Háromszor annyian kerülnek kórházba e-roller miatt, mint biciklis balesettel
Az e-rollerek népszerű városi közlekedési eszközzé váltak, de komoly kockázatot jelentenek.
A modern városok szívében zajló, villódzó fényekkel és zajos közlekedéssel átszőtt éjszakák egyik főszereplője lett az elektromos roller. Ám egy friss tudományos publikáció most újra felhívja a figyelmet a mikromobilitás árnyoldalára: az álló e-rollert használók háromszor gyakrabban szorulnak sürgősségi ellátásra, mint a kerékpárosok – derült ki a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányból.
A városi közlekedés veszélyes játéka: fiatal, sisak nélküli és gyakran ittas rollerezők
A helsinki kutatócsoport részletes statisztikai összevetésben vizsgálta, milyen jellegű sérülések érik az e-rollerezőket és a kerékpárosokat, valamint hogy ezek milyen mértékben kapcsolódnak konkrét kockázati tényezőkhöz. A kutatás egyértelműen kirajzolta: az e-rollerrel közlekedők döntő többsége fiatalabb felnőtt, akik ritkán hordanak sisakot, és gyakran ittas állapotban pattannak a járműre – mindez pedig komoly következményekkel jár.
A tanulmány rámutatott: 100 e-rolleres utazásból átlagosan 7,8 végződik sürgősségi ellátással, míg ugyanez az arány kerékpárosoknál csupán 2,2. Ez több mint háromszoros kockázatnövekedést jelent.
A kutatás módszertana
A helsinki három nagy sürgősségi osztály adatain alapuló, 2022. január és 2023. december között zajló vizsgálat során a kutatók közel háromezer esetet dolgoztak fel. Az adatgyűjtés betegnyilvántartások alapján zajlott, kulcsszavas kereséssel és manuális szűréssel.
A vizsgálatban rögzítették:
- az érintett személyek életkorát és nemét
- az eset idejét (napszak, évszak)
- hogy viseltek-e védőfelszerelést
- történt-e alkoholfogyasztás
- valamint a sérülések jellegét és súlyosságát
A kutatók az Abbreviated Injury Score (AIS) és az összetettebb New Injury Severity Score (NISS) skálát használták a sérülések osztályozására.
Ezek a legfontosabb különbségek:
Mintázatok a sérülésekben
A két járműtípus használata különböző típusú balesetekhez vezetett:
- Az e-rolleres esetek közel fele (46%) fej- vagy nyaksérülés volt.
- A bicikliseknél kar- (45%) és törzssérülések (11%) domináltak.
- A rollereseknél gyakoriak voltak az arccsonttörések (12%), míg a bicikliseknél inkább kéz- és csuklótörések (9%).
Sisakhasználat és alkohol
- Mindössze 4% (!) rollerezett bukósisakkal, szemben a biciklisek 28%-ával.
- Az alkohol kimutatható volt a rollerezők 29%-ánál, míg a bicikliseknél csak 8%-nál.
Éjszakai balesetek
A rolleres balesetek 40%-a az esti órák után történt, és ezek felében jelen volt az alkohol. A biciklis balesetek többsége nappal történt, az ittas vezetés pedig jóval ritkább volt.
A számok mögött: kik és hogyan sérülnek meg?
A kutatásban szereplő 677 e-rolleres és 1889 kerékpáros adatai szerint:
- Az e-rollerezők átlagéletkora 33 év, a bicikliseké 47 év volt.
- Az intenzív osztályra került rolleresek közül hat fő ittas volt, és szinte mindegyik eset súlyos fejsérüléshez kapcsolódott.
- Bár a kerékpárosok körében több volt a műtéti beavatkozás (13% vs. 8%), ezek főként törött csontok rögzítését jelentették.
- A fekvőbeteg-ellátásba kerülés aránya bicikliseknél magasabb volt (9,8% vs. 8,1%).
„Az alkohol és a bukósisak hiánya együtt súlyosbítja a sérülések mértékét, különösen az éjszakai órákban.”
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az ittas rollerezők körében a fejsérülés előfordulása 76% volt, míg a józan rollereseknél ez az arány jóval alacsonyabb. Kerékpárosok esetén az ittas sérültek 63%-a szenvedett fejet érintő traumát.
Tanulságok és javaslatok
A kutatás üzenete világos: a jelenlegi városi rollerezés jelentős sérülésveszéllyel jár, főleg ha az alapvető biztonsági szabályokat nem tartják be.
- A sebességkorlátozások önmagukban nem elegendők.
- A problémát nem a technológia, hanem a felhasználói viselkedés okozza.
Mit lehetne tenni?
- Bukósisak-kampányokat kellene indítani célzottan a fiatal rollerezők körében.
- Az alkoholos befolyásoltságot be kellene építeni a bérlőalkalmazások ellenőrzési protokolljába.
- Érdemes lenne szigorúbb éjszakai korlátozásokat bevezetni, vagy egyes övezetekből kizárni az e-rolleres közlekedést az esti órákban.
A jövőbeni kutatások célja az lehetne, hogy értékeljék: ezek az intézkedések valóban csökkentik-e a sürgősségi osztályokra és az intenzív osztályokra jutó esetek számát.
7 tanács az orvosoktól, amit egy esés után mindenképp meg kéne tenni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
