Ezeket látta már?

Tényleg gömbhallal tépnek be a delfinek? Valójában ez rejtőzik a különös viselkedés mögött

Színes
2025. július 30. 12:34
Tényleg gömbhallal tépnek be delfinek

Mit csinálnak a delfinek, amikor senki sem nézi őket? Úgy tűnik a palackorrú delfinek például szándékosan játszanak mérgező gömbhallal, mégpedig azért, hogy enyhe, transzszerű állapotba kerüljenek tőle. Vagy mégsem?

A lényeg röviden: egyes megfigyelések szerint palackorrú delfinek gömbhalakat használnak játék közben, melyek kis mennyiségű tetrodotoxint – egy erős idegmérget – bocsátanak ki. A delfinek ezt követően transzhoz hasonló állapotba kerülnek, ami miatt sokan úgy vélik: tudatosan bódítják magukat.

A tudomány azonban óvatos. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a delfinek élvezetkeresésből használnák a mérget – lehet, hogy csak különleges játék ez számukra. A kérdés továbbra is nyitott: tudatos „kábulásról” van szó, vagy ösztönös kíváncsiságról?

Delfinek és a gömbhal mérge: játék, túlélési trükk vagy tudatmódosítás?

A természet néha egészen szürreális pillanatokkal ajándékoz meg minket. Ilyen az is, amikor egy csapat palackorrú delfin láthatóan tudatosan játszik egy gömbhallal, majd hosszan lebeg a felszínen, csendesen, mintha meditatív állapotba került volna.

A kérdés, amely ezekből a megfigyelésekből szinte azonnal felmerül: vajon tényleg képesek ezek az intelligens tengeri emlősök szándékosan módosítani a tudatállapotukat? És ha igen, akkor tényleg egy halmérget használnak erre a célra?

A BBC Dolphins: Spy in the Pod című dokumentumfilmje volt az első, amely széles közönség számára is megmutatta ezt a különös jelenetet. A filmben fiatal delfinek köröznek egy gömbhal körül, óvatosan harapdálják, majd átadják egymásnak, és egy idő után mozdulatlanul lebegnek, látszólag valamilyen transzhoz hasonló állapotban.

Rob Pilley zoológus, a film egyik készítője szerint ez volt az első alkalom, hogy ilyesmit dokumentáltak, és a megfigyelések alapján nem tűnt véletlennek a dolog. A delfinek viselkedése ugyanis meglepően céltudatosnak hatott: nem falták fel a gömbhalat, nem bántották durván, hanem inkább úgy tűnt, mintha csak épp annyira ingerelték volna, hogy az a bőrén keresztül kiengedje híresen erős méreganyagát, a tetrodotoxint. Az állatok pedig ezt követően lebegtek a felszínen, mint akik egészen más dimenzióba kerültek.

Ez a megfigyelés természetesen villámgyorsan bejárta a világot. Számos portál foglalkozott vele, köztük a Smithsonian Magazine vagy az Independent is. A legtöbb beszámolóban visszatérő elem, hogy a delfinek nem pusztán játszanak, hanem tudatosan keresik a hal mérgét. A Trending American például 2025-ben közölt egy összefoglalót, amelyben arról számoltak be, hogy több száz órányi felvételen legalább háromszor figyeltek meg ilyen esetet, és minden alkalommal hasonló volt a forgatókönyv: játékos ingerlés, majd passzív, lebegő testhelyzet.

Ugyanakkor a tudományos közösség nem siet ilyen könnyen ítéletet mondani

Hiába tűnik úgy, hogy a delfinek "betépnek", egyelőre nem áll rendelkezésünkre olyan, szakmailag lektorált, laboratóriumi körülmények között végzett kutatás, amely ezt bizonyítaná. A Greater Good és a Sciencing cikkei is hangsúlyozzák: bár a viselkedés meglepő és következetes, nem állíthatjuk biztosan, hogy valóban élvezetkereső, tudatmódosító cél vezérli az állatokat. Elképzelhető az is, hogy ez az egész csupán egy különösen izgalmas játék, amelynek során a gömbhal érdekes viselkedése – például felfúvódása – egyszerűen szórakoztatja a delfineket.

