Szervátültetéssel a halhatatlanság felé? Vajon lehetséges?

Vajon van valóságalapja annak, amiről Putyin és Hszi Csin-ping beszélgetett?

Furcsa beszélgetés zajlott a világ szeme előtt, amikor két nagyhatalom vezetője, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping azon morfondírozott, miként lehetne igazán hosszú ideig élni. A megoldás szerintük: szervátültetések sorozata, ami kulcs a halhatatlansághoz. Mindketten 72 évesek, és már eltörölték országukban az államfői mandátumkorlátozást, így egyetlen igazi akadály áll előttük: az emberi test biológiai lejárati ideje.

„Minél tovább él valaki, annál fiatalabb lesz”

- Az emberi szervek folyamatosan átültethetők. Minél tovább él valaki, annál fiatalabb lesz, és… akár halhatatlanságot is elérhet – idézték Putyin szavait. A kínai vezető sem maradt adós a fantáziadús válasszal: szerinte egyes tudósok úgy vélik, hogy akár 150 évig is élhet az ember.

Valóban léteznek olyan elméletek, amelyek szerint biológiailag elérhető a 150 éves életkor. A gyakorlat azonban ennek makacsul ellenáll: jelenleg a francia Jeanne Calment tartja a rekordot, aki 122 évig élt. Sokan úgy vélik, hogy az emberi szervek természetes „élettartama” nagyjából 120 év körül van – vagyis a Putyin és Hszi által felvetett „örök élet” messze meghaladja a realitás határait.

Alkatrészcsere, mint egy autóban?

A gondolat kézenfekvőnek tűnhet: ha egy motor elromlik, kicseréljük. Miért ne működhetne ugyanez a testben? Csakhogy van egy akadály: az emberi szervek nem hevernek korlátlan mennyiségben a polcokon. Világszerte óriási hiány van belőlük, és rengetegen várnak életmentő transzplantációra. A politikai vezetők esetleges „fiatalító kísérletei” így nemcsak etikailag, hanem gyakorlatilag is nehezen megvalósíthatók.

Éppen ezért merült fel a xenotranszplantáció lehetősége: az állatok, főként a genetikailag módosított sertések szerveinek beültetése emberekbe. Az elmúlt években több kísérlet is zajlott, például sertésszívekkel és vesékkel, ám a recipiensek (vagyis a beteg, aki megkapja a szervet) közül sokan csak néhány hónapig éltek. A kilökődés elkerüléséhez a tudósok kénytelenek voltak eltávolítani bizonyos cukormolekulákat a sertések sejtjeiből, hogy az emberi szervezet kevésbé támadja meg az új szervet - írja az IFLScience.

Régi ötlet, új köntösben

Bár a xenotranszplantáció gondolata modernnek hangzik, ám gyökerei a 17. századig nyúlnak vissza: a francia orvos, Jean-Baptiste Denys kísérletezett először állati vérátömlesztéssel. Ám hiába a technológiai fejlődés, ma sem tűnik reálisnak, hogy a jövőben bárki korlátlanul cserélgethetné szerveit, és így örökké élhetne.

Tudományos realitás: miért nem elég a szervcsere?

Bár első hallásra logikusnak tűnhet, hogy az elhasználódott szervek cseréjével meghosszabbítható az élet, a biológia ennél jóval összetettebb. Az öregedés ugyanis nem pusztán abból fakad, hogy a szív, a vese vagy a máj idővel kimerül. A folyamat a szervezet minden sejtjében zajlik, és számos tényező együttese alakítja.

Az egyik legfontosabb jelenség a telomerek rövidülése. Ezek a kromoszómák végén található „védősapkák” minden sejtosztódásnál rövidebbek lesznek, míg végül a sejt már nem tud tovább osztódni, és öregedésbe vagy pusztulásba fordul. Ez a folyamat nem állítható meg pusztán azzal, hogy új szívet vagy vesét ültetünk be.

Emellett a DNS-károsodások felhalmozódása is egyre jelentősebb, ahogy idősödünk. A szervezet javító mechanizmusai idővel kevésbé hatékonyak, így nő a mutációk száma, amelyek daganatos betegségekhez és más krónikus kórokhoz vezethetnek.

Az immunrendszer öregedése (szaknyelven immunosenescence) szintén kulcsfontosságú. Az idősödő szervezet kevésbé képes felismerni és legyőzni a kórokozókat, miközben a krónikus gyulladásos folyamatok (inflammaging) fokozódnak. Ez azt jelenti, hogy bármilyen új szervet is kap a beteg, az immunrendszer öregedése továbbra is komoly akadálya a valódi hosszú életnek.

A sejtek közötti kommunikáció zavarai és a mitokondriumok – a sejtek „erőművei” – fokozatos romlása szintén hozzájárul az öregedéshez. Hiába cserélünk ki egy májat vagy vesét, ha a sejtszintű energiaellátás és szabályozás már nem működik optimálisan.

Összességében tehát a szervátültetés képes életet menteni és meghosszabbítani, de nem képes „megállítani az órát”. Az öregedés nem egyetlen szerv hibája, hanem a szervezet egészének, sejtjeinek és molekuláris folyamatai­nak elkerülhetetlen hanyatlása. Ezért a halhatatlanság keresése ma még sokkal inkább tudományos-fantasztikus vízió, mintsem valós lehetőség.

A genetika ígérete

Ahelyett, hogy disznószívektől vagy egzotikus beültetésektől várnák a csodát, Putyinnak és Hszinek talán érdemesebb lenne figyelniük a genetikai kutatásokra. A tudomány jelenleg a Yamanaka-faktorok néven ismert génekre összpontosít, amelyek képesek visszaforgatni az idő kerekét a sejtekben: az öreg, specializált sejteket ún. pluripotens őssejtekké alakítják, vagyis visszafiatalítják őket. Ez akár valóban egy új korszak kezdetét jelentheti – egyelőre azonban laboratóriumi szinten, gyerekcipőben jár a kutatás.

A realitás azonban jelenleg sokkal prózaibb: aki hosszabb életre vágyik, jobban teszi, ha kiegyensúlyozottan táplálkozik, rendszeresen mozog, és elhagyja a dohányzást.

Figyelmébe ajánljuk

Ezek a 102 éves neurológus tanácsai az egészséges, hosszú élethez

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!