Mi a legjobb csontritkulás ellen? Ebből tudhatja, ha meggyengültek a csontjai
Mire a betegség első jeleit érzékeljük, a csonttömeg legalább 30%-a már eltűnt. Sokszor a beteg nem is tud arról, hogy csonttörése volt.
Idővel a csontjainkban található ásványi anyagok mennyisége csökken, a csont elgyengül, megnő a csonttörések rizikója. Ez gyakori panasz, különösen az idősebb nők esetében. A csontritkulás kialakulását megelőzni elsősorban a csontépülés fokozásával lehetséges. A csontépülést segíteni lehet rendszeres fizikai aktivitással, megfelelő táplálkozással (kálcium és fehérje bevitele).
Mi a csontritkulás?
A csontritkulás (osteoporosis) a csont mennyiségének, minőségének és működésének romlása, illetve csökkenése, mely sorozatos csonttöréssel jár. Elsősorban a nőket érinti klimaxot követő évektől kezdődően. Időskorban a nők egy harmada, a férfiak egy hatoda szenved csípőtörésben.
A csontritkulás kialakulását két tényező befolyásolja:
- 1 az élet első 40 éve során megvalósuló csont-felépülés,
- 2 valamint az ezt követő csont leépülés mértéke.
A csontszövetben mind fiatal mind idős korban folyamatos épülés és lebomlás zajlik. A csont ilyen szintű anyagcseréjével alkalmazkodik a környezeti megterheléshez, újítja meg időről időre szöveti felépítését. A csontritkulás akkor kezdődik, amikor a csont lebontása nagyobb mértékű, mint a csont-építés.
A csontanyagcsere nem azonos szintű a két féle csontállományban
A szivacsos állományban nagyobb mértékű, a kompakt állományban alacsonyabb. Ennek megfelelően a csontritkulás tünetei (csontsűrűség csökkenése, csonttörések) először azon csontokban jelentkeznek, ahol nagyobb a szivacsos csont állománya: csukló, gerinccsigolyák, combcsont.
A csontátépülésben megfigyelhető arányváltozás – lebomlás előtérbe kerülése – mögött elsősorban a klimaxszal összefüggő endokrinológiai változások, elsősorban az ösztrogén szint jelentős csökkenése áll. Az ösztrogén ugyanis a csont épülését fokozza.
Mi idézhet elő msodlagos csontritkulást?
- anorexia nervosa
- hiperprolaktinémia
- pajzsmirigy működési zavar
- mellékpajzsmirigy működési zavar
- mellékvesekéreg túlműködés
- emésztési és felszívódási zavarok
- csontvelő betegségek
- autoimmun betegségek
- alkoholizmus
- reumatoid artritis
- mozgásképesség elvesztése
- szteroid-kezelés
A csontritkulás tünete a csonttörés
A csontritkulásnak (osteoporosis) nincsenek tünetei. A betegség első érzékelhető jelei a csonttörések. Ekkor azonban a csonttömeg legalább 30%-a már eltűnt. Leggyakoribb csonttörések: csuklótörés, csigolyatörések, csípőtörés.
Sajnálatos” módon a csigolyatörések szintén tünetmentesek tudnak lenni. Így sokszor a beteg nem is tud arról, hogy csonttörése volt, sőt a vizsgáló orvos sem észleli. Igen gyakran fordul elő, hogy csak a törési jeleket külön kereső röntgen orvos találja meg a törés(ek) nyomait.
A betegség előre haladtával, a sorozatos csigolyatörésekkel a testmagasság folyamatosan csökken, a gerinc előre hajlik, a mellkas és a hasi rész összenyomódik. Ez hátfájdalommal, emésztési és légzési panaszokkal jár.
Hogyan vizsgálják ki a csontritkulást az orvosok?
A csontritkulás (osteoporosis) diagnózisának alapja a csontsűrűség mérése. A csont sűrűségének mérése során gyakorlatilag a csont kálcium tartalmát mérjik meg. A csontsűrűségre nem létezik abszolút viszonyítási szám. A mérés során kapott eredményt minden esetben az illető nemének, életkorának megfelelő „egészségesekben” mért átlagértékhez viszonyítjuk, és az átlagtól való eltérés mértékében adják meg.
A csontsűrűség mérésének legpontosabb módja az ún. DEXA, azaz a röntgen sugarak elnyelődésén alapuló mérés. Leggyakrabban mért régiók a szivacsos csontállományban gazdag területek, mint a csukló, a csigolyák és a csípő. Gyors és szűréshez alkalmas a sarokcsont sűrűségét mérő ultrahangos készülék.
