Hideg vagy meleg vizet egészségesebb inni? Íme egy szakértő véleménye

Hideg víz fogyáshoz, meleg víz emésztéshez - van ebben a neten elterjedt tanácsban bármi igazság? Így látják a szakértők.

Az online térben, közösségi médiában időről időre felbukkan egy-egy egyszerűnek tűnő wellness-kérdés, amely meglepően komoly vitákat indít el. Az egyik ilyen kérdés így hangzik: vajon a hideg vagy a meleg víz egészségesebb? A válasz azonban – ahogyan az a legtöbb egészségügyi témánál lenni szokott – korántsem fekete-fehér. A tudományos kutatások szerint ugyanis a víz hőmérsékletének hatása nagymértékben attól függ, hogy milyen céllal fogyasztjuk: fogyás, sportteljesítmény, emésztés vagy egyszerűen csak komfortérzet áll a háttérben.

A víz hőmérséklete valóban hat a szervezetre

Korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy az elfogyasztott ételek és italok hőmérséklete mérhető hatással lehet a szervezet bizonyos folyamataira – például a szorongás szintjére vagy az emésztőrendszer működésére. Az emberi test folyamatosan igyekszik fenntartani az optimális belső hőmérsékletet, ezért minden hideg vagy forró ital kisebb alkalmazkodási folyamatot indít el a szervezetben.

Ebből a megfigyelésből született az egyik legismertebb egészségügyi állítás is: hogy a jéghideg víz fokozza a kalóriaégetést, mert a testnek energiát kell fordítania a felmelegítésére. A jelenség mögött valóban létezik élettani mechanizmus, a hatás azonban jóval szerényebb, mint sokan gondolják.

Segíthet a hideg víz a fogyásban?

Tanya Freirich észak-karolinai dietetikus és diabétesz-szakértő szerint kutatások alapján a hideg vagy szobahőmérsékletű víz elfogyasztása után a szervezet energiafelhasználása valóban kissé megemelkedik. Egy vizsgálat szerint az energiafelhasználás az ivást követő mintegy 90 percben körülbelül 2,9 százalékkal nő hideg víz esetén, és 2,3 százalékkal szobahőmérsékletű víznél.

Bár a szervezet tehát valóban energiát használ fel a hideg víz felmelegítésére, a szakértők szerint ez a hatás túl kicsi ahhoz, hogy érdemi fogyást eredményezzen. A meleg vízről pedig gyakran azt állítják, hogy „feloldja a zsírt”, de erre semmilyen tudományos bizonyíték nincs.

A testsúly szabályozásában sokkal fontosabb az elfogyasztott víz mennyisége. Egy, túlsúlyos nőkkel végzett vizsgálatban például azok a résztvevők, akik napi 1,5 literrel növelték a vízfogyasztásukat, nyolc hét alatt mérhető súlycsökkenést értek el. A kutatók szerint ennek egyik oka lehet, hogy a víz csökkentheti az étvágyat, illetve szerepet játszhat az energiafelhasználás szabályozásában.

Sportolás közben: nem a jéghideg a legjobb választás

A víz hőmérséklete a sportteljesítmény szempontjából is fontos lehet. A termoregulációval – vagyis a test hőszabályozásával – foglalkozó kutatások szerint a sportolók számára létezik egy optimális tartomány.

Egyes vizsgálatok alapján a körülbelül 16 °C-os (60,8 Fahrenheit-fokos) víz bizonyult a legkedvezőbbnek. Ez a hőmérséklet elég hűvös ahhoz, hogy segítsen a test lehűtésében és a megfelelő hidratáció fenntartásában, ugyanakkor nem olyan hideg, hogy gyomor-bélrendszeri panaszokat okozzon.

A nagyon hideg italok ugyanis bizonyos embereknél hasi diszkomfortot válthatnak ki, különösen intenzív mozgás közben. A szakértők ezért gyakran úgy fogalmaznak: a sportolók számára az ideális víz „hűvös, de nem jéghideg”.

A meleg víz az emésztésnek kedvezhet

Sokan ösztönösen a meleg italokat választják, különösen reggel vagy étkezések után. Ennek nem csupán kulturális oka van: bizonyos kutatások szerint a melegebb folyadékok valóban gyorsíthatják a gyomor kiürülését, ami segítheti az emésztési folyamatokat.

Ez részben magyarázhatja azt is, hogy számos kultúrában – például Ázsiában – az étkezésekhez gyakran meleg vizet vagy teát fogyasztanak. A meleg italok az emésztőrendszer „felébresztésében” is szerepet játszhatnak.

A meleg italok a stresszt is csökkenthetik

A meleg italoknak pszichológiai hatása is lehet. Egy tanulmány például kimutatta, hogy forró fekete tea fogyasztása csökkentette a kortizol – vagyis a szervezet fő stresszhormonja – szintjét, és a résztvevők szubjektív ellazulásról számoltak be egy stresszes feladat után.

Ez részben a hőmérséklet fiziológiai hatásával, részben pedig a meleg italokhoz társuló komfortérzettel magyarázható. A forró italok sokak számára a nyugalom, a pihenés és a biztonság érzetét idézik fel.

Amikor a víz hőmérséklete problémát okozhat

Bizonyos egészségügyi állapotok esetén azonban érdemes odafigyelni a víz hőmérsékletére.

A nagyon hideg víz például kellemetlen lehet azok számára, akik nyelési zavarokkal küzdenek. Emellett az érzékeny idegrendszerű embereknél kiválthatja az úgynevezett „agylefagyást”, sőt egyes esetekben migrénes fejfájást is.

Az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedők szintén tapasztalhatják, hogy a jéghideg italok fokozzák az emésztési panaszokat, például a hasi görcsöket vagy puffadást.

A legfontosabb: igyon eleget

A szakértők végső következtetése meglepően egyszerű: a víz hőmérséklete sokkal kevésbé fontos, mint az, hogy eleget igyunk belőle.

A legtöbb egészségügyi ajánlás szerint egy átlagos felnőttnek naponta körülbelül 7–8 pohár folyadékra van szüksége, bár ez az aktivitási szinttől, a testsúlytól és a környezeti hőmérséklettől is függ.

Ahogy Tanya Freirich dietetikus fogalmaz: a legjobb vízhőmérséklet az, amelyik arra ösztönzi Önt, hogy rendszeresen igyon. A megfelelő hidratáltság ugyanis kulcsfontosságú az anyagcsere, a keringés, a hőszabályozás és az emésztés szempontjából is.

Más szóval: ha a jéghideg víz esik jól, igya azt. Ha inkább a langyos vagy meleg italokat kedveli, az is teljesen rendben van. A szervezete szempontjából a legfontosabb az, hogy ne hagyja kiszáradni.

Kapcsolódó cikk

Eleget iszik napközben? Tudja meg, mennyit, mikor és mit érdemes fogyasztania

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!