Ön képes a sorok között olvasni? Így működik az absztrakt gondolkodás

Mi a közös egy metafora megértésében, egy több évre szóló terv elkészítésében és abban, amikor valaki egy korábbi tapasztalatból következtet egy teljesen új helyzetre? Mindegyikhez szükség van az absztrakt gondolkodásra. Ez az emberi elme egyik különleges képessége: segítségével nem csupán azt tudjuk értelmezni, ami közvetlenül előttünk van, hanem összefüggéseket, szabályokat, lehetőségeket és mögöttes jelentéseket is felismerhetünk. Bár természetesnek vesszük, a mindennapi döntéseink jelentős részében szerepet kap.

Mit jelent valójában az absztrakt gondolkodás?

Az absztrakt gondolkodás sokkal több annál, hogy valaki szeret bonyolult kérdéseken töprengeni. Az Amerikai Pszichológiai Társaság pszichológiai szótára szerint olyan gondolkodásról van szó, amely általános elképzelésekre és fogalmakra épül.

A legegyszerűbben talán a konkrét és az absztrakt gondolkodás összehasonlításával érthető meg. Ha meglát egy pohár vizet az asztalon, konkrét információkat dolgoz fel: a pohár átlátszó, víz van benne, fel lehet emelni, inni lehet belőle. Az absztrakt gondolkodás akkor lép előtérbe, amikor a „félig tele vagy félig üres pohár” kifejezést már nem szó szerint értelmezi, hanem felismeri, hogy az optimista vagy pesszimista szemlélet metaforájáról van szó.

Ugyanez történik, amikor olyan fogalmakról gondolkodik, mint az igazságosság, szabadság, felelősség vagy bizalom. Ezeket nem lehet megfogni vagy közvetlenül megfigyelni, mégis képesek vagyunk jelentést társítani hozzájuk, összehasonlítani őket és vitatkozni róluk.

Az absztrakt gondolkodás segít észrevenni a mintázatokat

Ennek a gondolkodásmódnak az egyik legfontosabb eleme, hogy képesek vagyunk túllépni az egyedi eseményeken. Ha például valaki három különböző munkahelyen ugyanabba a konfliktusba kerül, absztrakt gondolkodással felteheti a kérdést: vajon van-e közös mintázat ezekben a helyzetekben?

Hasonló képességet használunk matematikai problémák megoldásakor, analógiák felismerésekor vagy akkor, amikor korábbi tapasztalatainkat egy új problémára próbáljuk alkalmazni.

Az absztrakt gondolkodás ezért szorosan kapcsolódik az úgynevezett fluid intelligenciához, vagyis ahhoz a képességünkhöz, hogy új információk alapján következtessünk és korábban nem látott problémákat oldjunk meg. A kutatások szerint a fluid intelligencia, a munkamemória és bizonyos végrehajtó funkciók között jelentős kapcsolat van, bár ezek nem tekinthetők egyszerűen ugyanannak a képességnek.

Az agyunknak el kell szakadnia attól, ami éppen előtte van

Az absztrakció egyik lenyűgöző tulajdonsága, hogy gondolatban képesek vagyunk eltávolodni az „itt és most”-tól.

Egy idegtudományi áttekintés az absztrakt gondolkodás két fontos formáját különíti el. Az egyik időbeli: ilyenkor például a távoli jövőről, hosszú távú céljainkról vagy múltbeli eseményekről gondolkodunk. A másik kapcsolati jellegű: nem az egyes dolgokra, hanem a közöttük lévő összefüggésekre figyelünk.

Ha tehát azon gondolkodik, milyen életet szeretne tíz év múlva, az agyának olyasmivel kell dolgoznia, ami még nem létezik. Ha pedig két látszólag különböző probléma mögött ugyanazt az alapelvet ismeri fel, szintén elvonatkoztat a közvetlen részletektől.

Ez teszi lehetővé a tervezést, a hipotézisalkotást és azt is, hogy elképzeljük egy döntés lehetséges következményeit.

Nem születünk teljesen kifejlett absztrakt gondolkodással

Egy kisgyermek gondolkodása jellemzően erősebben kötődik a közvetlenül megtapasztalható világhoz. Az életkor előrehaladtával azonban egyre összetettebbé válik az a képességünk, hogy kapcsolatokat, szabályokat és elvont fogalmakat kezeljünk.

Az idegtudományi vizsgálatok szerint ebben fontos szerepet játszik a prefrontális kéreg, ezen belül is több olyan terület, amely magasabb szintű kognitív folyamatokban vesz részt. Az absztrakt gondolkodással összefüggő képességek fejlődése ráadásul a serdülőkorban is folytatódik.

Ez részben megmagyarázza, miért változik gyermek- és serdülőkorban látványosan az érvelés. Egyre könnyebbé válik például egy összetett analógia felismerése, több szempont egyidejű mérlegelése vagy egy olyan probléma elemzése, amelyre nincs kézzelfogható, azonnali megoldás.

Mi köze mindennek a problémamegoldáshoz?

Képzelje el, hogy egy munkahelyi projekt rendre késésbe kerül. A konkrét gondolkodás elsősorban az aktuális helyzetre összpontosíthat: melyik feladat késett, ki nem végzett időben, hány napot kell behozni?

Az absztrakt gondolkodás egy szinttel feljebb lép: miért ismétlődik ez a probléma? Hibás a munkafolyamat? Rosszul becsülik meg rendszeresen a feladatok időigényét? Van valamilyen közös tényező a késések mögött?

