelésnek vannak kitéve, vagy valamilyen folyamatos vérzéssel járó betegségük (például vérző aranyerük) van. A vashiány kezeléséhez ismerni kell a hiányállapot kialakulásának okát. Ha például vasfelszívódási zavar áll a háttérben (mondjuk a bélbolyhok pusztulásával járó cöliákia miatt), akkor először az alapbetegséget kell kezelni, hogy újra lehetővé váljon a vasfelszívódás.
A megelőzéshez elég a vasban gazdag étrend. A vashiány kialakulásának egyik leggyakoribb oka a vasban szegény étkezés, de a hiányállapotot nem minden esetben lehet pusztán azzal megelőzni, ha kiegyensúlyozott, vegyes étrendet követünk. Bizonyos állapotokban, például várandósság idején olyan mértékben növekszik meg a szervezetünk vasigénye, hogy az a normál étkezéssel nem biztosítható, a kimerült vasraktárakat mindenképpen magas vastartalmú vaspótló gyógyszerrel kell feltölteni. Fokozott vasvesztéssel járó állapotokban (erős menstruáció vagy folyamatos vérzéssel járó betegség), illetve tartósan megterhelő fizikai aktivitás esetén több vas bevitele válhat szükségessé.
Könnyű észrevenni, ha vashiányunk van. Nem éppen! Ugyanis testszerte jelentkező, szerteágazó, változatos panaszokat okoz, amelyeket sokszor a stressz számlájára írunk, és csak akkor figyelünk fel a vashiányra, amikor az már jelentős zavart okoz a szervezet működésében, és kialakult a vashiányos vérszegénység. Ez utóbbi sok esetben megelőzhető lenne a vashiány korai felismerésével és kezelésével. Jellemző vashiányos tünet lehet a fejfájás, sápadtság, hajhullás, kimerültség, körömtöredezés, fájdalmas afták a szájüregben, nyugtalan láb szindróma, súlyosabb esetben heves szívdobogás, légszomj is jelentkezhet. Sokan nem tudják, de az is vashiányra utalhat, ha sóvárgást érzünk az iránt, hogy jeget ropogtassunk. Szóval nem könnyű észrevenni, az viszont igaz, hogy könnyű diagnosztizálni: a vashiány fennállása egyszerű laborvizsgálattal igazolható.
Gyorsan kezelhető, pár hét alatt elmúlik. Ez a tévhit veszélyesebb, mint gondolnánk, ugyanis sokan emiatt miatt hagyják abba idő előtt a vaspótló gyógyszer szedését. Valójában egy igen időigényes folyamatról van szó, mert 3-6 hónapba is beletelhet a kimerült vasraktárak feltöltése. Ennek az oka, hogy a bevitt vasnak csak igen kis része, 10-12 százaléka szívódik fel. A hemoglobinérték gyorsan normalizálódhat, de a vasraktárak telítettségi állapotáról a ferritinszintünk ad hiteles képet, ezért azt érdemes a vaspótló kúra végén ellenőriztetni.
A C-vitamin segíti a felszívódást. Ez az állítás idejétmúltnak tekinthető. A vas(II)-sóknak például át kell alakulniuk a szervezetben ahhoz, hogy felhasználhatók vagy elraktározhatók legyenek. A vas(II)-ionnak vas(III)-ionná kell oxidálódnia ahhoz, hogy tudjon kötődni a transzferrin nevű fehérjéhez (ez a fehérje szállítja a vérben a vasat), mivel a vas csak így képes eljutni a felhasználási helyére, például a csontvelőbe vagy a vasraktárakba. Az oxidációs átalakulás során azonban instabil oxigén szabad gyök képződhet, amely elektront von el a környezetétől, hogy stabilizálódni tudjon, ezzel viszont károsíthatja a sejtet. A C-vitamin stabilizálja a vas(II)-ionokat az oxidációval szemben, ezzel fokozza az oxidatív stresszt, azaz a sejtkárosító szabadgyökök termelődését.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
