Működhet-e az ultrahangkezelés az Alzheimer-kór ellen?

Új remény az Alzheimer-betegeknek – mit tud az ultrahangterápia? Itt tartanak a kutatások most.

Az Alzheimer-kór az egyik legrettegettebb betegség, amely az időskori demenciák vezető oka, és világszerte milliók életét nehezíti meg. A diagnózist követően a legtöbb család szembesül azzal, hogy bár a gyógyszeres kezelések enyhíthetik a tüneteket, valódi gyógyulást eddig nem hoztak. Nem véletlen, hogy a tudomány minden új lehetőséget hatalmas érdeklődés övez – ilyen volt az ultrahang terápiás alkalmazásának gondolata is.

Néhány évvel ezelőtt magyar sajtóban is felkapott hír lett, hogy az ultrahang lehet az Alzheimer-kór gyógyításának kulcsa. Akkor még főként állatkísérletekről és kezdeti klinikai próbákról volt szó, amelyek azt mutatták, hogy fókuszált ultrahang segítségével ideiglenesen megnyitható a vér-agy gát, és ez hozzájárulhat az agyban felhalmozódó kóros fehérjék – különösen a béta-amiloid plakkok – eltávolításához. Azóta eltelt néhány év, és ma már sokkal tisztábban látjuk, hol tart ez a rendkívül izgalmas kutatási terület.

Mit tud az ultrahang?

A fókuszált ultrahang (angol rövidítéssel FUS) egy olyan technológia, amely célzottan, nagy pontossággal képes energiát juttatni az agy meghatározott területeire. Ha ezt apró gázbuborékokkal – úgynevezett mikrohólyagokkal – kombinálják, a vér-agy gát átmenetileg átjárhatóvá válik. Ez a védelmi vonal normál esetben megakadályozza, hogy bizonyos anyagok eljussanak az idegsejtekhez, ugyanakkor emiatt sok gyógyszer sem képes hatékonyan kifejteni a hatását.

A kutatók ezért két irányban gondolkodnak: egyrészt a gát átmeneti megnyitása önmagában is serkentheti az agy öntisztító mechanizmusait, másrészt lehetőséget teremt arra, hogy hatékonyabban juttassanak be Alzheimer-ellenes gyógyszereket.

Klinikai próbák: az első bizonyítékok

A közelmúltban több kisebb humán vizsgálat eredményei is napvilágot láttak. A koreai Yonsei Egyetem kutatói például hat nőbetegnél, ismételt kezelésekkel nyitották meg a vér-agy gátat az agy homloklebenyének területén. A beavatkozás biztonságosnak bizonyult, súlyos mellékhatást nem tapasztaltak. Érdekes módon négy páciensnél csökkent az amiloid plakkok mennyisége, kettőnél viszont növekedést mértek. A résztvevők neuropszichiátriai tünetei – mint az ingerlékenység vagy a nyugtalanság – enyhültek, ami már önmagában is életminőséget javító tényező lehet.

Mindez azt mutatja, hogy az ultrahang képes érdemi változásokat előidézni az agyban, ugyanakkor a hatás egyelőre nem egyértelmű, és betegenként eltérő lehet.

Ultrahang és gyógyszerek együtt

Az egyik legizgalmasabb fejlemény, hogy a kutatók az ultrahangos vér-agy gát megnyitást összekapcsolták modern Alzheimer-ellenes antitest kezelésekkel, például az aducanumabbal. Ez a gyógyszer önmagában is képes valamelyest csökkenteni az amiloid plakkokat, de hatékonysága sok vitát váltott ki.

Egy apró, háromfős tanulmányban a kombinált megközelítés bizonyult hatékonyabbnak: azokban az agyterületekben, ahol ultrahangos megnyitás történt, látványosabb plakkcsökkenést mértek. Ez a módszer tehát segíthet abban, hogy a gyógyszerek valóban eljussanak a célterületre, és kifejtsék hatásukat. Bár az eredmények bíztatóak, még nagyon korai fázisban járunk, és egyelőre nem tudni, hosszú távon valódi kognitív javulást hozhat-e ez a kombináció.

Hol tart most a tudomány?

Az utóbbi években számos áttekintő tanulmány és metaanalízis jelent meg a témában. Ezek egybehangzóan azt mutatják, hogy a fókuszált ultrahangos kezelések rövid távon biztonságosak, mellékhatásaik többnyire enyhék és átmenetiek. Az amiloid plakkokra gyakorolt hatás egyértelműbb, mint a kognitív funkciókra, hiszen utóbbiakat hosszú távon, nagy betegszámú vizsgálatokban kellene követni.

A technológia műszaki fejlesztése is folyamatos: a kutatók azon dolgoznak, hogyan lehet nagyobb agyi területeket biztonságosan megnyitni, hogyan lehet pontosan mérni a kezelés hatását (például PET-vizsgálatokkal), és hogyan lehet a terápiát személyre szabni.

Mire figyeljünk a lelkesedés mellett?

Fontos hangsúlyozni, hogy bár az ultrahangos terápia rendkívül ígéretes, jelenleg még kísérleti stádiumban van. Nincs olyan bizonyíték, amely alapján kijelenthető lenne, hogy képes megállítani vagy visszafordítani az Alzheimer-kórt. Az eddigi eredmények főként a plakkok mennyiségére és bizonyos tünetek enyhülésére vonatkoznak, de a hosszú távú memória- és gondolkodásbeli változásokról még kevés az adat.

Az is nyitott kérdés, hogy mely betegeknél és a betegség melyik stádiumában lehet a leghatékonyabb a kezelés. Ugyanígy figyelmet kell fordítani az esetleges mellékhatásokra, például az agyi ödéma vagy mikrovérzések kockázatára, különösen akkor, ha gyógyszerekkel kombinálják.

