Ez lehet a következő világjárvány - és nem lesz könnyű megszabadulni tőle
Az EU-ban a máltaiak után leginkább minket érint.
Az AIPM (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete) mai kardiometabolikus konferenciájának témája a Magyarországon fő halálozási oknak számító szív- és érrendszeri betegségek voltak. A konferencián a szív- és érrendszeri betegségek helyzete, azok gazdasági és társadalmi terhei, valamint a megelőzés és kezelés új lehetőségei kerültek középpontba.
A szív- és érrendszeri betegségek az első számú halálokok között szerepelnek Magyarországon, évente több mint 60 ezer halálesetet okoznak, a kardiovaszkuláris betegségek pedig az összes egészségügyi ráfordítás csaknem 20 százalékát teszi ki - sorolt fel néhány aggasztó adatot a szomorú statisztikák sorából Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) igazgatója.
Vezető halálok: kardiovaszkuláris betegségek
A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon és Európában is az első számú haláloknak számítanak:
- Az EU 27 tagállamában évente 1,8 millió ember halálát okozzák, ami az összes halálozás 37%-át teszi ki.
- Magyarországon ez az arány még magasabb, évente 60 ezer halálesettel és a halálesetek 49%-ával, ami majdnem minden második magyar életét érinti.
- A kardiovaszkuláris betegségek az összes egészségügyi kiadás 20%-át teszik ki, az EU-ban pedig évente 300 milliárd euró gazdasági terhet jelentenek.
Az elhízás és társbetegségek szerepe
Az elhízás ma már pandémiának számít, különösen Közép-Kelet-Európában, és szoros kapcsolatban áll a kardiovaszkuláris betegségekkel illetve a cukorbetegséggel. Különösen aggasztó, hogy a gyermekek és serdülők között is sokan túlsúlyosak: a magyar fiatal fiúk 30 százaléka már túlsúlyos.
- Magyarország az EU második legelhízottabb nemzete, közvetlenül Málta után.
- Az elhízás mértékét az Eurostat adatai is alátámasztják, amely szerint a magyar lakosság jelentős része magas BMI-vel rendelkezik.
- A cukorbetegség több mint egymillió magyar embert érint, de a betegek egyharmada nem is tud állapotáról, ami súlyosbíthatja a kardiovaszkuláris rizikót.
"Minden 5 egységnyi BMI-emelkedés 30%-kal növeli a kardiovaszkuláris halálozás kockázatát" – mutatott rá előadásában Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.
Mint mondta, az SE kezdeményezésére elindult egy egyeztetés a Belügyminisztérium és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) között, hogy bizonyos esetben a baritária műtéteket támogassa az egészségbiztosító is.
Szívelégtelenség: a „szív rákos megbetegedése”
Bár a stroke és az infarktus miatti halálozások csökkentek, a szívelégtelenségből eredő halálos esetek száma riasztó. Merkely Béla a szívelégtelenséget a „szív rákos megbetegedésének” nevezte, amely progresszív és rendkívül magas halálozási rátával jár:
- Egy szívelégtelenségi epizód után a betegek 50%-a két éven belül meghalhat.
- A kórházi kezelések és rehabilitáció költségei betegenként 5000–24 000 euró között mozognak.
Szívügyekben van miért aggódni, ugyanakkor most büszkének is van mire lenni nekünk, magyaroknak
Az esemény kiemelt témája volt az Európai Kardiovaszkuláris Cselekvési Terv, amelyet a napokban fogadtak el, Magyarország kiemelt közreműködésével.
Magyarország számára az Európai Unió (EU) soros elnökség során az egészségügy kiemelt prioritása a kardiovaszkuláris betegségek elleni fellépés és egy közös, uniós cselekvési terv kialakítása. Merkely Béla kivételes sikertörténetként beszélt arról, hogy a napokban fogadták el a kardiovaszkuláris egészségtervet.
