A rendszeres szex tényleg életet menthet – de vajon mennyi az ideális?
Kiderült, mennyi szexre van szükség havonta ahhoz, hogy csökkentse a prosztatarák kockázatát.
Hallott már a „No Nut November”-ről? Ez a világszerte elterjedt online kihívás, röviden NNN, minden év novemberében veszi kezdetét. A résztvevők – főként férfiak – vállalják, hogy egy teljes hónapon keresztül tartózkodnak a szextől és az önkielégítéstől. A kihívás célja az ejakuláció elkerülése és a sperma „megtartása”, amit sokan a testi-lelki fegyelem próbájaként értelmeznek.
Az utóbbi években ez a trend szinte kultikus méreteket öltött az interneten. Egyesek arról számolnak be, hogy a tartózkodás növeli az energiaszintjüket, javítja a koncentrációjukat és erősíti az önfegyelmüket. Mások azt állítják, hogy a szexmentes hónap alatt tisztább a gondolkodásuk, és megnő a motivációjuk.
De van egy másik, sokkal fontosabb kérdés: tényleg jót tesz az egészségnek, ha valaki hosszú ideig nem él nemi életet?
A válasz — meglepő módon — nem. Sőt, a tudomány mai állása szerint éppen az ellenkezője lehet igaz: a rendszeres ejakuláció hozzájárulhat a prosztata egészségéhez, és csökkentheti a prosztatarák kockázatát.
A prosztatarák: csendes veszély a férfiak életében
A prosztatarák a férfiaknál a leggyakoribb daganatos megbetegedés, és világszerte évente több százezer új esetet diagnosztizálnak.
A betegség korai szakaszában ritkán okoz tüneteket, ami megnehezíti az időben történő felismerést. Gyakran csak akkor derül rá fény, amikor a daganat már megnagyobbodott annyira, hogy nyomja a húgycsövet, és nehezítetté válik a vizeletürítés. Az egyik leggyakoribb panasz a gyakori vizelési inger, valamint az az érzés, hogy a hólyag nem ürül ki teljesen.
Bár a pontos kiváltó okokat a tudósok még nem ismerik, a kockázati tényezők egy része jól azonosítható:
- 50 év feletti életkor
- öröklött hajlam (családban előforduló esetek)
- elhízás
Ezek a tényezők azonban nem vagy csak részben befolyásolhatók, ezért különösen izgalmas, hogy létezhet egy olyan tényező, amelyet minden férfi saját maga is alakíthat — mégpedig a szexuális aktivitás gyakorisága.
A meglepő felfedezés: a szex gyakorisága és a rák közti összefüggés
A European Urology folyóiratban korábban megjelent tanulmány mérföldkőnek számít ebben a témában. A Bostoni Egyetem kutatói 31 925 férfi szexuális szokásait követték nyomon 18 éven keresztül (1992-től 2010-ig). A céljuk az volt, hogy kiderítsék: befolyásolja-e az ejakuláció gyakorisága a prosztatarák kialakulásának esélyét.
Az eredmény egyértelmű volt:
- A 20–29 éves férfiak, akik havonta legalább 21 alkalommal éltek nemi életet (vagy maszturbáltak), körülbelül 33%-kal ritkábban kaptak prosztatarákot, mint azok, akik csak 4–7 alkalommal jutottak el az orgazmusig.
- A 40–49 évesek körében 32%-kal kisebb volt a kockázat ugyanilyen gyakoriság mellett.
- Egy nagyszabású amerikai tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a felnőttkori ejakuláció gyakorisága összefügg-e a prosztatarák kockázatával. Azt tapasztaltuk, hogy azoknál a férfiaknál, akik gyakrabban ejakulálnak, alacsonyabb a prosztatarák kialakulásának valószínűsége - mondta a kutatás vezetője, Dr. Jennifer Rider, majd hozzátette, hogy ezek az eredmények további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a rendszeres ejakuláció jótékony szerepet játszhat a prosztatarák megelőzésében, különösen az alacsony kockázatú formák esetében.”
A tanulmány ráadásul nem csak a szexuális együttléteket vette figyelembe: a maszturbáció során történő ejakuláció is beleszámított az összesített gyakoriságba.
Miért véd a gyakori ejakuláció?
