Longevity: a hosszú és teljes élet titka – BoschxRichter közös kutatás az innováció erejéről

Sokan és régóta keresik a longevity, vagyis a hosszú és egészséges élet titkát. A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. 2026-os közös kutatása azonban még tovább ment: a két hazai innovatív nagyvállalat azt vizsgálta, hogyan élhetünk nemcsak hosszabb, de minél teljesebb, boldogabb életet. Miként járulhat hozzá az innováció a minőségi mindennapokhoz és ahhoz, hogy kevesebb stresszel, nagyobb biztonságban, több szabadidővel élhessünk? Hogyan tehetik jobbá az életünket a biotechnológiai és műszaki fejlesztések, újítások? Lehet-e túl gyors a fejlődés, és milyen előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia? A 16 év feletti teljes magyar lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napján mutatták be 2026. szeptember 23-án.

„Csak egészség legyen, pénz, család és barátság!” – ebben látják a minőségi élet kulcsát a magyarok

A válaszadók többsége az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők közül az egészséget (53%), az anyagi stabilitást (53%) és a családtagokkal, barátokkal ápolt szeretetteljes kapcsolatokat emelte ki (43%). Az életminőséget romboló, visszahúzó erők között pedig leggyakrabban a pénzügyi nehézségeket (52%), a betegségeket (40%), illetve lelki tényezőként a stresszt, a feszültséget és a bizonytalanságot hangsúlyozták (46%). Leküzdendő nehézséget jelent sokak számára az időhiány és a kevés szabadidő is (27%), a magánytól és elszigeteltségtől való félelem (18%), valamint a munkahelyi vagy iskolai túlterheltség, a túl sok feladat is (16%).

Életminőség rövid és hosszú távon: sokat teszünk a máért, kevesebbet a holnapért

A Bosch és a Richter közös kutatása megvizsgálta, mit tesznek a magyarok a jelenlegi és jövőbeli életminőségük javításáért. A válaszokból jól látszik, hogy a többség elsősorban a mában igyekszik jól érzeni magát, a hosszú távú szempontok hátrébb sorolódnak. Életminőségükből legtöbben úgy próbálják a maximumot kihozni, hogy időt szánnak önmagukra és a számukra fontos dolgokra (39%), elegendő alvásra és megfelelő alvásminőségre törekszenek (39%), emellett vitaminokat és étrendkiegészítőket szednek (38%).

Hosszú távú egészségükért aktívan viszont már kevesebben tesznek: szűrővizsgálatokra a válaszadóknak átlagosan alig negyede jár (23%), sőt még a legidősebb korosztályban is csupán 33% ez az arány. Ennél is kevesebben vannak, akik rendszeresen mozognak, sportolnak a szabadban (17%), de szerencsére többen akadnak olyanok, akik, ha csak tehetik, gyalog vagy biciklivel közlekednek (28%). A pszichológiai boldogságfaktorok között a leggyakoribb, hogy a válaszadók aktív közösségi életet élnek, ápolják a családi és a baráti kapcsolataikat (28%), miközben kifejezetten a lelki egészségükre ennél jóval kevesebben figyelnek (17%).

Könnyebb életet és több szabadidőt kínál a technológia, de néha kell a digitális detox

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a technológia kulcsszerepet játszik az életminőség alakulásában, de az elterjedéséhez idő kell. Magyarországon már ma is minden hetedik ember igyekszik technológiai eszközökkel hatékonyabbá tenni a mindennapjait (13%), automatizálni a monoton teendőit (13%), vagy rendszeresen használni a mesterséges intelligenciát (14%). A mindennapokba beépülő és életminőséget javító technológiai megoldások terjedésével párhuzamosan ugyanakkor egyre erősebb az igény a képernyő előtt töltött idő csökkentésére és a mentális méregtelenítésre, a digitális detoxra (9%).

A gyors technológiai fejlődés még az idősebbeknek sem okoz stresszt

Összességében a technológiai megoldások életünkre gyakorolt hatásáról a magyar lakosság döntő hányada (48%) pozitívan gondolkodik. Ennyien látják úgy, hogy az innováció egyértelműen segíti az életminőség javulását. A válaszadóknak mindössze ötöde van csak azon az állásponton, hogy a technológia ront az emberek életén.

A kutatás azt is megvizsgálta, mennyire igaz a gyakran elhangzó vélemény, miszerint a „túl gyors” technológiai változás – például a mesterséges intelligencia előretörése – olyan stresszfaktor lenne, ami az emberek életminőségét leronthatja. A Bosch és a Richter kutatási eredményei ennek pont az ellenkezőjét mutatják: csupán minimális arányban (7%) említették a válaszadók problémaként a gyors ütemű technológiai fejlődést – a fiatalok között ennél is alacsonyabb a szám, és az idősek körében sem sokkal magasabb.

Innovatív egészségügy: a távdiagnosztikától az újgenerációs gyógyszerekig és a hordható digitális eszközökig

Egyre dinamikusabb a technológiai fejlődés az egészségügy területén is. A fejlesztések egy része gyors és közvetlen eredményeket hoz, más részük egy átfogóbb folyamat fontos állomása.

