Mérgezik a beleinket? A kutatók sem gondolták, hogy ekkora a baj: tönkreteszik a bélmikrobiomot, mi pedig nagy mennyiségben esszük

2025. december 12. 13:44

Kiderült, 168 olyan vegyi anyag létezik, amely képes gátolni vagy akár teljesen blokkolni a hasznos bélbaktériumok növekedését. Korábban nem gondolták, hogy bármilyen hatással lennének ránk.

Az egészségügyi kutatások világában ritkán fordul elő, hogy egy tudományos közlemény valódi „vészcsengőt” szólaltasson meg. A Nature Microbiology rangos folyóiratban megjelent friss tanulmány azonban pontosan ezt tette: a Cambridge-i Egyetem kutatói ugyanis kimutatták, hogy száznál is több hétköznapi vegyi anyag képes gátolni vagy blokkolni a bélflóra fontos baktériumainak növekedését.

A téma súlya óriási, hiszen a bélmikrobiom nem egy távoli, elméleti fogalom: az immunrendszerünktől az emésztésünkig, az anyagcserétől a hangulatunkig számos folyamatot befolyásol. Ha ezek a baktériumok sérülnek, az az egész szervezet működésére kihat.

A tanulmányban azonosított anyagok közül sok várhatóan élelmiszerrel, ivóvízzel vagy általános környezeti expozícióval jut be a szervezetbe, ám a legtöbbjükről korábban nem feltételezték, hogy bármilyen módon befolyásolná a baktériumokat.

Miért ilyen nagy a felhajtás?

A Cambridge-i kutatók több mint 1000 különféle vegyületet vizsgáltak, és 168-ról bizonyították, hogy kárt tehetnek a bélbaktériumokban. A vizsgálatban olyan hétköznapi anyagok is szerepeltek, amelyekkel a legtöbben naponta találkoznak:

növényvédő szerek és gyomirtók,
rovarirtók,
égésgátlók a bútorokban és textíliákban,
műanyagok lágyítói,
ipari adalékanyagok.

A kutatócsoport vezetője, Prof. Kiran Patil úgy fogalmazott:

Meglepett bennünket, milyen sok anyag bizonyul toxikusnak a jó baktériumokra nézve. Olyan vegyszerek is szerepeltek a listán, amelyeket korábban teljesen ártalmatlannak gondoltak.

Ez a felismerés már önmagában figyelemre méltó, de nem ez volt a legváratlanabb eredmény.

A vegyszerek nemcsak pusztítanak – ellenállóbbá is tehetik a baktériumokat

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a bélbaktériumok egy része védekezés közben olyan génváltozásokat mutatott, amelyek növelhetik az antibiotikumokkal szembeni ellenállást.

Ez azt jelenti, hogy bizonyos környezeti vegyi anyagok közvetve hozzájárulhatnak ahhoz a globális problémához, amelytől a WHO is tart: az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez.

Fontos azonban leszögezni: a mostani eredmények laboratóriumi vizsgálatokon alapulnak, nem pedig emberi mintákon. Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy ezekből az anyagokból mennyi jut be a bélrendszerbe a valóságban, és ott milyen koncentrációban fejtik ki hatásukat.

A következő évek nagy feladata pontosan ez lesz: meghatározni a tényleges kitettséget, és megérteni, mikor tekinthető valóban egészségügyi kockázatnak.

A „Brudna Dwunastka”? Fontos tudni: ez nem része a Nature Microbiology tanulmánynak

A lengyel médiában sok helyen megjelent a „Brudna Dwunastka 2025” — egy lista azokról a gyümölcsökről és zöldségekről, amelyekben a legtöbb növényvédőszer-maradványt mutatták ki. Bár ezek az adatok valóban léteznek, nem kapcsolódnak a Cambridge-i mikrobiom-kutatáshoz, és nem a Nature Microbiology közölte őket.

Az ilyen listák rendszerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vagy más ellenőrző szervek mérésein alapulnak, és a fogyasztók tájékoztatását szolgálják. Ezek önmagukban nem bizonyítják, hogy az adott termék károsítja a bélflórát, legfeljebb azt, hogy nagyobb valószínűséggel tartalmaz növényvédőszer-maradványt.

A lista tipikus tételei többek között: spenót, eper, fodros kel, szőlő, őszibarack, nektarin, alma, körte, bogyós gyümölcsök. Ezek fogyasztása továbbra is ajánlott — csak alapos mosással, szükség esetén hámozással.

Mit tehetünk addig, amíg a tudomány tisztábban lát?

A kutatók nagyon egyértelmű tanácsot adnak: nem kell pánikba esni, de érdemes tudatosabban csökkenteni a felesleges vegyszerterhelést.

1. Mossa meg alaposan a zöldségeket és gyümölcsöket

Ez az egyik legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb lépés. A Nature Microbiology-ban közölt kutatás is felhívja rá a figyelmet.

2. Kerülje a háztartásban használt növényvédő szereket

A kertben sokszor léteznek természetesebb alternatívák.

3. Részesítse előnyben a friss, kevésbé feldolgozott ételeket

Minél rövidebb az élelmiszer útja a termelőtől az asztalig, annál kisebb eséllyel találkozik adalékanyagokkal és oldószerekkel.

4. Használjon kevesebb műanyaggal érintkező terméket

A műanyagok lágyítói (például a ftalátok) szintén szerepeltek azok között az anyagok között, amelyek a baktériumok működését gátolták.

5. Támogassa a bélflórát rostokkal és fermentált ételekkel

Mivel a vegyszerek hatását nem tudjuk teljesen kizárni, érdemes erősíteni a mikrobiomot: sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, élőflórás joghurt, kefir, savanyított zöldségek fogyasztásával.

A jövő útja: mikrobiom-barát vegyszerek

A tanulmány egyik legígéretesebb eredménye, hogy a kutatók olyan gépi tanulási modellt dolgoztak ki, amely előre jelzi, hogyan hathat egy új vegyszer a bélbaktériumokra.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben akár mikrobiom-kímélő molekulák is fejleszthetők lehetnek — hasonlóan ahhoz, ahogy ma már környezetbarátabb mosószereket vagy lebomló csomagolóanyagokat gyártanak.