A csontsűrűség elsősorban a kezeletlen csontrendszer állapotának felmérésére alkalmas. Kezelést követően már csak a kezelés eredményességére lehet következtetni a kiindulási értékekhez hasonlított változásokból.
Laborvizsgálatok. A csontritkulás diagnózisának felállításához, a pontos mértékének megállapításához elengedhetetlen a csontanyagcserére jellemző laborparaméterek meghatározása: szérum kálcium szint, szérum foszfát szint, parathormon szint.
Röntgen. A csontritkulás szövődményeinek felderítésére, súlyosságának megállapítására szolgál. Csonttörések, csigolyatest összeroppanások állapíthatók meg belőle.
Csonttörési rizikó megbecslése. A csontritkulás súlyosságának egyik fokmérője, hogy mekkora esélye van a betegnek csonttörés kialakulására a következő tíz évben. A WHO által kidolgozott becslési kérdőívet itt találja: FRAX.
Hogyan kezelhető a csontritkulás?
A csontritkulás kezelése a megelőzéssel kezdődik. És itt nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres fizikai aktivitást, a mozgást. Amennyiben a vázizomrendszer igénybevétele csökken, a szervezet leépíti a „felesleget”. Ahogy a nem használt izmok sorvadnak (ld. gipsz viselése során eltűnő izmok), úgy ez az eltűnés igaz a nem használt, nem terhelt csontokra is. „Gyógyszeres” kezelés során a D-vitamin és kálcium pótlás minden esetben kötelező.
Egyéb gyógyszeres kezelés során cél a csontállomány csökkenésének lassítása, megállítása, esetleg növelése. Erre alkalmas készítmények a női hormonpótlók, valamint a speciális csontritkulás ellenes készítmények, kalcitonin hormon, parathormon ellenes készítmény.
Mi a legjobb, amit csontritkulás ellen tehetünk?
Az Alma gyógyszertár összegyűjtötte, mit tegyünk, mit kerüljünk.
- Figyeljen oda a kalciumbevitelre. Szinte mindenki tisztában van azzal, hogy a csontritkulás megelőzéséhez elegendő ásványi anyagot, főként kalciumot kell fogyasztani. A legtöbb ember szervezete mégis kevesebb kalciumhoz jut, mint az ajánlott napi mennyiség, mely egy felnőtt nő esetében 1200 mg. Nemcsak a tejtermékek tartalmaznak kalciumot, hanem a sötétzöld leveles zöldségek és a szárított gyümölcsök is!
- Mozogjon többet. A rendszeres testmozgásnak rengeteg pozitív hatása van. A csontok erejének, erősségének megőrzése csak egy ezek közül. A szakemberek szerint a legjobbak az erősítő, súlyzós vagy saját testsúllyal végzett gyakorlatok, de a séta, a tánc, az úszás vagy a kerékpározás is javíthatja a csontok állapotát. Ideális esetben naponta fél órát érdemes sportolni!
- Szokjon le a dohányzásról. A dohányzás az egyik olyan tevékenység, mely bizonyítottan évekkel lerövidítheti az életünket, és számtalan betegség kockázatát növeli. Kevesen tudják, hogy a csontritkulás is ezek között van. A dohánytermékekben ugyanis olyan vegyületeket is találunk, melyek meggátolják, hogy a kalcium beépülhessen a csontokba. A dohányzásról való leszokással tehát a csontok egészségének megőrzéséért is sokat tehetünk!
- Fogyasszon kevesebb sót. A sófogyasztás csökkentése a legtöbb ember számára a magas vérnyomás elleni küzdelem egyik fontos eleme, ám a csontritkulás megelőzésében is szerepet játszik. A túl sok só ugyanis hatással van a szervezet kalcium-anyagcseréjére, és a csonttörések kockázatát is megnövelheti. A szakmai ajánlások szerint érdemes 2000 mg-nál kevesebb nátriumot, azaz kevesebb mint 5 gramm sót fogyasztani naponta.
- Igyon kevesebb kávét. Bár a kávénak jó néhány pozitív hatását ismerjük, a túl sok koffein sajnos gyengítheti a csontokat, mert rossz hatással van a kalcium és a csontok egészségéhez nélkülözhetetlen D-vitamin anyagcseréjére egyaránt. Szerencsére nem kell teljesen lemondani a kávéról, de próbáljunk meg naponta 4 csésze alatt maradni!
A csontritkulás kockázati tényezői: ezekre figyeljen
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