A kutatók több lehetséges magyarázatot is megfogalmaztak. Az egyik elmélet szerint az ejakuláció „kitisztítja” a prosztatát, vagyis segíti a mirigyben termelődő váladék rendszeres kiürülését. Ezáltal csökken a pangás, valamint az esetlegesen felhalmozódó rákkeltő anyagok és toxikus fehérjék mennyisége.
Egy másik megközelítés a hormonális egyensúlyt emeli ki. A rendszeres szexuális aktivitás segíthet stabilizálni a tesztoszteronszintet, ami a prosztata működésében kulcsfontosságú. A túl magas vagy túl alacsony tesztoszteronszint egyaránt hozzájárulhat a sejtszintű elváltozásokhoz.
Ezenkívül a gyakori orgazmus csökkenti a stresszhormonok (például a kortizol) szintjét, fokozza az immunrendszer aktivitását, és javítja a vérkeringést, ami szintén hozzájárulhat a szervi egészséghez.
Egy ausztrál tanulmány szintén megerősítette ezeket az eredményeket, és hozzátette: azoknál a férfiaknál, akik életük során rendszeresen ejakuláltak, nemcsak a prosztatarák, hanem más húgy- és nemi szervi betegségek is ritkábban fordultak elő.
Mennyi az egészséges mennyiség?
A tudósok természetesen nem írnak elő pontos számot — hiszen a szexuális élet rendkívül egyéni. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy havonta 15–21 alkalom körüli ejakuláció már jelentősen csökkentheti a prosztatarák esélyét.
Fontos kiemelni, hogy nem a mennyiség önmagában a döntő, hanem az, hogy a szexuális élet rendszeres, természetes és nem kényszeres legyen. Ahogy Dr. Rider fogalmaz:
„Nem arról van szó, hogy mindenkinek elő kellene írni egy konkrét számot. Inkább arról, hogy a férfiak figyeljenek testük jelzéseire, és ne érezzék bűntudatnak az egészséges szexuális életet.”
Más szóval: a szex nemcsak örömforrás, hanem a test öngyógyító mechanizmusainak egyik természetes eleme is.
Mi a helyzet, ha valaki egyedül él?
Sokan azt gondolják, hogy csak párkapcsolatban lehet „megfelelő” mennyiségű szexuális aktivitást fenntartani, ám ez tévedés. A kutatás kifejezetten kiemeli, hogy a maszturbáció során történő ejakuláció ugyanolyan jótékony hatású lehet. A lényeg a rendszeresség – nem az, hogy milyen formában történik.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a szexuális egészség nem csupán a reprodukcióról szól, hanem az idegrendszer, a hormonrendszer és a vérkeringés egyensúlyáról is.
A megelőzés és a korai felismerés ereje
Bár a szexuális aktivitás védő tényező lehet, önmagában nem elég. A férfiaknak 45–50 éves kortól érdemes rendszeres szűrésre járniuk, különösen, ha a családban már előfordult prosztatarák.
A PSA (prosztataspecifikus antigén) vérvizsgálat és az urológiai tapintásos vizsgálat segíthet a korai stádiumú elváltozások azonosításában, amikor a gyógyulás esélye még rendkívül magas.
Ha a betegséget időben felismerik, az orvos gyakran nem javasol azonnali beavatkozást, csupán aktív megfigyelést. Későbbi stádiumban azonban műtét, sugárterápia vagy hormonterápia válhat szükségessé — ezek azonban mellékhatásokkal járhatnak, például erekciós zavarokkal vagy vizelettartási problémákkal.
A tudomány üzenete világos
A modern kutatások szerint a rendszeres szexuális aktivitás — legyen az párkapcsolati vagy önkielégítés formájában — valószínűleg hozzájárul a prosztata egészségéhez, és csökkenti a prosztatarák kockázatát.
Bár az eredmények még nem minden részletükben bizonyítottak, a tendencia világos: az ejakuláció nemhogy ártalmas, hanem egészségvédő hatású lehet.
A „No Nut November” kihívás így inkább pszichológiai kísérlet, mintsem orvosi javaslat. Aki valóban tenni szeretne a prosztatája egészségéért, annak érdemes figyelnie a testére, mozogni, egészségesen étkezni — és nem utolsósorban: élni a szexualitását természetesen és örömmel.
Ejakuláció hiányában fellépő herefájdalom – mikor forduljon orvoshoz?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
