Kávézás és vércukorszint – ezért nem mindegy, mikor és milyen pörkölésű kávét iszik!

A kutatók kielemezték, hogy milyen a kávé ideális pörkölési szintje, és azt is, hogy a kávé szénhidrátfogyasztás előtt, közben vagy után befolyásolja jobban a vércukorszintet.

A kávé az egyik legnépszerűbb ital a világon, és a tudomány egyik legizgalmasabb kutatási témája is. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói nemrégiben egy különleges vizsgálatban arra keresték a választ, hogyan hat a kávé pörkölési szintje és fogyasztásának időzítése a vércukorszintre. Az eredmények meglepőek, és segíthetnek abban, hogy mindennapi kávézását tudatosabban illessze be étrendjébe.

A kísérlet: mikor és milyen kávét ittak a résztvevők?

A hathetes, randomizált klinikai vizsgálatban 19 egészséges felnőtt vett részt – 15 nő és 4 férfi. A kutatók háromféle pörkölési szintű kávét – világosat, közepeset és sötétet – teszteltek, és figyelték, hogyan változik a vércukorszint, ha a kávét különböző időpontokban fogyasztják el a szénhidrátbevitelhez képest. Volt, aki a kávét a glükózoldat vagy a reggeli (tej és gabonapehely) előtt, más a közben, megint más pedig utána itta meg. A vércukorszintet négy órán keresztül tíz alkalommal mérték.

A kávé önmagában nem bűnös – de az időzítés számít

A kutatók egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a kávé önmagában nem emeli meg a vércukorszintet. A probléma akkor kezdődik, amikor a kávét szénhidrátfogyasztás előtt isszuk meg – ilyenkor ugyanis a koffein megzavarhatja az inzulin működését, és a sejtek átmenetileg kevésbé tudják felvenni a glükózt. Ennek következtében a vércukorszint magasabbra szökik, akár 160 mg/dl-re is.

Ha viszont a kávét étkezéssel együtt vagy közvetlenül utána fogyasztjuk, a hatás már sokkal enyhébb, sőt, bizonyos esetekben szinte semleges. A koffein ugyan ekkor is jelen van, de a szervezet már megkezdte a szénhidrátok feldolgozását, így a vércukorszint-emelkedés kiegyensúlyozottabb.

Világos vagy sötét pörkölés – nem mindegy, mit választ

A pörkölés mértéke legalább olyan fontos, mint az időzítés. A világos pörkölésű kávéban több megmarad azokból a jótékony vegyületekből, például a klorogénsavakból és a trigonellinből, amelyek segíthetnek a vércukorszint stabilizálásában. A sötétebbre pörkölt kávéban viszont ezek az anyagok már nagyrészt lebomlanak, miközben a koffein mennyisége megmarad – ezért ezek a fajták hajlamosabbak vércukorszint-emelkedést okozni.

A közepes pörkölés, ahogyan a kutatók fogalmaznak, „arany középút” lehet: a bioaktív anyagokból még van annyi, hogy kifejtsék jótékony hatásukat, ugyanakkor a koffein energizáló ereje is megmarad. Érdekesség, hogy a kávéban található rostok – például a galaktomannánok és arabinogalaktánok – szintén hozzájárulnak a glükóz lassabb felszívódásához, ami különösen a világosabb pörkölés esetében érezhető.

Minden korty számít

A kutatás azt is jelezte, hogy a kávé és a szénhidrát együtt fogyasztása esetén az anyagcsere-válasz attól is függ, mennyi idő telt el a két bevitel között. Ha a kávét rögtön a szénhidrát után isszuk, a vércukorszint még enyhén emelkedik, de már nem hirtelen. Ha viszont hosszabb idő telik el, az inzulinműködés újra érzékenyebb lesz, és a glükózszint gyorsabban normalizálódik.

Mindez arra utal, hogy a szervezet finoman reagál az étkezések sorrendjére és ritmusára – és a kávé, amelyet oly sokan „reggeli előtti ébresztőként” fogyasztanak, valójában éhgyomorra kevésbé ideális.

Kinek, mikor és hogyan ajánlott?

A kutatók szerint azoknak, akik inzulinrezisztenciával vagy cukorbetegséggel élnek, különösen érdemes megfontolni, mikor isszák a kávét. Számukra az a legelőnyösebb, ha étkezés után vagy közben fogyasztják, így elkerülhető a hirtelen vércukorszint-emelkedés. Akik viszont sportolás előtt szeretnének gyors energialöketet, bátran ihatnak egy erősebb, közepes vagy sötét pörkölésű kávét – az ilyenkor tapasztalt átmeneti glükóz-emelkedés ilyenkor nem hátrány, hanem energiaforrás.

Fontos azonban a mértékletesség: napi egy-két csésze kávé általában biztonságos, de a túl sok koffein megzavarhatja az alvást, fokozhatja a szorongást, és hosszú távon ronthatja az inzulinérzékenységet.

Egy csésze tudatosság

A tanulmány nemcsak a kávé és a cukoranyagcsere kapcsolatát segít jobban megérteni, hanem azt is megmutatja, milyen finom egyensúlyban működik a szervezet. Az, hogy a kávé mikor, milyen pörkölésben és milyen körülmények között kerül a csészébe, mind hatással van arra, hogyan reagál rá a szervezetünk.

Aki kiegyensúlyozott vércukorszintre törekszik, jobban jár, ha világos pörkölésű kávét választ, és nem éhgyomorra issza. Aki pedig energiát szeretne nyerni mozgás előtt, inkább a sötétebb pörköléshez nyúlhat – de mindig tudatosan, a szervezet jelzéseire figyelve.

Kapcsolódó cikk

Kávé és vitaminok: miért számít az időzítés? Egyes vitaminoknál a koffein inkább ellenség, mint barát!

Felhasznált irodalom:

Rayo-Mendez, L. M. et al. (2025). The effects of coffee roast level, timing, and carbohydrate source on blood glucose peaks and area under the curve in a randomized clinical trial. Journal of Nutrition and Metabolic Endocrinology, doi.org/10.1155/jnme/4174563

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!