Miért rajongunk a csípős ételekért, ha közben kínoznak is minket?
A tudomány válasza meglepően egyszerű erre a kérdésre.
A csípős ételektől könnybe lábad a szem, megindul az izzadás, a torok égni, kaparni kezd, és mégis… milliók keresik nap mint nap a maró élményt. De mégis miért vágyunk valamire, ami látszólag fájdalmat okoz? A magyarázat jóval izgalmasabb annál, mint hogy „szeretjük az ízét”. A kapszaicin – a paprika erejéért felelős vegyület – ugyanis sokkal inkább az idegrendszerünket dolgoztatja meg, mint az ízlelőbimbóinkat.
A test vészjelzést ad – de azt is megtanulja, hogy ez „jó”
A csípősség nem klasszikus ízérzet. A növényekben található kapszaicin eredetileg azért alakult ki, hogy az állatok ne akarják megenni az adott növényt. Ez az anyag közvetlenül az idegrendszerhez kapcsolódó receptorokhoz kötődik – nem az ízlelőbimbókhoz –, és lényegében azt üzeni a szervezetnek: „valami irritáló, potenciálisan káros dologgal találkoztál, szabadulj meg tőle gyorsan!”.
Liam Browne, a University College London kutatója úgy fogalmaz:
- Képzeljünk el egy mérnöki feladatot, ahol irritáló anyagokat kell észlelnünk egy rendszerben, és gyorsan eltávolítanunk azokat.
A kapszaicin a TRPV1 nevű receptorhoz tapad, amely a fájdalom és a hő érzékelésére specializálódott. Amikor ez megtörténik, olyan, mintha egy kis tűzjelző megszólalna, és beindítaná azokat a reflexeket, amelyekért az autonóm idegrendszer felel: könnyezés, izzadás, orrfolyás. A tested egyszerűen szabadulni próbál attól, amit veszélyesnek ítél.
A TRPV1 egyébként sok mindenre reagál: 42°C fölötti hőmérsékletre, a fekete bors piperinjére vagy éppen különféle növényi irritánsokra. Vannak olyan növények is – például az Euphorbia resinifera –, amelyekben előfordul a resiniferatoxin nevű anyag, amely ezerszer erősebb, mint a kapszaicin.
9000 éve esszük a csípőset
Bár a kapszaicin eredetileg védekezésre szolgál, az emberek mégis több ezer éve imádják. A legkorábbi nyomok i. e. 7000 körüli Mexikóból származnak. Azóta a világ minden szegletében elterjedt, és mára egész iparág épül az élményre.
A kérdés mégis adott: ki az, aki önszántából vállalja a könnyezést és a tejet kortyolgató kínlódást?
A válasz részben genetikai: a TRPV1 gén többféle változatban is létezik, és ezek különbségei határozzák meg, mennyire reagál valaki a csípősségre. Ráadásul a receptorok idővel „elfáradnak”: így, ha rendszeresen eszik csípőset, a szervezet megtanul kevésbé hevesen jelezni.
A „jóindulatú mazochizmus” jelensége
Az, hogy valaki élvezi-e a csípős ételeket, nagyrészt pszichológiai folyamat. Browne szerint „a predikció, a kontextus és az irányíthatóság” kulcsfontosságú. Amikor valaki először eszik valami csípőset, a test vészhelyzetként értékeli. De ahogy újra és újra találkozik vele, lassan megtanulja, hogy nincs valódi veszély: a fájdalomérzet átminősül, és az agy már másképp reagál.
Ez a mechanizmus hasonló ahhoz, ami miatt sokan élvezik a hullámvasutakat vagy a horrorfilmeket. Tudja, hogy félelmetes, de kontroll alatt tartja az élményt, és ettől lesz izgalmas, sőt jutalmazó folyamatok indulnak be.
A szervezet ugyanis endorfinokat szabadít fel, amelyek enyhe eufóriát okoznak. A kapszaicin tehát valójában egy természetes hangulatfokozó, amelyet a fájdalom átlépése után élményként él meg az agy.
Mit tegyünk, ha elragad a lendület, és túl erősre sikerül a falat?
A csípősség okoztaégő érzést nem a víz fogja enyhíteni – sőt, csak rosszabb lesz. A kapszaicin ugyanis zsírban oldódik és taszítja a vizet, így a víz csak szétteríti a szájban az irritáló anyagot.
A tej és a tejtermékek ezzel szemben ideálisak. A bennük lévő zsírok és fehérjék megkötik a kapszaicint és „lehozzák” a receptorokról.
Az alkoholra sokan esküsznek, de csak magas alkoholtartalom esetén képes oldani a kapszaicint – a sör például szinte semmit sem segít.
A tudományos „hack” azonban még kényelmesebb: ez pedig a mentafagylalt.
A fagylalt zsírtartalma oldja a kapszaicint, miközben a benne lévő mentol aktiválja a hidegérzékelésért felelős TRPM8 receptorokat. Így egyszerre csökkenti a hőt, az irritációt és az égő fájdalmat.
Ez az oka annak, hogy az erős ételek kétszer csípnek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