„Az egészségügyi és biotechnológiai innovációk jelentőségét nem feltétlenül a népszerűségük adja, de érdemes figyelni a különböző fejlesztések társadalmi fogadtatására is. Fontos tudnunk, hogyan látja a lakosság, mely egészségügyi innovációk tehetnek hozzá legtöbbet mindannyiunk életminőségének javításához” – mutatott rá Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

A Bosch és a Richter közös kutatása alapján legfontosabbnak a betegségek felismerését és az ezt szolgáló új típusú diagnosztikai technológiákat látják a válaszadók (55%). Emellett nagy arányban támogatják a hatékony orvosi műszerek és eljárások fejlesztését (47%), valamint a személyre szabott orvoslással kapcsolatos innovációkat is (42%). Sokan hangsúlyozzák a krónikus és gyógyíthatatlan betegek életminőségét javító technológiákat, amilyenek például az otthoni egészségmonitoring eszközök és a távoli betegfelügyeleti rendszerek (40%). Minden harmadik válaszadó pedig kiemeli a korszerű, újgenerációs gyógyszerek fejlesztésének fontosságát (31%). A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók kétharmada (66%) maga is használ vagy fontolgatja valamilyen digitális eszköz (pl. okosóra, okosgyűrű, fitnesz-app, alvásmonitor), illetve applikáció használatát saját egészségi állapotának nyomon követésére.

Biztonságban és stresszmentesen az utakon: alapfelszereltségként is népszerűek lennének a fejlett vezetéstámogató rendszerek

Folyamatos az innováció a járműiparban, terjednek a biztonsági megoldások, a közlekedési kockázatok azonban továbbra is jelen vannak az utakon.

„A technológia, a mesterséges intelligencia bevonása, a fejlett vezetéstámogató rendszerek nemcsak a közlekedést tehetik biztonságosabbá, de jelentős terhet vesznek le az emberek válláról: időt spórolnak, csökkentik a stresszt, ezzel érdemben javítva a mindennapi életminőséget” – hangsúlyozta Horváth Attila, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban

A reprezentatív kutatás eredményei alapján nagy a nyitottság és erős a bizalom a vezetéstámogató technológiák iránt: a többség fontosnak tartaná és támogatná, hogy a kényelmet és biztonságot növelő ADAS-rendszerek a jövőben az új autók gyári alapfelszereltségéhez tartozzanak. A lista élén a vészhelyzeti megállító asszisztens (73%) áll, amely rosszullét esetén biztonságosan lehúzódik az út szélére. Ezt követi a fáradtságérzékelő és elalvásfigyelő (72%), a holttérfigyelő és keresztirányú forgalomra figyelmeztető (71%), a parkolást segítő ultrahangos, tolatókamerás rendszer (69%) és az adaptív tempomat, amely képes tartani nemcsak a sebességet, de a követési távolságot is (66%). Számos további megoldást is szívesen fogadnának alapfelszerelésként az autósok, többek között az automatikus vészfékező rendszert (65%), az automatikus lámpakapcsolást, amely képes a tompított és a távolsági fényszóró közötti váltásra (65%), valamint a közlekedésitábla- és sebességhatár-felismerő rendszert (63%).

Mesterséges intelligencia okosan: kézzelfogható előnyöket várnak, de az emberi kapcsolatokban nem számítanak MI-forradalomra a magyarok

Mivel az élet szinte minden területén már jelen van, egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia (MI) az alapvető életminőségünkre is kiemelt hatással lehet a nem is annyira távoli jövőben.

A válaszadók jóval több mint fele szerint az ipar használhatja ki leginkább az MI előnyeit: úgy vélik, a gyárak működésének szerves részévé fog válni a mesterséges intelligencia, javítja majd a termékek minőségét, gyorsítja a termelést, és csökkenti a gyártási költségeket (55%). Közel ugyanennyien valószínűsítik az MI térnyerését az egészségügyben, ahol segíteni fogja a betegségek korai felismerését, a pontosabb diagnózist és a személyre szabott gyógyítást (54%). A legvalószínűbb forgatókönyvek között tartják számon a válaszadók az MI további erősödését a mobilitási szektorban, amely a járművekbe és forgalomirányítási rendszerekbe beépülve még megbízhatóbbá és komfortosabbá teszi majd a közlekedést (53%). A válaszadók közel fele azzal is számol, hogy a következő években a mesterséges intelligencia megjelenik a tantervekben, az MI helyes használatát már az iskolában megtanítják a gyerekeknek és a fiataloknak (46%). Legkevésbé viszont abban a vízióban hisznek a magyarok, hogy a mesterséges intelligencia a belátható jövőben kiegészíthetné vagy jobbá tehetné az emberi kapcsolatokat (36%).

Figyelmébe ajánljuk!

Longevity: így lehet növelni az élettartamunkat

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!