- Ez egy olyan szintű összefogás volt, amire nem nagyon volt példa. Tehát az, hogy a szakma és az egészségpolitika ilyen gyorsan együtt dolgozva és egymást támogatva tudta ezt elérni, ez tényleg egy fantasztikusan nagy eredmény - emelte ki a konferencián Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára. - Magyarország fő célkitűzése az Európai Unió soros elnöksége során többek között az volt, hogy a versenyképesség növekedjen, az EU-ban és Magyarországon is. A kardiovaszkuláris cselekvési terv az első olyan téma, ami egy elnökségen belül a téma felvetése után eljutott a tanácsi következtetésig. Ez pedig azt is jelenti, hogy a költségek tekintetében az kardiovaszkuláris betegségek előnyt élveznek majd jövőben.
Hozzátette, fontos egészségügyi terület volt a transzplantáció, a ritka betegségek kérdése is a kardiovaszkuláris betegségek mellett. Utóbbi leginkább azért kiemelten fontos, mert Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között vannak.
Megelőzés és kezelés: paradigmaváltás szükséges
A megelőzés, a korai diagnózis és az életmódváltás kulcsfontosságú a kardiovaszkuláris betegségek csökkentésében. Az AIPM konferencián a szakértők az alábbi ajánlásokat fogalmazták meg:
Életmódváltás:
- Növényi alapú étrend: napi 500 g zöldség és gyümölcs fogyasztása, az állati eredetű ételek – különösen a vörös húsok – csökkentése.
- Testmozgás: rendszeres fizikai aktivitás a testsúly és a vérnyomás csökkentése érdekében.
Orvosi beavatkozások:
- A bariátriai műtétek támogatása költséghatékony megoldás lehet, hiszen az elhalasztásuk egyenként 18–21 millió forint veszteséget jelent a társadalom számára.
- A koleszterinszint célértékeinek elérése érdekében modern gyógyszeres terápiák alkalmazása.
Közegészségügyi tudatosság növelése:
A lakosság edukációja
- az obezitás,
- a dohányzás
- és az alkoholfogyasztás kockázatairól.
Kardiovaszkuláris betegségek: nagy teher az egyénnek, de a társaladalom, gazdaság egészének is
A napokban elfogadott, Magyarország uniós elnöksége alatt született Európai Kardiovaszkuláris Egészségterv tehát valóban történelmi sikernek számít. Egyrészt, mert ez az első olyan kezdeményezés, amely egyetlen elnökségi időszakon belül eljutott a tanácsi következtetésig. Másrészt, mert a terv célja a kardiovaszkuláris megbetegedések visszaszorítása, különös figyelemmel a szívelégtelenség, az obezitás és a cukorbetegség kezelésére, amely terv elengedhetetlenül fontos lépés a probléma megoldása felé.
Az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek nemcsak az egészségügyi rendszert terhelik, hanem az egész gazdaságra és társadalomra is kihatnak:
- Az EU-ban évente átlagosan 7,6 napot töltenek kórházban kardiovaszkuláris betegek.
- A rehabilitáció és hospitalizáció költségei meghaladják az 1,1 milliárd eurót.
- A szív- és érrendszeri betegségek miatt 1,6 millió életév veszett el, ami egy-egy ember számára átlagosan 10 évvel rövidebb életet jelent.
Összegezve
- Az AIPM konferenciája rávilágított, hogy a kardiovaszkuláris betegségek nemcsak az egészségügyi rendszert, hanem a társadalmi és gazdasági stabilitást is jelentősen befolyásolják.
- Az Európai Kardiovaszkuláris Egészségterv elfogadása fontos lépés a kardiovaszkuláris megbetegedések visszaszorításában, de a siker kulcsa az életmódváltás, az időben történő diagnózis és a modern terápiás lehetőségek hozzáférhetőségének növelése.
- Az AIPM által szervezett kardiometabolikus konferencián az előadók hangsúlyozták, hogy a megfelelő intézkedésekkel jelentős javulást lehet elérni, és nemcsak az egészségi állapot, de a gazdasági mutatók is pozitív irányba mozdulhatnak el.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
BMI-kalkulátor: itt kiszámolhatja, mennyi volna az ideális testsúlya
