Sokaknál kiverte a biztosítékot: egy orosz onkológus szerint így néz ki egy tipikus rákos beteg
Az orvos megállapításait profilozót alakító filmsztárok is megirigyelhetnénk - van ugyan tudományos alapja is, de meglehetősen erős leegyszerűsítéssel élt.
Az orosz onkológus és immunológus, Danil Šepeljajev a News orosz portálnak adott interjúban vázolta, milyen típusú embereknél fordul elő leggyakrabban daganatos betegség. Mint mondta, Oroszországban a betegek profilja szinte teljesen megegyezik a szerbiai páciensekével: az esetek többsége az 50 év feletti, tartós stressznek kitett korosztályból kerül ki.
Šepeljajev hangsúlyozta, hogy a rák leginkább azoknál alakul ki, akik hosszú ideje állandó fáradtsággal, túlterheltséggel és anyagi nehézségekkel élnek együtt. Ezek a tényezők nemcsak az életminőséget rontják, hanem azt is eredményezik, hogy sokan nem jutnak időben megfelelő egészségügyi ellátáshoz – a betegség így gyakran már előrehaladott állapotban kerül felismerésre.
„A tipikus daganatos beteg, legyen férfi vagy nő, általában 50 év feletti. Gyakran fáradt a tekintete, túlterhelt a munkában, és hitelek vagy adósságok nyomasztják. Gyakori az is, hogy csak a legolcsóbb kezelést engedheti meg magának, másra egyszerűen nincs lehetősége. Így sokan elhanyagolják saját egészségüket” – fogalmazott a szakember.
Az onkológus arra is emlékeztetett, hogy a rák kialakulása szoros összefüggésben áll az immunrendszer állapotával. Vannak, akiknél már 45 éves kor előtt megjelenhet a betegség, másoknál viszont csak a 80. életév környékén jelentkezik. A különbséget az antitumoros védekezőképesség működése adja, vagyis az, hogy az immunrendszer mennyire képes időben felismerni és elpusztítani a kóros sejteket.
A „tipikus daganatos beteg” leegyszerűsített képe félrevezető
Šepeljajev állításai részben megalapozottak (időskor, stressz, immunológiai tényezők, társadalmi egyenlőtlenségek), de a determinista „tipikus beteg” narratíva nem állja meg a helyét.
A rák soktényezős betegség, amely széles életkori és társadalmi spektrumban fordul elő. Bár Šepeljajev megfigyelései érzékletesen rámutatnak arra, hogy a daganatos betegek sokszor túlterheltséggel, stresszel és anyagi nehézségekkel küzdenek, a tudományos bizonyítékok szerint a rák kialakulása ennél összetettebb folyamat.
A legfontosabb kockázati tényező az életkor: minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy sejtjeiben olyan genetikai hibák halmozódnak fel, amelyek daganathoz vezethetnek. Emellett jelentős szerepet játszanak a jól ismert környezeti hatások – például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, az UV-sugárzás és bizonyos fertőzések. A krónikus stressz és a társadalmi hátrány valóban ronthatja az immunrendszer működését és késleltetheti az orvoshoz fordulást, ám ezek inkább kiegészítő tényezők, mintsem önálló okok.
A „kócos haj, fáradt tekintet, adósságok” képe tehát ebben az esetben inkább publicisztikai fordulat. Epidemiológiai szinten léteznek mintázatok (idősebb életkor, társadalmi egyenlőtlenségek, bizonyos foglalkozási ártalmak), de a daganat számos kivétellel fordul elő: fiatal, rendezett körülmények között élő embereknél is kialakulhat, és sok 80 év feletti sem lesz rákos. A kockázat egyéni „csomagja” áll össze genetikai, környezeti, életmódbeli és immunológiai tényezőkből.
A legfontosabb üzenet tehát az, hogy a rák nem egyetlen „tipikus beteg” története, hanem sokféle élethelyzetben megjelenhet – a megelőzésben és a gyógyításban pedig az egészségtudatos életmód, a szűrések és a korai felismerés játsszák a legnagyobb szerepet.
Tünetmentes rák: ennyi ideig élhet daganattal úgy, hogy nem is tud róla
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