Összegezve

Az ultrahangos terápia új távlatokat nyit az Alzheimer-kutatásban. Képes ideiglenesen átjárhatóvá tenni a vér-agy gátat, elősegítheti a kóros fehérjék eltávolítását, és hatékonyabbá teheti a gyógyszeres kezelést. A klinikai vizsgálatok eredményei egyelőre óvatos reményre adnak okot: vannak jelek a plakkok csökkenésére és bizonyos tünetek javulására, de az igazi kérdés az, hogy mindez kézzelfogható, tartós kognitív előnyöket is hoz-e majd.

A következő években várhatóan nagyobb betegszámú, hosszabb ideig tartó klinikai próbák indulnak, amelyek megválaszolják ezt a kérdést. Addig is érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket – hiszen minden olyan irány, amely akár egy kicsit is közelebb vihet a demencia elleni harchoz, hatalmas jelentőséggel bír.

Kapcsolódó cikk

A kutatók szerint ez az oka annak, hogy egyre több az Alzheimer-kóros beteg – Ön veszélyben van?

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok az Alzheimer-kórról

• Mi az Alzheimer-kór?
• Az Alzheimer-kór az időskori demencia leggyakoribb formája. Olyan idegrendszeri betegség, amely során az agyban kóros fehérjelerakódások (béta-amiloid plakkok és tau-fehérje csomók) alakulnak ki. Ezek fokozatosan károsítják az idegsejtek közötti kapcsolatokat, majd magukat az idegsejteket is. A folyamat évekig, évtizedekig tarthat, a tünetek pedig lassan, fokozatosan súlyosbodnak.
• Melyek az Alzheimer-kór legkorábbi tünetei?
• Sokszor apró jelekkel kezdődik: a rövid távú memória romlásával, elfelejtett időpontokkal, tárgyak elhagyásával, vagy azzal, hogy nehezebben találja a megfelelő szavakat. Előfordulhat, hogy a beteg szokatlanul szorongóvá, gyanakvóvá válik, vagy nehezebben boldogul a megszokott feladatokkal, például a pénzügyek intézésével.
• Miben különbözik az Alzheimer a „normális” öregedéstől?
• Időskorban mindannyiunknál előfordulhat, hogy elfelejtünk egy-egy nevet vagy hogy hova tettük a szemüvegünket. Az Alzheimer-kórnál viszont a feledékenység nem csupán gyakoribb, hanem a mindennapi életet is egyre inkább akadályozza. Például a beteg nem csak elfelejti a bevásárlólistát, hanem azt sem tudja, hogyan jut el a közeli boltba, ahol évtizedek óta vásárol.
• Miért alakul ki az Alzheimer-kór?
• A pontos ok még nem ismert, de több tényező játszik szerepet. A genetikai hajlam mellett kockázatot jelent az életkor, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a mozgásszegény életmód és a túlsúly is. Újabb kutatások arra utalnak, hogy az alvás minősége, a bélflóra egészsége és a gyulladásos folyamatok is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
• Lehet-e szűrni vagy korán felismerni a betegséget?
• Jelenleg nincs egyszerű szűrővizsgálat, de a neurológiai kivizsgálás, a memória-tesztek, az agyi képalkotás (MRI, PET), valamint bizonyos biomarkerek vizsgálata (például a béta-amiloid és a tau-fehérje szintje a gerincvelői folyadékban) segíthet a korai felismerésben. Egyre több kutatás zajlik vérvizsgálaton alapuló biomarkerek fejlesztésére, ami a jövőben áttörést hozhat.
• Gyógyítható-e az Alzheimer-kór?
• Jelenleg sajnos nem gyógyítható, de egyes gyógyszerek lassíthatják a tünetek romlását, és javíthatják a beteg életminőségét. Az utóbbi években új típusú készítmények – például az amiloid plakkokat célzó antitestek – kaptak engedélyt az Egyesült Államokban, de ezek hatékonysága és biztonságossága továbbra is vitatott.
• Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

1. 1 Gyógyszeres kezelés: a memória és a gondolkodás javítására, illetve a viselkedéses tünetek enyhítésére.
2. 2 Nem gyógyszeres terápia: memóriafejlesztő tréningek, kognitív stimuláció, zene- és művészetterápia.
3. 3 Életmód-tényezők: mozgás, egészséges étrend (például mediterrán diéta), társas kapcsolatok ápolása, alvásminőség javítása.

• Mennyi ideig élhet valaki Alzheimer-kórral?
• A betegség lefolyása egyénenként nagyon eltérő. Átlagosan a diagnózis után 8–10 évig élnek a betegek, de van, akinél a romlás lassabb, és több mint 15 évig is együtt élhet a betegséggel. A lefolyást befolyásolja az általános egészségi állapot és az, hogy milyen támogatást kap a beteg és a családja.
• Meg lehet-e előzni az Alzheimer-kórt?
• Biztos módszer nincs, de a kockázat csökkenthető. Javasolt a rendszeres testmozgás, a szellemi aktivitás (olvasás, nyelvtanulás, keresztrejtvény, társasjáték), az egészséges táplálkozás, a szív-érrendszeri betegségek megelőzése és kezelése, valamint a jó minőségű alvás.
• Milyen új kutatások zajlanak?
• A tudomány ma több irányban is keresi a megoldást (az amiloid plakkok elleni antitestek, a tau-fehérje megakadályozása, gyulladáscsökkentő terápiák, az ultrahangos vér-agy gát megnyitásának kísérletei, és a génterápiás megközelítések). Mindegyikben van potenciál, de még évekre vagyunk a rutinszerű alkalmazástól.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!