Ez azért fontos különbség, mert az absztrakció segítségével nemcsak egyetlen problémát próbálunk megszüntetni, hanem olyan általános szabályt keresünk, amely más helyzetekben is használható.

A magasabb szintű problémamegoldásban ugyanakkor nem egyetlen „absztrakt gondolkodási központ” dolgozik. A figyelem, a munkamemória, a gátlás, a tervezés és más végrehajtó funkciók összetett együttműködésére van szükség. Az APA meghatározása szerint a végrehajtó funkciók közé többek között a tervezés, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a célok fenntartása és a kognitív rugalmasság is beletartozik.

A jó absztrakt gondolkodás nem azt jelenti, hogy valaki „okosabb”

Könnyű lenne az absztrakt gondolkodást valamiféle intelligencia rangsorként értelmezni, ez azonban félrevezető lenne.

A konkrét gondolkodásra ugyanis ugyanúgy szükségünk van. Ha autót vezet, gyógyszeradagot olvas le egy dobozról vagy egy recept utasításait követi, nagyon is fontos, hogy pontosan kezelje a konkrét információkat. Más helyzetekben viszont az elvonatkoztatás kerül előtérbe.

A hatékony gondolkodás egyik kulcsa éppen az lehet, hogy rugalmasan tudunk váltani a kettő között. Képesek vagyunk észrevenni az apró részleteket, majd hátrébb lépni, és megnézni a teljes képet.

Az absztrakt gondolkodás a társas kapcsolatainkban is jelen van

Nemcsak logikai feladványokhoz használjuk. Gondoljon arra, amikor egy beszélgetés után azt mondja: „Nem is az zavart, amit mondott, hanem amit ezzel üzent.”

Ebben a pillanatban már túl is lépett a mondatok szó szerinti jelentésén.

A társas világ tele van kimondatlan szabályokkal, metaforákkal, iróniával, célzásokkal és feltételezett szándékokkal. Ezek értelmezéséhez gyakran nem elég pusztán a konkrét szavakat feldolgozni. Figyelembe kell vennünk a kontextust és az emberek közötti kapcsolatot is.

Az absztrakt gondolkodással foglalkozó idegtudományi kutatások ezért a más emberek gondolatainak és szándékainak értelmezésével való kapcsolatát is vizsgálják.

Fejleszthető az absztrakt gondolkodás?

Bizonyos gondolkodási stratégiák gyakorolhatók, de érdemes óvatosnak lenni azokkal az ígéretekkel, amelyek néhány „agytréning” feladattól általános intelligencianövekedést ígérnek. Attól, hogy valaki egy adott feladattípusban sokat gyakorol, még nem biztos, hogy a fejlődés minden más kognitív területre automatikusan átvihető.

A hétköznapi életben azonban számos módon használhatja tudatosabban az absztrakciót. Amikor elolvas egy történetet, ne csak azt kérdezze, mi történt, hanem azt is, mi lehetett a szereplők motivációja. Egy probléma után gondolja végig, milyen általános tanulság vonható le belőle. Keressen hasonlóságokat egymástól távolinak tűnő helyzetek között, próbáljon ugyanarra a kérdésre több lehetséges magyarázatot találni.

A „mi történt?” mellett időnként tegye fel a „miért történhetett?”, „mi köti össze ezeket?” és „mi történne, ha…?” kérdéseket is. Ezekkel máris arra készteti az elméjét, hogy túllépjen a közvetlenül látható információn.

Mikor lehet feltűnő az absztrakt gondolkodás megváltozása?

Az, hogy valaki inkább konkrétan vagy elvontabban fogalmaz, önmagában nem betegségjel. Az emberek gondolkodási stílusa eltérő, és ugyanaz az ember is másképpen gondolkodhat különböző helyzetekben.

Más a helyzet akkor, ha egy korábban meglévő képesség észrevehetően megváltozik. Ha valakinek újonnan nehézséget okoz az összefüggések felismerése, a problémamegoldás, a tervezés vagy más magasabb szintű kognitív feladatok elvégzése, különösen, ha ehhez memória-, beszéd-, viselkedés- vagy tájékozódási zavar is társul, érdemes orvossal beszélni. A végrehajtó funkciók zavara számos neurológiai és pszichiátriai állapotban megjelenhet, ezért egyetlen tünetből nem lehet diagnózist felállítani.

Többször használja, mint gondolná

Az absztrakt gondolkodás nem valamilyen különleges képesség, amelyet csak filozófusok, matematikusok vagy tudósok használnak. Ott van egy vicc mögöttes jelentésének felismerésében, egy konfliktus tanulságainak levonásában, egy jövőbeli cél megtervezésében és abban is, amikor rájön, hogy két egészen különböző élethelyzetben valójában ugyanazzal a problémával találkozott.

A konkrét világ megmutatja, mi van előttünk. Az absztrakt gondolkodás pedig lehetővé teszi, hogy azt is megkérdezzük: mit jelent, hogyan függ össze más dolgokkal, és mi következhet belőle?

Talán éppen ez az egyik legfontosabb különbség a puszta információ birtoklása és a valódi megértés között.

Figyelmébe ajánljuk

5 mondat, amely érzelmi érettségről árulkodhat – az egyiket különösen nehéz kimondani

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!