Fontos azt is megérteni, hogy miről is van szó a gömbhal esetében

A gömbhalak híresek arról, hogy testükben – különösen májukban és bőrükben – erősen mérgező tetrodotoxin található. Ez az anyag olyan idegméreg, amely blokkolja az idegimpulzusok továbbítását, és már kis mennyiségben is bénulást vagy akár halált okozhat. Japánban például a fugu nevű halétel készítése során külön engedélyhez és komoly tapasztalathoz kötött ennek a halnak az előkészítése, mert ha csak egy kicsivel is több kerül a szervezetbe, az végzetes lehet. A delfinek viszont láthatóan úgy játszanak a halakkal, hogy nem nyelik le őket, és a méreg csak annyira szabadul fel, amennyit a bőrön keresztül kiválaszt a hal a stressz hatására. Ez már önmagában is figyelemre méltó önszabályozási képességre utal.

A viselkedés emlékeztet más állatfajok jól dokumentált, de szintén nehezen értelmezhető jelenségeire. Egyes elefántokról ismert, hogy erjedt gyümölcsöt fogyasztanak, amelynek alkoholtartalma bódító hatású lehet. Vannak megfigyelések rénszarvasokról, akik hallucinogén gombát esznek. És ott vannak a jól ismert macskák és a macskamenta – egyfajta természetes drogkapcsolat, amelyet minden gazdi ismer. Hogy ezek a viselkedések szándékos élvezetkeresést jelentenek-e, vagy egyszerűen csak ösztönös válaszreakciók, az a kutatók körében ma is vita tárgya.

Ugyanez igaz a delfinek esetére is

Egyes szakértők úgy vélik, hogy az intelligenciájuk és a társas viselkedésük fejlettsége miatt nem zárható ki az sem, hogy képesek tudatosan keresni a módosult tudatállapotot. Más kutatók szerint viszont egyelőre semmi sem bizonyítja, hogy ne csupán a gömbhal szokatlan fizikai viselkedése, például a felfúvódása volna a játék tárgya. Az IFLScience és a DolphinXpert is inkább a játékosság irányába hajlik, hangsúlyozva, hogy a delfinek rendkívül kíváncsi lények, és gyakran próbálgatnak tárgyakat, élőlényeket – akár csak puszta szórakozásból is.

Amit azonban biztonsággal kijelenthetünk:

a delfinek valóban különleges kapcsolatot ápolnak a gömbhallal. A viselkedésük nem véletlenszerű, és több különböző helyszínen, több példány esetében is megfigyelték ugyanazt a sémát. Azt is tudjuk, hogy a gömbhal mérge kis adagban hatást gyakorolhat az idegrendszerre – és az állatok úgy manipulálják a halat, hogy abból láthatóan ne kerüljön veszélyes mennyiség a szervezetükbe.

Ugyanakkor az „állati drogkultúra” koncepciója, bármennyire is vonzó, ma még inkább spekuláció, mint tudományos tény. Nincsenek kontrollált körülmények között végzett etológiai vagy idegtudományi kutatások, amelyek igazolnák, hogy a delfinek a tetrodotoxint pszichoaktív szerként használnák. Ezért fontos, hogy fenntartsuk a kritikai gondolkodást, amikor ilyen hírekkel találkozunk. Nem kizárt, hogy valóban egyfajta élvezeti célú magatartásról van szó, de amíg ezt nem erősítik meg kutatások, érdemes megőrizni az óvatosságot.

A természet ezzel együtt újra és újra lenyűgöz bennünket

Egy delfin és egy gömbhal közötti játék nemcsak azt mutatja meg, milyen bonyolult és összetett lehet az állatok viselkedése, hanem azt is, hogy mennyit tanulhatunk még a tudat működéséről, ha nyitott szemmel figyelünk. Az ilyen jelenetek nemcsak tudományos, hanem filozófiai kérdéseket is felvetnek – például azt, hogy hol húzódik a határ ösztön és tudatosság között.

Ha egy nap majd lesz olyan kutatás, amely bizonyítja a delfinek pszichoaktív szerhasználatát, az nemcsak zoológiai szenzáció lesz, hanem új megértést hozhat arról is, mit jelent „élvezni” valamit az emberi fajon túl.

Gyomordaganatok gyógyítása: gömbhal ihlette az új, felfújódó tablettát
Kapcsolódó cikk

Gyomordaganatok gyógyítása: gömbhal ihlette az új, felfújódó tablettát

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: EgészségKalauz
# delfin # palackorrú delfin # gömbhal # Kutatás # idegméreg

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés