A tudomány új korszakba lépett: a „mérsékelt” ivás sem véd a demenciától! Nincs több kifogás az iszogatásra

Alkohol és demencia: az új bizonyítékok átírhatják, amit eddig hittünk. A szakértők szerint nincs biztonságos mennyiségű alkohol az agy számára, azaz a legbiztonságosabb mennyiség az alkoholból: a nulla.

Sokáig élt az a meggyőződés, hogy a kis mennyiségű alkohol – például egy pohár bor vacsora mellett – még jót is tehet az egészségnek. Számos tanulmány utalt arra, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás talán védi a szívet, sőt egyesek szerint az agyat is. Egy most megjelent kutatás azonban alaposan megkérdőjelezi ezt a hiedelmet.

A BMJ Evidence-Based Medicine című rangos orvosi folyóiratban közölt új tanulmány szerint ugyanis bármilyen mennyiségű alkohol fogyasztása összefüggésbe hozható a demencia fokozott kockázatával. A kutatók nemcsak megfigyeléses, hanem genetikai elemzéseket is végeztek – és az eredmények egyértelműek: az alkohol agykárosító hatása már alacsony szinteken is kimutatható.

Az alkohol és az agy kapcsolata: mítoszok helyett bizonyítékok

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már korábban is hangsúlyozta, hogy nincs biztonságos alkoholszint. Az alkohol legalább hétféle rákos megbetegedéssel – köztük a mell- és vastagbélrákkal –, valamint a magas vérnyomással, szívbetegségekkel és májkárosodással is összefüggésbe hozható. Most egyre több adat utal arra, hogy az agy egészségét sem kíméli.

A demencia világszerte több mint 55 millió embert érint, és a szám folyamatosan növekszik. A kórkép hátterében az agyi idegsejtek fokozatos pusztulása áll, amelyet gyulladásos és érrendszeri folyamatok is súlyosbíthatnak. Az alkohol mindkettőt felerősíti: neurotoxikus hatású, vagyis közvetlenül károsítja az idegsejteket, elősegíti az agysorvadást, és megzavarja a neurotranszmitterek – az idegsejtek közti jelátvivő anyagok – működését.

Dr. Steve Allder neurológus, a Re:Cognition Health tanácsadója szerint „az alkohol hatása nemcsak a pillanatnyi mámorban nyilvánul meg. Hosszú távon az agy szerkezetét és működését is torzítja, még alacsonyabb szinteken is kimutatható a szürkeállomány térfogatának csökkenése”. Hozzátette: az alkohol fokozza a szervezetben a gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt, amelyek kulcsszerepet játszanak a neurodegeneráció – vagyis az agysejtpusztulás – folyamatában.

A „védőhatás” mítosza

A korábbi kutatások gyakran egy úgynevezett U alakú görbét mutattak: eszerint a teljes absztinensek és a nagyivók demenciakockázata magasabb volt, míg a mérsékelt fogyasztók valamivel kedvezőbb eredményeket mutattak. Az új genetikai vizsgálat azonban megkérdőjelezi ezt a mintázatot.

A kutatók a genetikai hajlamot is figyelembe vették: az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó öröklött genetikai markerek segítségével próbálták kiszűrni az életmódbeli torzító tényezőket. Az eredmény: a demencia kockázata egyenesen arányosan nőtt az alkoholfogyasztás mennyiségével, még alacsony adagok esetén is.

– A genetikai elemzés tisztább képet ad, mivel kiküszöböli azokat a torzításokat, amelyek a megfigyeléses vizsgálatokat félrevezethetik – magyarázta Şebnem Ünlüişler, a London Regenerative Institute vezető génmérnöke. Sokan, akik keveset isznak, eleve egészségesebben élnek – többet mozognak, jobb étrendet követnek, magasabb iskolai végzettségük van. Ezek mind csökkenthetik a demencia kockázatát, és tévesen kelthetik azt a benyomást, mintha maga az alkohol lenne védő hatású.

Az új kutatás háttere

A University of Oxford kutatócsoportja, Dr. Anya Topiwala vezetésével, több tízezer ember adatait elemezte, és a genetikai kockázatot genom-széles asszociációs vizsgálat (GWAS) segítségével határozta meg. Az elemzés szerint az alkoholfogyasztás genetikai hajlama – tehát annak öröklött valószínűsége, hogy valaki többet iszik – összefügg a demencia előfordulásával.

A vizsgálat során több mint 14 500 új demenciás esetet azonosítottak a 4 éves követés alatt. Míg a megfigyeléses elemzésben az alacsony fogyasztók tűntek a legkevésbé veszélyeztetettnek, a genetikai adatok alapján már a heti néhány ital is mérhető kockázatnövekedést mutatott.

Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti a demencia kockázatát

– hangsúlyozta Dr. Topiwala, rámutatva:

Ha valóban minimalizálni szeretné a demencia esélyét, akkor az alkoholfogyasztását is minimalizálja.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Az alkohol hatása az agyra sokrétű. Már kis mennyiség is befolyásolja az egyen­súlyért, memóriáért, beszédért és ítélőképességért felelős agyterületeket, növelve a balesetek és kognitív zavarok kockázatát. A hosszú távú fogyasztás pedig tartós agyi károsodást okozhat – nem csak azoknál, akik rendszeresen nagy mennyiséget isznak.

A közegészségügyi szakértők szerint a mostani tanulmány fordulópont lehet abban, ahogyan az alkohol és az agy kapcsolatáról gondolkodunk. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a dohányzásról alkotott közvélekedés is megváltozott az elmúlt évtizedekben, a jövőben az alkoholra is egyre inkább kockázati tényezőként tekinthetünk, nem pedig „ártalmatlan élvezeti szerként”.

Mit tehet, ha szeretné megóvni agyát?

A legfontosabb lépés az alkohol minimalizálása vagy teljes elhagyása. Emellett számos más tényező segítheti az agy egészségét:

• rendszeres testmozgás, amely javítja az agyi véráramlást,
• mediterrán típusú étrend, bőséges zöldséggel, olívaolajjal és halakkal,
• elegendő alvás,
• a vérnyomás és vércukorszint karbantartása,
• valamint az aktív szellemi és társas élet fenntartása.

Ahogy Dr. Allder összefoglalta: „A demencia kockázatának csökkentésében nincs helye romantikus illúzióknak. Az alkohol minden szinten árt az agynak – a legbiztonságosabb mennyiség tehát a nulla.”

Kapcsolódó cikk

Demencia korai jelek: ezt a 10 árulkodó tünetet vegye nagyon komolyan

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!